Az XVI.kerületi önkormányzat megveszi a területet, és terveik szerint a lakosság bevonásával, egy ötletpályázat útján alakítják a természet által már megkezdett munkát.
A XVI. kerületi polgármester, Kovács Péter június 26-án jelentette be, hogy az önkormányzat
1,4 milliárd forintért megvásárolja a cinkotai Csobaj-tó és környezete rekreációs besorolású, egykor kavics- és homokbányaként használt területét.
Mint magyarázta, mindezt kiváló konstrukciók mentén teszik, egyrészt azért, mert az igazságügyi értékbecslő által megállapított ár feléért jutnak hozzá területhez, másrészt azért, mert a 1,4 milliárd forintot is elég 5 év alatt, részletekben kifizetniük. A terület 98 százalékát birtokló többségi tulajdonos azt is vállalta, hogy a kisebbségi magántulajdonosokat kivásárolja.
Kovács azzal folytatta, hogy a szerződés aláírása csupán egy hosszú folyamat kezdete, terveik szerint a lakosság bevonásával, egy ötletpályázat útján alakítják a természet által már megkezdett munkát.
A tó környezete mára ugyanis számos védett állatfaj élő-, pihenő- és szaporodóhelyévé vált, így a Cinkotai-bányatónak kiemelt ökológiai jelentősége van a helyi biodiverzitás megőrzése szempontjából. Kovács elmondása szerint ezért
mindenképpen zöldfelületben gondolkodnak, amikor az egyébként 154 ezer négyzetméter méretű terület fejlesztéséről gondolkodnak.
Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a Csobaj-bánya és területe nemcsak a XVI. kerületnek, hanem egész Budapestnek az új zöld tüdeje vagy szíve lesz. Ez azért nem egyik napról a másikra fog megtörténni, Szatmáry ugyanis hozzátette, hogy a következő öt-tíz évben találják meg a terület funkcióit.
Csobaj-bánya megmentésére kerületi civilekből, természetvédőkből és lokálpartiótákból egy csapat is alakult a 2020-as évek elején. Ahogy a honlapjukon írják, Csobaj-bánya Cinkota nyugati felén, Cinkota alsó hévmegállótól néhány perc sétára helyezkedik el. A 25 hektáros „L” alakú területet északkeletről a H9-es HÉV vonala, keletről a Kukoricás és a névadó Csobaj utca, délről a Lucernás utca telkei, nyugatról a Bíztató út, északról pedig a Honfoglaló utca határolja.
A bányát 1890 körül Beniczky Gábor nagybirtokos nyitotta. Kezdetben a vékony humuszlepel alól apróbb kavicsot és szürkés, helyenként sárgás, barnaszínű homokot termeltek ki. Ez a két anyag jellemezte, ezért is van az, hogy hol homok-, hol kavicsbányaként hivatkoznak rá.
A bánya használata a Rákosi-korszakban – az 1949-es államosítást, majd Cinkota Budapesthez csatolását követően – némileg alábbhagyott. A bánya Csobaj utca melletti, elsőként kiaknázott részét egészen az 1970-es évek elejéig használták, végül az 1970–80-as években a bányászat befejezése után feltöltötték, rekultiválták.
Mint írják,
körülbelül 2000-ig nem történt semmi azon kívül, hogy a helyi lakosság elkezdte szabadidős tevékenységeire használni a területeket.
A homokbuckákon motorosok és biciklisek, a közöttük megbúvó bányatavaknál fürdőzők, napozók és horgászok hódoltak kedvtelésüknek, vagy épp tettek egy könnyű kirándulást a lassacskán élettel (növényekkel és állatokkal) megtelő vízpartok mentén.
Utána viszont megjelent egy vállalat, ami botrányos körülmények között elkezdte sitt-lerakóként hasznosítani a bányamedret, 2021-ben pedig kiderült, hogy a bányaterület nagyobbik, magánkézben lévő részének többségi tulajdonosa még abban az évben be is temetné a bányatavat, és hozzákezdene az ingatlan beépítéséhez, amit – mint látható – sikerült végül megakadályozni.
Ahogy az oldalon is említik,
a bányató és környezete számos védett és néhány fokozottan védett állatfaj élő-, pihenő-, vagy éppen szaporodóhelye.
A vízi rovarokat követve az állandó, vagy időszakos vízi életmódot folytató védett kétéltűek (nagy tavibéka, barna varangy, vöröshasú unka) és hüllők (vízisiklók) is megjelentek. Feltehetően emberi közreműködéssel a Naplás tóból érkező mocsári teknős is felbukkant már a tóban (2018).
A partot hamar vízimadarak rejtekéül szolgáló nádas ölelte körbe, melyben mára olyan fajok is fészkelőhelyet találtak, mint a vízityúk, a nádirigó és a fokozottan védett törpegém. A 2022-es tavaszi madárvonulás kezdetén egy cigányréce tojót is észleltek a bányatavon, aminek állománya drasztikusan csökken az egész világon, ezért a faj mára globálisan veszélyeztetettnek számít, idehaza pedig fokozottan védett besorolást kapott. Egyetlen egyed természetvédelmi értéke 1 millió forint.
(Kiemelt kép: Kovács Péter polgármester Facebook oldala)