Elkészültek és véleményezhetőek a Gőtés-tó és környezetének tájépítészeti koncepciótervei.
Ahogy a Fővárosi Önkormányzat a Radó Dezső Terv oldalán is emlékeztet, a terület rendbetétele a fővárosi közösségi költségvetés egyik nyertes ötlete. 2023-ban a Helyi kis ötletek kategóriában majdnem 1200 szavazatot gyűjtött, a győzelmével pedig részesülhet a közel 400 millió forintból, amit 12 pályázat között osztanak szét.
A négy egymással összefüggő vízfelület és környezete értékes élőhely, ugyanakkor pihenőhely és közösségi tér is. A céljuk, hogy
hosszútávon megőrizzék a tavak gazdag ökoszisztémáját, és emellett a parkhasználók javaslatai alapján a szabadidős tevékenységek számára is teret adjanak.
A projekt keretében biztosítják a vízáramlás útját a területen, és megszabadítják a parkot a felgyűlt hulladéktól.
Mindemellett egy egységes koncepció alapján rendbe teszik a parkberendezéseket, és kerítéseket, padokat, asztalokat, hulladékgyűjtőket helyeznek ki.
Ahogy Bardóczi Sándor főtájépítész ismertette, a Gőtés-tónál, ami az egykori bányagödrök maradványa, szeretnének szakítani azzal a korábbi vízkezelési gyakorlattal, hogy mindent a lehető leggyorsabban elvezetnek, lecsapolnak, aztán egész nyáron csodálkoznak rajta, hogy aszály van.
Itt olyan vízmegtartásra készülnek, ami reményeik szerint
csökkenteni fogja a légszárazságot, élőhelyet biztosít a növény és állatvilágnak, lokálisan emeli a talajvízszintet, ezzel javítva a talajok vízháztartását,
és esetleg még öntözni is lehet belőle.
Ahogy a főtájépítész is megjegyezte, a projekt nem pusztán vízrendezésre irányul, mert a területen védett értékek is előfordulnak, és mert lakóterületi pihenőpark is, és ők arra törekszenek, hogy mindkét igényt ki tudják elégíteni.
Az esővízvisszatartás biztosítását két fenékküszöb kialakításával tervezik elvégezni. Ezek a középső és az alsó tó vízszintjének emelését szolgálják.
Bardóczi hozzátette még, hogy arra is kiemelten figyelnek, hogy a vízvisszatartás úgy segítsen átvészelni az aszályos időszakokat, hogy extrém esőzések idején se veszélyeztesse elöntéssel a szomszédos Hegyláb és Honvéd utcák használhatóságát, ne okozzon problémát a szomszédos lakóépületeknél.
Bardóczi már 2025 májusában is azt mondta, hogy
a tervek várhatóan szeptemberre véglegesednek, és a kivitelezés közbeszerzését követően 2026. elején indulhatnak a kivitelezési munkák.
A tájépítészeti koncepciótervet a parkhasználók és a lakosság véleményének figyelembevételével fogják véglegesíteni, és a véglegesített koncepcióterv alapján készíti majd el a tervező a kiviteli terveket.
A Bardóczi által említett ütemezés abszolút tarthatónak is tűnik, a véleményezést online máris bárki megteheti ide kattintva, személyesen pedig 2025.09.11-én 15-18 óra között egy, a parkban tartott lakossági workshopon.
A környék egyébként az 1930-as években egészen Csillaghegyig kiterjedő, beépítés nélküli vizenyős rét volt, melynek északnyugati sarkában kis rétegforrás fakadt: „Békás-forrás” vagy „Róka-forrás” néven is említették a régebbi térképek.
Ahogy az Óbudai Anziksz összefoglalta, a megpróbáltatások a Békásmegyeri lakótelep építésekor kezdődtek, a régi házak bontásával, a tereprendezéssel, a felvonulási létesítmények építésével, a betonelem-előregyártó üzemmel, az egész lakótelepet árammal ellátó ELMŰ transzformátorállomás építésével, és a nagy panelházak felhúzásával.
A területet az alapgödrökből kitermelt földdel, építési törmelékkel feltöltötték, míg végül a Gőtés-tó a korábbi zsombékos rét töredékére zsugorodott.
A kis zöld sziget megmentéséért 1987 óta folyik a küzdelem, sokáig ugyanis illegális hulladéklerakóként is működött.
Ez a szabadidő aktív eltöltésére kiválóan alkalmas tó és park jelenleg Békásmegyer és Ófalu határában, a Honvéd, Mező, Hegyláb utcák, valamint az ELMŰ trafóállomás által határolt területen található. A Gőtés-tó Óbuda és Békásmegyer legnagyobb vizes élőhelyei közé tartozik, természetesen a Duna és Mocsárosdűlő mellett.
A terület rendezésére 50 millió forintot különített el a Fővárosi Önkormányzat.