Éppen egy évvel ezelőtt, szeptember 21-én, hajnali 5 órakor 830 centiméteren tetőzött a Duna Budapestnél. A folyó tavaly 9 nap alatt 6,5 métert emelkedett, de az alapos felkészülésnek hála az árvíz nagyobb károkozás nélkül levonult.
Egy kép többet mond ezer szónál, e két kép között viszont 650 centi az eltérés: kilenc nap alatt ennyit emelkedett a Duna vízszintje a tetőzésig tavaly. Ugyan történelmi árvíz volt a tavalyi, hiszen van helye a budapesti, pest-budai örökranglistán, de messze nem volt olyan magas a vízállás, mint több alig pár éves vagy éppen több évszázados rekord esetén. (A 2024-es tetőzés 61 centivel alacsonyabb az eddigi legnagyobb, 2013-as vízállásnál.)
Az árvíz alatt földgát épült a Rómain, 500 méter hosszú mobilgát a Dagálynál, homokzsákokkal védték a Margitszigetet is. A BKV homokzsákokkal védte a Batthyány téri metróállomást, lezárták a H5-ös HÉV alagúti szakaszát is. A fővárosban összesen 43 árvízi kaput zártak le, mintegy 1700 méter hosszan, 6 ezer köbméter agyag felhasználásával készül ideiglenes gát, a Margitszigeten naponta 1500 köbméter homokot és 150 ezer zsákot használtak. A Fővárosi Csatornázási Művek a katasztrófavédelemmel és a védekezéshez igénybe vett alvállalkozókkal közösen egymillió homokzsákról gondoskodott, ebből pedig hozzávetőlegesen 800 ezret a Margitszigeten használtak fel.
