A Magyar Kertörökség Alapítvány kezdeményezésére védett történeti kertté vált a város egyik legkülönlegesebb zöld szigete, ahol a 100 évesnél is idősebb fák árnyékában nevelődik a legifjabb kutató nemzedék.
Erről a helyszínről nem tudok elfogulatlanul írni, évtizedek óta az életem része, de amíg én csak csodálom a parkban Magyarország egyik legnagyobb fajtagyűjteményét és ritkaságait, a Budai Arborétum egyszerre kutatóhely, bemutatóhely és szabadtéri tanterem is, hiszen a 7,5 hektárnyi, elképesztően gazdag flórával és faunával rendelkező terület jelenleg a gödöllői Magyar Agrár és Élettudományi Egyetemhez (MATE) Campusának részét képezi.
Egy csomó olyan nagy ritkaság található itt, ami az országban egyetlenként van jelen vagy éltes koruk miatt váltak egyedivé. Az egyik legrégebbi fa a Felső kertben a több mint 120 éves keserű hikoridió, de itt van még az a különleges értékű fa, ami szintén az arborétum legrégebbi faegyedei közé tartozik – Ginkgo biloba a latin neve – páfrányfenyő néven ismerik a legtöbben és nemrégiben filmszerepet is kapott Enyedi Ildikónál.
2025 őszén a Magyar Kertörökség Alapítvány kezdeményezésére az Építési és Közlekedési Minisztérium a Kertészeti Tanintézet arborétuma műemléki védettségét történeti kertnek minősülő műemléki sajátos helyszínre módosította. A park 1975 óta a Főváros által védett természetvédelmi terület is egyben, mint gyűjteményes kert, ami érthető, hiszen ez az a hely, ahol az első fát 131 évvel ezelőtt ültette el a székesfőváros akkori kertigazgatója, Réde Károly. Túl azon, hogy mint gyűjteményes kert a diákok felkészülését szolgálja, a kutatóknak és fejlesztőknek egy olyan bázist jelent, ahol kipróbálhatják az új nemesítéseket, az új fafajokat.
"Tehát mostantól dupla védelem a Budai Arborétumon. A fővárosi helyi természeti védelemhez felzárkózik az örökségvédelem. Történeti kert lett az alma mater oktatás-kutatást segítő arborétuma. Megérdemelten. A generációnk ezzel megtette a magáét és hűek maradtunk ahhoz, amire még Mőcsényi prof tett ígéretet “nesztorának”, Mohácsy Mátyásnak: védjük az arbort"– írta Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze is a védelem kapcsán.