Február 2-án, hétfőn, Pálfi György Tyúk című filmjével kezdetét veszi a 45. Magyar Filmszemle. A részletekről, újdonságokról Muhi András fesztiváligazgatót kérdeztük.
– Amikor tavaly február 9-én véget ért a közel másfél évtizedes kihagyás után megrendezett Magyar Filmszemle, már tudni lehetett, hogy a következőre nem kell hosszú éveket várni. Milyen változásokat tartottak szükségesnek. Kellett egyáltalán változtatni?
– A tavalyi tapasztalatok alapján néhány dolgot megváltoztattunk. Új logónk van, új a tipográfia, ahogy azt a plakátokon is látni. Szeretnénk, hogy ez a külcsín maradjon meg a továbbiakban is, tehát ha 2036-ban az aktuális plakátra ránézel, akkor fel lehessen ismerni belőle az tíz évvel korábbit. Emellett fontos változás, hogy új díjtárgy lesz. Tavaly a díjazottak egy különleges, tárgyként ható oklevelet kaptak, amelyen régi arculati elemek voltak. Idén új, egyedi díjtárgy lesz, amely ha elnyeri a szakma tetszését, és remélem, hogy el fogja nyerni, akkor ugyanúgy állandósulhat, mint a berlini medve, a Cannes-i pálma… – Mit ábrázol?
– Ez most még titok.
Kép: Mfszemle.hu/Magyar Filmszemle
– Változik-e a valami a lebonyolítást illetően?
– Több kategóriában lesznek versenyfilmek. Beemeltük a videoklipeket, az animációban pedig animációs sorozatok is jelentkezhettek. A dokumentumfilm-kategóriát is pontosítottuk: a klasszikus dokumentumfilmekről leválasztottuk a portréfilmeket és a tudományos ismeretterjesztő filmeket. Nagyon fontos változás, hogy a szakmai beszélgetések a Corvin mozihoz közeli Inga Kultúrkávézóban lesznek, ami azt is jelenti, hogy a moziban további vászonidőhöz és felülethez jutottunk. Ráadásul a beszélgetéseket már öt órakor és hétkor, tehát délután és este tudjuk kezdeni, így sokkal többen tudnak eljönni. Tavaly a beszélgetések a moziteremben zajlottak, jellemzően a vetítés után, gyakran déli, koradélutáni kezdésekkel, amelyekre érthető okokból kevesebben tudtak elmenni.
– Az előző szemle kapcsán többször is elhangzott, hogy milyen jó lenne, ha végre elkezdődne egy párbeszéd, hogy be kellene temetni az árkokat, amelyek a magyar filmes közösség és a állami filmgyártás illetékesei között keletkeztek. Volt erre hajlandóság a Nemzeti Filmintézet részéről?
– Az üzenet valóban a jelenlegi kultúrpolitika képviselőinek szólt, akik az állami forrásokból csak néhány gigaprodukciót támogatnak, miközben a filmes derékhad a legnehezebb éveit éli. Azt gondoltuk, hogy ha sikerül egy asztalhoz ülnünk a hatalom birtokosaival, lehetséges némi változás.
Naiv elképzelés volt. Ahogy a nagypolitikában sem állnak szóba a senkivel, akik őket kritizálják, úgy ezt a baráti jobbot sem vették figyelembe, ebbe sem csaptak bele.
A szemlére épp az a hat-hét filmés sorozat nem jelentkezett, amelyek a rendelkezésre álló támogatási összeg döntő részét elvitték… Viszont jelentkezett 497 másik film, ez pedig egyértelműen jelzi, hogy a szemle továbbra is kiemelt jelentőségű a filmesek számára.
– Független filmekről van szó?
– A szemle nyitott mindenki számára, így a versenyfilmek közt vannak teljesen független és némi filmintézeti támogatással létrejött filmek. Sőt Nemes Jeles László és Enyedi Ildikó filmjét az NFI is viszonylag jelentős összeggel támogatta. Ám az a néhány producer, akik a súlyos állami milliárdokból készült, propagandisztikus gigaprodukciók mögött állnak, levegőnek néznek minket, és talán nem véletlen, hogy e filmeket nem szeretnék valódi filmes közegben bemutatni. Persze nincsenek ezzel kapcsolatos illúzióink. Amikor például azt látjuk, hogy maga a kormánybiztos is kétmillárdból forgat népieskedő táncfilmet, ahelyett, hogy ezt az összeget tehetséges fiataloknak adják – elsőfilmeseknek vagy azoknak, akiknek rég a második filmjüket kéne készíteniük, addig nem reménykedhetünk semmiféle változásban.
A Filmszemle részletei ezen a honlapon mfszemle.hu találhatók. Borítókép: Merész Márton/Énbudapestem
