Nagyon szép és nagyon hasznos a klímának, a pszichének és a közösségeknek, mi az? Hát persze hogy a növények. A Budapest 100 építészeti-kulturális fesztivállal idén május 22-25. között a városi zöldfelületeket, belső udvarokat, kerteket, zöld gangokat, és az azokat gondozó közösségeket ünnepeljük.
Nyári rekkenő hőségben sétálsz az utcán, és hirtelen megcsap egy hűs fuvallat – a nyitva maradt ajtón keresztül zöldellő belső udvarra látni. Kilépsz egy házibuli után október elején hajnalban a konyhából és a gangon állva több tíz méteres magasságból csüngnek a vöröslő vadszőlő indák vagy sorakoznak a cserépbe ültetett színes virágok. Egy évtizede a belváros sűrűjében élsz vagy Őrmezőn, de nyaranta a saját paradicsomodat eszed, mert a közeli közösségi kertben van egy parcellád. Hétvégente a Normafán vagy a Margitszigeten famatuzsálemek alatt tanítod tollasozni a gyereked és lassan a komposztálásra is rászoksz, mert a közeli parkban elkészültek a ládák. Szerencsére ez ma már nem utópia, az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapott a városi zöld témaköre és egyre tudatosabban állunk hozzá, hiszen az élhető jövőnk múlik rajta.
Ami viszont utópia, reméljük – olyan képeket Budapestről gyakrabban készítenek, ahol mesterséges intelligenciával eltüntetik a Duna vizét és aztán lehet szörnyülködni, milyen kopárnak tűnik a Főváros, de olyat csak egyszer láttam, nagyon régen egy kiállításon, ahol egy fotósorozaton minden zöldet – a legkisebb repedésből kinövő fűszáltól a hatalmas platánokig – töröltek a városból. Azóta is szorongással tölt el, amikor eszembe jutnak ezek a képek.
Mára a mindennapjainkat meghatározzák azok a kérdések, mint a városok klímatudatossága, az ökoszisztémák diverzitása, a levegőminőség, vagy épp a velünk együtt élő állat-, növény-, rovarvilág fontossága. Ennek egyik fontos színtere nem más, mint legszűkebb környezetünk, a házaink – írja a Budapest100at szervező Kortárs Építészeti Központ csapata az idei tematika kapcsán.
Városaink zöldfelületei fontos szerepet játszanak a hőszigetek megszüntetésében, és növény-, állat-, és rovarvilág sokszínűségében. A nagy közparkok mellett azonban házaink által határolt kisebb-nagyobb “oázisok” is nagy hatással vannak ránk és környezetünkre. A téma lehetőséget ad sokféle korú épület megszólítására, amellett, hogy a város aktuális alakulásáról szóló párbeszédhez is jó alapot jelent.
Az első két napon, csütörtökön és pénteken úgynevezett szakmai napokat szerveznek a fesztivál témájához kapcsolódóan, 22-én egy konferencia keretében, tudományos megközelítésekkel lehet sok-sok irányból körbejárni és megismerni a városi zöldet. A Városi természet - integrált megközelítések interdiszciplináris konferencián művészek, várostervezők és társadalomtudósok járják körbe a városi zöld szerepét. Másnap, május 23-án, a Budapest100 sétanapján debütál az első Budapest Fafesztivál: 25 tematikus sétán az ország legjobb szakemberei mesélik el, hogy miért kell a városi fákat ünnepelni és óvni, és visznek el minket a legizgalmasabb helyekre – hegyen-völgyön és erdőkön, réteken át.
Hétvégén pedig a klasszikus, nyitott házak és rendezvényeik várnak minket – összesen 76 helyszínen – lakóházak, intézmények és közösségi kertek. A Budapest100 egyik nagy csábítása mindig ez – ilyenkor szabadon lehet sétálni azokban az amúgy másoktól elzárt terekben, ami egy lakóház kertje, gangja, lépcsőháza. És ilyenkor mindenki kedves, mosolyog, mesél, süteménnyel kínál. Az idei programban is van évszázados budai várbeli házudvar, modern belvárosi társasház, szédítő geometrikus formákkal és ápolt tetőterasszal, de nem maradhatnak ki a budapesti zöldtartalékok hatalmas őrzői, a lakótelepek sem, ahol pedig közös kertészkedés vár mindenkit.
A május eleji sajtósétán ezekből kaphattunk mi is ízelítőt. A 14. kerületi Ilka utcában az egyik legváltozatosabb kialakítású zöld udvaron járhattunk. Itt a lakók jó 10 éve láttak neki, hogy a rossz vízelvezetésű udvarból az akkor futó Mol és Ökotárs Alapítvány pályázat segítségével valami élettel telit varázsoljanak. Az első szakértő a teljes lebetonozást javasolta, de erre a lakók kijelentették, hogy betont, azt semmiképpen nem szeretnének. Sok-sok közös megbeszélésnek, tervezésnek és munkának meg is lett a gyümölcse – az udvar nyáron hűsít és üdít, a legnagyobb kánikulában és csak június közepétől kell elkezdeni locsolni, meséli a ház lakója és a kert egyik gondozója, Muhari Rita, és egészen decemberig zöldell is. Legnagyobb büszkeségük a szépen növekvő magnólia fa és a gangról lecsüngő vadszőlő.
Hasonlóan lenyűgöző a Király utcai eklektikus, 1860-70-es években épült lakóház is. A turistáktól nyüzsgő utcáról egy kapualjon átsétálva mintha egy másik dimenzióba érkeznék ahogy a zöld alagúton folytatjuk az utunkat. Minden zöld, burjánzik, csipog és a külvilág zsivaja elhalkul. A kertet a ház egyre fogyatkozó lakói hosszú évtizedek óta gondozzák lelkiismeretesen – az egyik nagy fenyő például egy család kiültetett karácsonyfájaként került ide.
De a természet nem csak az udvarokon zöldellve gyönyörködtetet minket. A Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény is csatlakozott az idei Budapest100-hoz, ahol a mesés szecessziós üvegekbe és művészetbe zárt indázó természet vár mindenkit. Az első, 19-20. századot tárgyaló művészettörténet órákon nagy ráébredés volt, amikor megértettük, hogy éppen akkor szökkent szárba az indázó, virágmintás florális szecesszió, és árasztottak el mindent a növények, a hajtűtől a lámpabúrán át a festményekig, amikor robbanásszerűen megindult a városiasodás, és mind többen szakadtak el a természettől. A budapest100 alatt ingyenes programokkal, vezetésekkel, gyereksarokkal, épülettörténeti kiállítással, Csikágó felfedezőlappal és szuper közösségi élményekkel várnak mindekit a múzeumban, mindkét nap 10 és 18 óra között tartanak nyitva. A kiállítások előzetes bejelentkezés nélkül, szabadon megtekinthetők, de a vezetett programokra és a közösségi eseményekre regisztrációt kérnek.
A Nyitott Házak Hétvégéjén a látogatók ezúttal is részt vehetnek a pincétől a padlásig vezető épület-és tetőkert bejárásokon, látogathatnak kiállítást vagy hallgathatnak koncerteket, feltöltődhetnek a város zöld oázisaiban szervezett mozgás foglalkozásokon, képezhetik magukat a városi kertészkedéshez kapcsolódó szemléletformáló programokon és személyes történetekből ismerhetik meg a város példaértékű zöldítési projektjeit.
A kultúrafinanszírozás nehézségei sajnos a fesztivált sem kerülték el. és bár – ahogy látszik is – város zöld oázisainak ünnepét teljes erőbedobással szervezik, de idén csak a Budapest100 közösségi erejével tudják előteremteni a szükséges forrásokat. Ha teheted, támogasd a munkájukat, akár csak egy kávé árával.