Az Európai Bizottság és a barcelonai Mies van der Rohe Alapítvány 2025. november 6-án bejelentette a 2026-os Európai Unió Kortárs Építészeti Díj / Mies van der Rohe-díj (EUmies Awards) jelöltjeit és zsűrijét.
Az Európai Unió kortárs építészeti díját, a Mies van der Rohe-díjat 2001 óta kétévente ítélik oda az olyan európai építészeti alkotások kiválóságának elismerésére, amelyek nemcsak kulturális és műszaki, hanem társadalmi szempontból, koncepcionálisan is kiválóak.
A díjnak célja ugyanis, hogy felhívja a figyelmet, hogy
a minőségi építészetnek hozzá kell tudnia járulnia a polgárok jólétéhez és az európai városok és falvak fenntartható fejlődéséhez.
Az EU Mies-díja megtestesíti az Európai Unió elkötelezettségét a minőségi és sokszínű európai építészet kifejeződésének támogatása iránt, valamint az EU-nak a közös európai kultúra kialakításában játszott szerepét.
A jelöléseket a nemzeti építészeti szövetségek, független szakértők és a Tanácsadó Bizottság nyújtották be. Olyan meghatározó épületek szerepelnek a listán, amelyek 2023 májusa és 2025 áprilisa között készültek el.
A most nyilvánosságra hozott listán 40 jelölő ország 410 munkája, köztük 11 magyar, azon belül 4 budapesti épület szerepel.
A zsűri a jelölt alkotások közül 2026 januárjában választja ki a 40 kiemelkedő projektet tartalmazó shortlistet.
Ahogy az Építészfórum is összefoglalta, a 410 alkotás 23 százaléka foglalkozik a lakhatás kérdésével, 13 százalék kulturális programokhoz kapcsolódik. Az alkotások 56 százaléka új építés, 44 százalékuk átalakítás. A legtöbb jelölés Franciaországból érkezett, ahol 32 projektet jelöltek.
A listát februárban hét projektre szűkítik, majd 2026 áprilisában a finnországi Ouluban, Európa 2026-os kulturális fővárosában jelentik be a díjazottak listáját. A fődíj (60 000 euró) mellett magában foglalja a feltörekvő építészeket elismerő díjat is (20 000 euró).
Az egyik budapesti jelölt a Budapesti Gazdasági Egyetem Könyvtár és Hallgatói Központja, amit a Gereben Péter és Marián Balázs tervezőpáros által vezetett Gereben Marián Építészek építésziroda tervezett, és amit 2024-ben Nívódíj tüntettek ki.
Ahogy a méltatásban kiemelték,
az egyetem felismerte, hogy a könyvtár mint intézmény az elmúlt évtizedben funkcionális átalakuláson ment keresztül,
és a társadalomban betöltött szerepe is átlényegült. Ezt pedig a Gereben Marián Építészek mindenki számára olvashatóan fordították le az építészet nyelvére.
A jelöltek között szerepel a Városliget peremén álló, szecessziós stílusú Sipeki Balás-villa. Az eredetileg Lechner Ödön által tervezett, műemléki védettséget élvező Sipeki-villát korhű, de a jelenlegi funkcióhoz illeszkedő módon újították föl.
Az épület teljes körű rekonstrukciója 2021 tavaszán kezdődött restaurátori felügyelet mellett.
Helyreállították az eredetinek megegyező színben a homlokzatot, visszakapta az eredetinek megfelelő bejárati lépcsőjét és előtetőjét,
a télikert fémszerkezetét is restaurálták.
A Normafa Síház dicséretet érdemelt a 2024-es Nívódíj kiosztásakor. Mint akkor írták, a síház jellege idézőjelbe került: a bővítmény kereste és megtalálta a helyét, sőt új karaktert is hozott.
A Hegyvidéki Önkormányzat még 2020 nyarán hirdetett meghívásos tervpályázatot a Normafa Síház épületének felújítására. A nyertes elképzelés a Hetedik Műterem és a Studio Konstella együttműködése révén formálódott.
Sajátos építészeti gesztus alakítja a tömegformálást, az anyaghasználatot. A térképzés a tartószerkezet meghökkentő alkalmazását is feltételezi, a belsőépítészet további meglepetésekkel szolgál.
És észre kell vennünk, hogy az együttes a tájban áll, az üvegfalak az erdőre nyílnak, a fák közt ülünk, bent. És ez jó.
A Kelenföldi Alállomás homlokzatát szintén éltették a már említett Nívódíj kiosztásakor. A GUBAHÁMORI építésziroda által tervezett zöldtetős transzformátorállomást még 2023 augusztus 24-én adták át. A BudaPart városnegyed fejlesztésével párhuzamosan futó projekt az E.ON és a Kopaszi Gát Zrt. közös beruházásaként valósult meg, 3,4 milliárd forintból.
„Süllyesztették volna a föld alá!” – fut át először a szemlélő agyán, amikor meglátja a BudaPart zöldfelületként meghatározott területének közepén a hatalmas transzformátorházat. Szembesülve azonban ennek költségvetési és technikai nehézségeivel, kisvártatva arra fordul a figyelem, hogy
miként lehet az átalakult környezetben átértelmezni, és éppen a láthatóvá tétellel eltüntetni a tájidegenné vált épületet.
Borítókép: Normafa síház; kép: Danyi Balázs/Építészfórum