Új buszjárat indul a XVI. kerületi Csobaj-bánya térségébe. Egy hasonló járat nem is olyan régen még bányászokat szállított volna, mivel lakossági igények már csak azért sem merülhettek volna fel, mert akkor a környéken nem nagyon volt lakosság.
„A 274-es jelzésű busz augusztus 26-tól, keddtől a cinkotai HÉV-állomás és a XVI. kerületi Csobaj-bánya térsége között közlekedik” – írta közleményében a a Budapesti Közlekedési Központ, ami azért is örvendetes, mert a XVI. kerület ezen része eddig fehér foltnak számított a fővárosi közösségi közlekedésben.
A járat nemcsak ettől különleges
A járat indítását támogató döntés háttere, hogy az elmúlt években számos ingatlanfejlesztés történt a környéken: családi házak, társasházak, épültek, több üzlet, illetve közszolgáltató intézmény, például óvoda is létesült. Az új busszal az itt élők gyorsabban és kényelmesebben érhetik el a cinkotai HÉV-állomást, ahonnan már „csak egy ugrás a Sugár", azaz az Örs vezér tere.
De az örömteli hír kulcsszava egyértelműen a „térsége”. Ugyanakkor zavarba ejtő is, mivel azt sejteti, hogy a busznak nincs másik végállomása. Az hogyan lehetséges?
Kis kitérő a 12-esen
Az idősebbek még emlékezhetnek a Nagykörúton is közlekedő 12-es busz 1961-1988 közötti „klasszikus” korszakára, legfőképp arra, hogy annak a járatnak valóban csak egy végállomása volt, a XI. kerületi Karolina út. A magyarázat pofonegyszerű: a 12-es körjárat volt, a buszok elvileg megállás nélkül köröztek igen hosszú útvonalukon, amelyben volt két hídátkelés is, mivel 12-es a Nagykörút mellett bejárta Budát, s olyan csomópontokat érintett, mint a Fehérvári út kereszteződés, a Kosztolányi Dezső tér, a Déli pályaudvar... Ám gyakorlatilag muszáj volt valahol egy pihenőhelyet kialakítani a járművezetők számára, amire (az akkoriban) kevésbe forgalmas Karolina út tűnt legalkalmasabbnak. A 12-esnek tehát csak egy végállomása volt, más lapra tartozik a buszok irányjelző tábláira kétszer is ráírták azt, hogy Karolina út.
A sofőr vezeti, az igény vezérli
A 274-es azonban nem körjárat, az itt bevezetett szolgáltatás érdekesebb, ráadásul újdonságnak számít hazánkban.
A rugalmas útvonalú, igényvezérelt közlekedési rendszer lényege, hogy az utasok előzetes foglalásuk alapján vehetik igénybe az autóbuszt, amely nem előre rögzített útvonalon közlekedik
hanem – az aktuális utazási igényekhez igazodva – egy adott területen belül rugalmasan érinti a fel- és leszállópontokat – így a hivatalos definíció a BKK-tól.
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az utasok a csobajbusz.bkk.hu oldalon az utazás előtt legkésőbb fél órával, legkorábban egy héttel előre lefoglalhatják az utazásokat. Az online felület mellett – a Telebuszokéhoz hasonlóan – természetesen telefonon is be lehet jelenteni az utazási igényt a +36 1 3 255 255-ös telefonszámon, illetve a járművezetőnél személyesen kizárólag Cinkota HÉV-állomáson, közvetlenül az adott járat indulása előtt.
A jövőt vetíti előre
A BKK szerint az új rendszer működésének alapja egy olyan szoftver, amely a beérkező foglalások alapján optimalizálja az útvonalat. Ennek köszönhetően a járművek nem fix útvonalon közlekednek, hanem az utasok igényei szerint. Ez nemcsak kényelmesebb utazást tesz lehetővé, hanem hozzájárul a környezetvédelemhez is, hiszen csökkenti a felesleges üresjáratok károsanyag-kibocsátását, ráadásul a gazdasági előnyei sem elhanyagolhatók.
„A BKK célja, hogy a jövőben több budapesti kerületben vezessen be hasonló rendszert, amely rugalmasan és fenntartható módon szolgálja ki az utasokat. A tapasztalatok alapján a rendszer különösen hatékony a kisebb utasforgalmú területeken, illetve olyan időszakokban, amikor a hagyományos járatok kihasználtsága alacsony. A hasonló, de nem rugalmas útvonalú igényvezérelt járatok (Telebuszok) egyébként régóta közlekednek a fővárosban, például a XVI. kerülettel szomszédos XVII. kerületben is. A rendszerről bővebben a BKK oldalán lehet olvasni.
Noha az új járatnak a 274-es a „rendes” viszonylatszáma, valószínű hogy a szám helyett a „félhivatalos” Csobajbusz elnevezés lesz használatos, amely a BKK menetrendi tájékoztatójában ugyan nem szerepel, viszont a társaság közleményei így is említik, és a foglalási oldalt is csobajbusz.bkk.hu-nak nevezték el.
Csobaj ott van, ahol bánya nincs
Ezzel kapcsolatban érdemes a Csobaj és a Csobaj-bánya nevek eredetéről is néhány szót ejteni. Már csak azért is, mert „fülre” a régmúlt Cinkotáját idézik, ahogy például Nagyicce, ám nagyobbat nem is tévedhetne az, aki 20. század előttinek saccolná, mi több, Csobajnak még a 20. század első felében sem volt jelentése azon a környéken. A lexikonok is csak egyetlen Csobajról emlékeztek meg. „Csobaj, kisk. Szabolcs vm. dadai alsó j.-ban, (1910) 1120 magyar lak., postaügynökség, u. t. Tokaj” – olvasható a Révai Nagy Lexikona 1912-es kiadásában, ma viszont Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozik és alig több mint 600 lakosa van.
A Budapesttől több mint 200 kilométerre lévő falu azért érdekes, mert a Nagy-Budapesthez csatolt települések első tudatos utcanév elnevezései során került elő. A csatlakozáskor, 1950-ben számokkal jelölték azokat az utcákat, amelyek korábban például mezőgazdasági területek voltak, az egyesítés után azonban beépítésre vártak. A cinkotai számozott utcák – egyebek közt a 411 és 435 közötti számtartományból „válogatva” – 1954-ben kaptak nevet, de erre vonatkozó egységes koncepció bizonyosan nem volt.
Ha csak az nem, hogy betűkkel írták le a számokat. Csobaj utcának a négyszázharminckettedik utat nevezték el, a négyszázharmincegyedik Bóbitás utca lett, a négyszázharmincharmadik pedig Szárnyaskerék utca.
A Csobaj utca attól volt más, mint a többi, hogy az 1890-es évek óta működő messze földön híres kavicsbányának itt volt a bejárata. A bánya hivatalos elnevezése a kimondhatatlanul hosszú, ráadásul rövidíthetetlen „XVI. kerületi Aranykalász Termelőszövetkezet Kavics- és Homokbánya Üzemei”, nem csoda egyre többen nevezték Csobaj utcai bányának, később szimplán Csobaj-bányának. Ahol egyébként vásárolni is lehetett.
Cinkotai kvarcoshomok (kétszer rostált) újból kapható Cinkota, Csobaj utcai bányánkban. Gépjárműre rakva 58 Ft/m3, vagonba rakva 102 Ft./m3 (anyagkiadás: 7–16 óra között). Billenős gépkocsival Budapest és környékére helyszínre szállítást vállalunk.
– 1974-ben, a Népszabadság és az Esti Hírlap apróhirdetései között gyakran jelent meg e hirdetés, ám mivel egy évvel később nyoma veszett, a készletek kiapadását épp úgy feltételezhetnénk, mint annak belátását, hogy a fenti szöveg reklámértéke jelentéktelen. Vagy egyszerre mindkettőt. 1974-ben a termelőszövetkezet és az Aszfaltépítő Vállalat közös kezelésébe vonta a bányát, megkezdték feltárni a HÉV-sínek alatti szántót is. A kitermelés az 1980-as években ért véget, és a kerületi tanács nekilátott a terület rekultivációjához, ám a korszellemmel összhangban ez úgy történt, hogy a bányagödrök és tavak jelentős részét hulladékkal töltötték fel, csak ezután kezdődött a talajjavítás és a füvesítés. A Csobaj utca mentén található rekultivált bányatelek 1990-ben önkormányzati tulajdonba került, s ma már gyepes-fás-ligetes zöldterületet alkot.
Majdnem Csobaj
De van az éremnek másik oldala is: az „úgy hagyott bánya” a rendszerváltás után, kárpótlásként több mint 260 természetes személy magántulajdonába került, majd megkezdődött több évtizedes kálváriája, amely úgy tűnik, hepienddel zárul. A részletekről májusban írtunk „Évtizedek hányattatása után megmenekülhet a Csobaj-tó” címmel , ebből az is kiderül, hogy az egykori Csobaj utcai bánya parkosítása, rekultivációja nemcsak a lakossági igények miatt kulcsfontosságú. „A bányató és környezete számos védett és néhány fokozottan védett állatfaj élő-, pihenő-, vagy éppen szaporodóhelye. (…) …mára olyan fajok is fészkelő helyet találtak, mint a vízityúk, a nádirigó és a fokozottan védett törpegém. A 2022-es tavaszi madárvonulás kezdetén egy cigányréce tojót is észleltek a bányatavon, aminek állománya drasztikusan csökken az egész világon, ezért a faj mára globálisan veszélyeztetettnek számít, idehaza pedig fokozottan védett besorolást kapott. Egyetlen egyed természetvédelmi értéke 1 millió forint” – írtuk tavasszal.