Az azonnali jogvédelem az nem jelent se többet, se kevesebbet, mint azt, hogy „most vagyunk meccsben”, jelentette ki Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a szokásos, Fővárosi Közgyűlést megelőző háttérbeszélgetésén, június 18-án.
Ahogy a főigazgató elmondta, enélkül nem bírták volna ki a nyarat sem, mindaz ugyanis, amit a közszolgáltatások kapcsán most ismerünk és értünk, veszélybe kerültek volna. A Törvényszék helyesen felismerte ezt a problémát, mondta Kiss.
Ahogy az Énbudapestemen is megírtuk, a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma helyt adott a Budapest Főváros Önkormányzata által előterjesztett azonnali jogvédelem iránti kérelemnek.
A bíróság döntésében megtiltotta a Magyar Államkincstár számára, hogy szolidaritási hozzájárulás címén 2025. május, június, július és augusztus hónap tekintetében beszedési megbízást nyújtson be.
Egyúttal elrendelte, hogy az fizessen meg 10.171.449.024 forintot és annak 2025. május 29-től a teljesítés napjáig számított kamatát.
A háttérbeszélgetésen, körülbelül délután fél 2 körül Kiss Ambrus azt mondta, még a Magyar Államkincstár még nem utalta el a pénzt, néhány órával később viszont Karácsony Gergely már arról posztolt, hogy a közel 10,2 milliárdot visszautalták, azonban a kamatokat nem.
A kamatösszeget az alperesnek kell kiszámolnia, a főváros követelése egyébként a jegybanki alapkamat kétszerese, magyarázta ezzel kapcsolatban Kiss. „Ebben az esetben ez indokolt.” – jegyezte meg.
Ahhoz viszont, hogy
a nyáron a főváros folyamatos likviditást tudjon biztosítani, további döntések és intézkedések szükségesek. A közgyűlésre ezért egy javaslatcsomagot visznek.
Ennek a részeként meg kell tartaniuk azt a feszes likviditási menedzsmentet, amit eddig is.
Nem oszlatják fel tehát az operatív munkacsoportot. Az Kiss elmondása szerint ma, azaz június 18-án is ugyanúgy összegyűlt, és áttekintették a fizetési ütemezéseket, ahogy tették az elmúlt hetekben is. „Ez nyilván kevés, ezzel csak arrébb tudjuk lökdösni a számlákat."
A költségvetést is, mint Kiss fogalmazott, életben kell tartaniuk. Egy technikai átvezetést fognak javasolni a kúriai döntés kapcsán, azaz emeljék be a bevételi és kiadási oldalra peres követelést és a szolidaritási hozzájárulást.
A harmadik dolog, hogy nyárra az ún. biztonsági hálót emelni kell, azaz a jelenlegi 60 milliárdos folyószámlahitel-keretet az iparűzési adó befolyásáig további 20 milliárd forinttal meg kell emelni a kereskedelmi bankjuknál. „Ez jelenti azt a biztonságot, hogy a nyarat végig tudjuk csinálni.”
Egy negyedik pont, hogy BKK-BKV üzleti tervében szereplő követelés-értékesítésre vonatkozó szerződést jóvá kell hagynia a közgyűlésnek, mint tulajdonosnak.
„Ha ez a négy elem megvalósul, akkor mai tudásunk alapján az iparűzési adóig, szeptember közepéig el tudunk jutni.”
Ezzel még mindig nem oldották meg az egész éves problémát, hiszen nem azt mondta a bíróság, hogy ezt szolidaritási hozzájárulási összeget innentől kezdve nem kell befizetniük, csak augusztus végig adta meg az azonnali jogvédelmet.
A városvezetés eddigi, mint Kiss fogalmazott, egész mutatványát a jövő heti, júniusi közgyűlés is tönkreteheti
azzal, ha az imént felsorolt elemeket nem fogadják el, hiszen ez azt jelentené, hogy „kiszippantják a likviditási levegőt a rendszerünkből”, de Kiss bízik abban, hogy „a közgyűlés bölcs előrelátása végtelen és határtalan lesz”, és ezt meg tudják csinálni.
Arra kérdésre, miért csak őszig kért a főváros jogvédelmet, miért nem egész évre, Kiss azt mondta, ennek pertaktikai oka van. Sajnos rákényszerültek arra, hogy kitanulják ennek a finom mozgatórugóit. 2023 óta ugyanis ez a kilencedik szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos perük.
„Mi azt látjuk, hogy a bíróság a rövidebb etapokat jobban tudja kezelni” – mondta Kiss.
Szeptember elején meglátják majd, hogyan állnak, és ahhoz képest szabják meg a következő pertaktikájukat.
Elképzelhető, hogy újabb azonnali jogvédelmet kérnek.