Az Európai Bizottság és a barcelonai Mies van der Rohe Alapítvány 2025. november 6-án bejelentette a 2026-os Európai Unió Kortárs Építészeti Díj / Mies van der Rohe-díj (EUmies Awards) jelöltjeit és zsűrijét.
Az Európai Unió kortárs építészeti díját, a Mies van der Rohe-díjat 2001 óta kétévente ítélik oda az olyan európai építészeti alkotások kiválóságának elismerésére, amelyek nemcsak kulturális és műszaki, hanem társadalmi szempontból, koncepcionálisan is kiválóak.
(új ablakban nyílik meg)A díjnak célja ugyanis, hogy felhívja a figyelmet, hogy
a minőségi építészetnek hozzá kell tudnia járulnia a polgárok jólétéhez és az európai városok és falvak fenntartható fejlődéséhez.
Az EU Mies-díja megtestesíti az Európai Unió elkötelezettségét a minőségi és sokszínű európai építészet kifejeződésének támogatása iránt, valamint az EU-nak a közös európai kultúra kialakításában játszott szerepét.
A jelöléseket a nemzeti építészeti szövetségek, független szakértők és a Tanácsadó Bizottság nyújtották be. Olyan meghatározó épületek szerepelnek a listán, amelyek 2023 májusa és 2025 áprilisa között készültek el.
A most nyilvánosságra hozott listán 40 jelölő ország 410 munkája, köztük 11 magyar, azon belül 4 budapesti épület szerepel.
A zsűri a jelölt alkotások közül 2026 januárjában választja ki a 40 kiemelkedő projektet tartalmazó shortlistet.
Ahogy az Építészfórum is (új ablakban nyílik meg)összefoglalta, a 410 alkotás 23 százaléka foglalkozik a lakhatás kérdésével, 13 százalék kulturális programokhoz kapcsolódik. Az alkotások 56 százaléka új építés, 44 százalékuk átalakítás. A legtöbb jelölés Franciaországból érkezett, ahol 32 projektet jelöltek.
A listát februárban hét projektre szűkítik, majd 2026 áprilisában a finnországi Ouluban, Európa 2026-os kulturális fővárosában jelentik be a díjazottak listáját. A fődíj (60 000 euró) mellett magában foglalja a feltörekvő építészeket elismerő díjat is (20 000 euró).
Az egyik budapesti jelölt a Budapesti Gazdasági Egyetem Könyvtár és Hallgatói Központja, amit a Gereben Péter és Marián Balázs tervezőpáros által vezetett Gereben Marián Építészek építésziroda tervezett, és amit 2024-ben (új ablakban nyílik meg)Nívódíj tüntettek ki.
Ahogy a méltatásban kiemelték,
az egyetem felismerte, hogy a könyvtár mint intézmény az elmúlt évtizedben funkcionális átalakuláson ment keresztül,
és a társadalomban betöltött szerepe is átlényegült. Ezt pedig a Gereben Marián Építészek mindenki számára olvashatóan fordították le az építészet nyelvére.
A jelöltek között szerepel a Városliget peremén álló, szecessziós stílusú (új ablakban nyílik meg)Sipeki Balás-villa. Az eredetileg Lechner Ödön által tervezett, műemléki védettséget élvező Sipeki-villát korhű, de a jelenlegi funkcióhoz illeszkedő módon újították föl.
Az épület teljes körű rekonstrukciója 2021 tavaszán kezdődött restaurátori felügyelet mellett.
Helyreállították az eredetinek megegyező színben a homlokzatot, visszakapta az eredetinek megfelelő bejárati lépcsőjét és előtetőjét,
a télikert fémszerkezetét is restaurálták.
A Normafa Síház dicséretet érdemelt a 2024-es Nívódíj kiosztásakor. Mint (új ablakban nyílik meg)akkor írták, a síház jellege idézőjelbe került: a bővítmény kereste és megtalálta a helyét, sőt új karaktert is hozott.
A Hegyvidéki Önkormányzat még 2020 nyarán hirdetett meghívásos tervpályázatot a Normafa Síház épületének felújítására. A nyertes elképzelés a Hetedik Műterem és a Studio Konstella együttműködése révén formálódott.
Sajátos építészeti gesztus alakítja a tömegformálást, az anyaghasználatot. A térképzés a tartószerkezet meghökkentő alkalmazását is feltételezi, a belsőépítészet további meglepetésekkel szolgál.
És észre kell vennünk, hogy az együttes a tájban áll, az üvegfalak az erdőre nyílnak, a fák közt ülünk, bent. És ez jó.
A Kelenföldi Alállomás homlokzatát (új ablakban nyílik meg)szintén éltették a már említett Nívódíj kiosztásakor. A GUBAHÁMORI építésziroda által tervezett zöldtetős transzformátorállomást még 2023 augusztus 24-én adták át. A BudaPart városnegyed fejlesztésével párhuzamosan futó projekt az E.ON és a Kopaszi Gát Zrt. közös beruházásaként valósult meg, 3,4 milliárd forintból.
„Süllyesztették volna a föld alá!” – fut át először a szemlélő agyán, amikor meglátja a BudaPart zöldfelületként meghatározott területének közepén a hatalmas transzformátorházat. Szembesülve azonban ennek költségvetési és technikai nehézségeivel, kisvártatva arra fordul a figyelem, hogy
miként lehet az átalakult környezetben átértelmezni, és éppen a láthatóvá tétellel eltüntetni a tájidegenné vált épületet.
Borítókép: Normafa síház; kép: Danyi Balázs/Építészfórum