A Deák17 Galéria ad otthont annak a gyűjtésnek, amin illusztrátorok tanítanak minket újra gyerekszemmel nézni Budapestre.
Idén 75 éve annak, hogy 7 önálló város és 16 nagyközség csatlakozásával megszületett Nagy-Budapest. Az évforduló alkalmából különleges kiállítás nyílt 2025. november 17-én a Deák17 Galériában Budapest – Kalandváros címmel, amely a legnagyobb hazai kortárs illusztrátorok munkáin keresztül idézi meg a fővárost, a műemléki körgangos belváros hangulatától a lakótelepek világáig.
Minden kiállított illusztráció valami nagyobb egység, mondjuk egy könyv részeként készült, de mivel ez a műfaj több szempontból is megengedő, így ezek a darabok önálló, falra akasztható műalkotásként is működnek. Nem is akárhogy. Egy böngészőnek például teljesen elképesztő gravitációja van: az apró részletek, kis vizuális gegek gyakorlatilag beszippantják az olvasót, aki hosszú időre eltűnik a saját fizikai világából, és nagyon nehezen talál oda vissza. Ha egyáltalán akar.
Szürreális folyóba csöppenünk
Ha nem tudjuk élvezni vagy nem értjük ezt a műfajt, akkor fennáll az esélye, hogy túlságosan eltávolodtunk attól az univerzumtól, amiben ezeket a könyveket és illusztrációkat látva izgalmasabbnak tűnik az élet. Itt két pontot nem az egyenes köti össze, a méretarányok és az épületek szürkesége csak a valóságra jellemző. A szabály, miszerint a várost madártávlatból csak a madarak láthatják, nem igaz! Miért ne csücsülhetne egy óriási csésze kávé egy épület tetején - itt a cáfolat! Nahát, az Erzsébet híd is megváltozott, idáig egészen biztosan nem egy T-Rex csontváza tartotta az útpályát a 7-es busz alatt! Ez a Budapest csak a mi fejünkben létezik, a gyerekek egyáltalán nincsenek meglepődve azon, hogy oldalnézetből belátnak a Duna alá, hogy űrlények rohangálnak a Dohány utcában, hogy bálnák beszélgetnek a Dunában a panelházak előtt. Csak egy felnőtt mondja azt erre, hogy de hát a bálnák nem is beszélnek és nincsenek is a folyóparton tízemeletes házak.
Amellett, hogy egy ilyen könyv összeköti a valóságot az álomvilággal, a szürkés kockára kopott nagyot a színesgyurma lelkű kicsivel, még a térrel és az idővel is képes gátlások nélkül játszani. Az egykor kultikus M61-es Nohab-mozdony – nyomtatásban – már biztosan túléli saját leselejtezését, a Margitszigetről az égbe vezető létráról viszont könnyebb megérteni, hogy mi az a korábban már felmerült madártávlat. Egy mesében egy ijesztő rozsdaövezeti telepre is be lehet sétálni, csak úgy, és csodák fognak történni. Egy gyereknek Budapest nem egy bonyolult üzemű város, hanem egy óriási játszótér, amit a felnőttek kemény munkával építenek a kedvükért. A hó is azért esik, hogy télen szánkózni lehessen, a busz is azért megy lassabban a Lánchídon, hogy legyen idő megbámulni, ahogy az a nagy hajó befolyik a híd alá, azt a cuki kutyát is azért sétáltatják pont most, hogy meg lehessen simogatni. Ilyen ez.
Egy szépen illusztrált gyerekkönyv létezése önmagában is kulturális win-win, amivel nyernek a kiadók, mert valami izgalmasat alkothatnak, nyernek az alkotók, akiket végre alig kötnek szabályok, és nyernek a gyereklelkű olvasók is, hiszen végre valaki azon a nyelven szól hozzájuk, amin a legszívesebben kommunikálnak.
A helyszínen egyébként színezők, társasok, rengeteg könyv és még Nagy-Budapestet ábrázoló óriáspuzzle is rendelkezésre áll, ezért a kiállítás távolról sem csak egy kiállítás. Bevezető a művészet szabadságába gyerekeknek, emlékezés a gyerekkor szabadságára felnőtteknek, de mindenekelőtt egy jó kis kultúrjátszótér mindkettőjüknek, ahol tanulhatnak egymástól játék közben. Egyebek mellett Nagy-Budapestről is.
A kiállításon BARANYAY (b) András, DUSIK Móni, EGERVÖLGYI Lilla, Marcus GOLDSON, HERBSZT László, KASZA Juli, KÁRPÁTI Tibor, KŐSZEGHY Csilla, LABROSSE Dániel, MOLNÁR Jacqueline, NAGY Norbert, NEMES Anita, PÁSZTOHY Panka, RADVÁNYI Maja, REMSEY Dávid, ROFUSZ Kinga, SCHMAL Róza, SIPOS Fanni, SZINVAI Dániel, TAKÁCS Mari és VIDÁK Zsolt alkotásait láthatjuk.
A kiállító művészek korábban olyan népszerű mesekönyveket illusztráltak, mint a Hazánk szíve Budapest, a Mesélő Budapest, a Lámpaoltó pöttyös néni, a Vakkancs szétnéz Budapesten, a Budapesti böngésző vagy a Fess Budapest. A képzőművészek alkotásait az azonos témában meghirdetett gyerekrajzpályázat legjobb művei egészítik ki, ezek teljesen egyenrangú művészeti alkotásként függnek a falon.
Kiállítás időtartama: 2025. november 18. – 2026. január 17.
Helyszín: Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria,
1052 Budapest, Deák Ferenc utca 17., 1. emelet, 7. kapucsengő