A kerületben szeptembertől jogsértésnek minősül az ingatlanon belüli fényforrás üzemeltetése, ha annak fénye a közterületen zavaró, villogó, kápráztató fényhatást okoz.
A hatodik kerületi képviselő-testület 2025 szeptember eleji ülésén úgy módosította a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendeletét, hogy annak szeptember 15-i hatályba lépésétől
jogsértésnek minősül az ingatlanon belüli fényforrás üzemeltetése is, ha annak fénye a közterületen zavaró, villogó, kápráztató fényhatást okoz,
valamint, ha a fényforrás meghaladja a megvilágítási szintet, szabványértéket.
A reklámok esetében létezik vonatkozó kormányrendelet, egyéb világítótestek esetében pedig az ún. egységes káprázás értékelés (UGR) előírásait, határértékeit kell alkalmazni.
Ahogy az előterjesztésben is írják, az UGR egy képlet és táblázatos módszer, amely alapján kiszámolható a káprázás nagysága. Az UGR értéktartománya 10 és 30 között van. Magas UGR index akkor jön létre, ha egy kisméretű fényforrásból nagyon erős fény áramlik, alacsonyabb pedig akkor, ha nagyobb felületről érkezik ugyanaz a fény.
Az UGR indexen a 13-as érték még éppen csak érzékelhető káprázást jelent, a 19-es a komfort és diszkomfort közötti határértéket, a 28-as pedig már a majdnem elviselhetetlen káprázási értéket jelenti.
A fényszennyezéssel kapcsolatos eljárás során a jegyző szakértőt rendelhet ki, a jogsértés elkövetőjét aztán
a közterület-felügyelő helyszíni bírsággal sújthatja, eljárás során pedig a személyeket 200 ezer forintig, a szervezeteket kétmillió forintig büntethetik.
Ahogy az indoklásban olvasható, mindezt azért lépte meg az önkormányzat, mert a kerületben elszaporodtak az üzletek, vendéglátóhelyek belső terében a túlzott fényerővel, rossz szögben beállított megvilágítások, fényreklámok, amelyek fénye a belső térből kijutva egyes lakásokban ellehetetlenítik a pihenést és zavaróan hatnak a közlekedésre is.
„Míg világításra szükségünk van, a túl erős fény, a meggondolatlanul elhelyezett vagy nem megfelelően karbantartott, illetőleg feleslegesen üzemeltetett fényforrások számtalan káros hatást fejtenek ki a környezetre, az emberi egészségre” – magyarázzák. Az agresszív reklámozás miatt a beszámolójuk szerint megszaporodtak a panaszbejelentések is.
A vakító, LED-es és egyéb megvilágításokkal együtt kapcsolatos módosítással együtt módosították a településképi rendeletet is. A jövőben vét a közösségi együttélés szabályai ellen az is,
aki a terézvárosi épületek homlokzatán a közterületről látható módon tiltott szerencsejáték tartalmat megjelenít.
Ahogy a kerületi lap is megjegyzi, az önkormányzat így próbál fellépni a kaszinókat, sportfogadásokat népszerűsítő, a világörökségi területet, a műemlék házakat amúgy is elcsúfító és egyúttal ilyen reklámokat megjelenítő hatalmas molinók ellen.
„Kétmillió alkoholista országában függőséget okozó szerencsejátékot reklámozni minimum aggályos. Azt sugallni, hogy a kaszinózás másokat is jó eséllyel milliárdossá tesz, az akár szándékos megtévesztésnek is mondható” – mondta egy Oktogonnál található házra kifüggesztett hirdetéssel kapcsán még júliusban Soproni Tamás polgármester.
Mint magyarázta, azt nyilván hiába reméli, hogy a hirdető magába néz, és leveszi a molinót, hiszen a társadalmunk egészségtelenségére épül a biznisze, de annyira működhetne a morális iránytűje, hogy ilyen visszataszító üzenetekkel nem mérgezi az amúgy is súlyos mentális terheket cipelő embereket.
A javaslatot a közgyűlés lényegi vita nélkül, 11 igennel és 2 fideszes tartózkodással elfogadták.