Idén 100 éves Magyarország kerékpáros körversenye, ami a Tour de France által inspirálva 1925-ben indult el először, első szakaszán a Gellért térről Győrbe tekertek a versenyzők. A jubileum tiszteletére a Fővárosi Önkormányzat egy köztéri kiállítással és egy konferenciával készül, hogy megismertesse egymással a városi, szabadidős és sportkerékpározás szerelmeseit és megtalálja a különböző ágak közös pontjait, fejlesztési igényeit.
A kerek 100-as jubileumi évforduló alkalmából az 1925-ös verseny útvonalat teszi meg idén május 14-én a mára nemzetközi szinten is jegyzett magyar körverseny, és ehhez kapcsolódik a Városháza parkban megtekinthető köztéri kiállítás és egy konferencia is. Alábbi cikkünkben a Városháza parkban kiállított archív képeket nézhetitek végig, és megismerhetitek a Tour de Hongrie történelmét.
A kezdetek (1925)
Az egész országot átívelő, többnapos kerékpárverseny gondolata a 20. század elején jelent meg a magyar sportéletben, miután 1903-ban útnak indult a világ legsikeresebb többnaposa, a Tour de France. A francia háromhetes verseny futótűzként tarolta le a nemzetközi sportéletet, Európa nacionalista államai pedig egyre erősödő késztetést éreztek arra, hogy maguk is életre hívják hazájuk körversenyét. Régiónkban elsőként a bolgárok rendeztek ilyet 1924-ben, egy évvel később pedig Magyarországon is elérkezett az igazság pillanata. A fő ötletgazda a Budai Kerékpár Egylet elnöke és a Magyar Királyság helyettes államtitkára, dr. Ary Pál volt, a szervezést pedig a Magyar Kerékpáros Egylet bonyolította le. A Háromnapos Dunántúli Körverseny útvonalaként a Budapest – Szombathely – Győr háromszöget jelölték ki, a fővédnök pedig egyenesen a kormányzó, Horthy Miklós lett.
A sporttörténelmi jelentőségű startra 1925. június 27-én, hajnali négy órakor került sor a Gellért Szálloda előtt. A csaknem száz rajthoz állóból 76 fejezte be az 510 kilométeres versenyt. Az MTK bringása, Jerzsabek Károly már az első szakaszon tíz perces előnyre tett szert, melyből hatot az utolsó nap végéig megőrzött. Több mint 22 nyeregben töltött óra után babérkoszorút, vállszalagot, aranyérmet, ezüst trófeát és egy kerékpárt vehetett át Auguszta hercegnőtől.
A hőskor (1925-1945)
1925 és 1937 között tizenegy alkalommal került megrendezésre hazánk többnaposa, mely 1930-ban vette fel a Tour de Hongrie nevet. A versenyt ekkor kizárólag amatőrök számára írták ki. 1928-ban a budapesti világbajnokság miatt maradt el a Tour, egy évvel később viszont már külföldieket is köszönthettünk a mezőnyben. Az első sztárok a ’30-as években érkeztek: közéjük tartozott a Giro d’Italia-győztes Vasco Bergamaschi vagy a nyolcszoros háromhetes szakaszgyőztes Glauco Servadei. Az első duplázók ugyanakkor magyarok voltak: Vida László 1926-ban és 1927-ben; Liszkay István 1931-ben és 1943-ban tudott győzni az összetettben.
1936-ban a berlini olimpia, 1938-ban pedig a pénzügyi nehézségek miatt maradt el a Tour de Hongrie, mely aztán egészen valószínűtlen időszakban éledt újjá. A második bécsi döntést követően a Partium és Erdély északi része ismét Magyarországhoz került, a Magyar Körverseny szervezői pedig kapva kaptak a lehetőségen, hogy a régi-új területek felé fordítsák a mezőny útját. Az 1942-es és 1943-as kiírást a világháború árnyékában csak magyar versenyzők és klubok részvételével indították útnak. Ekkor került sor a Tour de Hongrie történetének leghosszabb etapjára, a 280 kilométeres Budapest – Nagyvárad szakaszra is.
Tour de Hongrie a szocializmusban (1945-1989)
Miközben a második világháborút követően a nyugati kerékpársport öles léptekkel haladt a profivá válás útján, a szocialista blokk országai az amatőr sport mellett tették le voksukat. Ennek következményeképp sanyarú sors várt a Magyar Körversenyre, mely három rövid időszakra tudott visszatérni a versenynaptárba: előbb 1949-ben, majd a Rákosi-rendszer utolsó éveiben (1953, 1955-56), végül pedig az 1960-as évek elején (1962-1965).
A Tour de Hongrie mintája ekkor már „a keleti blokk Tour de France-a”, a Békeverseny (Course de la Paix) volt. 1956-ban debütált a mezőnyben az összetett éllovasának járó sárga trikó, melyet a Vasas fiatalja, Aranyi Lajos húzhatott magára elsőként. Szintén 1956-ban osztottak először időjóváírást a szakaszgyőztesek és a részhajrágyőztesek részére. 1962-ben rendezték a leghosszabb, kilenc szakaszos, 1393 kilométeres Tour de Hongrie-t. A korszak utolsó kiadását Mahó László nyerte 1965-ven.
A rendszerváltás után (1993-1998)
Csaknem 30 év és egy rendszerváltás után ébredt fel álmából a Magyar Kerékpáros Körverseny. A Kelet-Európába frissen megérkező piaci szereplők támogatásának köszönhetően 1993. július 27-én egy Budapest – Győr etappal ismét útra kelt a Tour de Hongrie karavánja. A visszatérésben kulcsszerepe volt a Magyar Kerékpáros Szövetség akkori főtitkárának, a sportág magyarországi televíziós hangjának, Sipos Jánosnak. Ekkor írtak ki először pontversenyt és hegyi pontversenyt is a viadalon.
Bár a ’90-es évek Tourjai továbbra is amatőr megmérettetésként zajlottak, immár profi versenyzőket is a mezőnyben tudhattak. Hazánkba látogatott például az olimpiai bajnok német pályakerékpár-válogatott (Jens Lehmann, Guido Fulst, Robert Bartko, Danilo Hondo), de indult a magyar körön hazánk történetének legeredményesebb országúti kerékpárosa, a világbajnoki ezüstérmes Bodrogi László is. A hat kiadásból ötöt a külföldiek nyertek – 1997-ben Bebtó Zoltán tudta megtörni a légiósok hegemóniáját.
Az első profi évek (2001-2008)
2001-ben a Vuelta Sportiroda vette át a Magyar Körverseny szervezését, azzal az Eisenkrammer Károllyal az élen, aki részt vett az 1992-es barcelonai olimpián, a ’90-es években pedig két harmadik helyet is szerzett a Tour de Hongrie-n. Az egyre nívósabbá váló viadal 2004-ben került be először a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) hivatalos versenynaptárába, így a kontinentális csapatok számára megkerülhetetlenné vált.
Hosszas jogvitákat követően 2006 és 2008 között a Kerékpársport 2000 Alapítvány kezébe került a szervezés. A három kiadás elsősorban Észak-Magyarországot érintette, két alkalommal pedig Szlovákiába is ellátogatott a mezőny. A 2000-es évek legikonikusabb pillanatai közé tartozott a Kékestető debütálása (2001), Vanik Zoltán emlékezetes lejtmenetes győzelme (2002), Remák Zoltán duplázása (2003-04) vagy a későbbi Milánó-Sanremo-győztes Gerard Ciolek bravúrjai (2005).
Újrakezdés (2015-2022)
2015-ben ismét Eisenkrammer Károly és a Vuelta Sportiroda szervezésében tért vissza a Magyar Kerékpáros Körverseny, mely 2.2-es besorolást kapott a Nemzetközi Kerékpáros Szövetségtől. 2017-ben pályafutása egyik első profi versenyét itt teljesítette napjaink legjobb kerékpárosa, a háromszoros Tour de France-győztes Tadej Pogacar. A bronzérmes szlovén előtt egy hasonlóan fiatal magyar kerékpáros, Peák Barnabás zárt, aki Dina Márton, Fetter Erik és Valter Attila társaságában nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország felkerüljön a nemzetközi kerékpáros térképekre. Dina és Valter két évvel később, az időközben 2.1-es szintre lépő versenyen óriási küzdelemre késztette a lettek profiját, Krists Neilandst a sárga trikóért.
A koronavírus-járvány miatt őszre halasztott 2020-as viadalon jelentek meg először hazánkban a sportág krémjét jelentő WorldTeamek. Ekkor született a mai napig utolsó magyar összetett győzelem is: Valter Attila a Kékestetőn ünnepelhette az első hazai diadalt Lengyel Tamás 2005-ös elsősége óta.
Napjaink (2023-)
A Tour de Hongrie századik évére már-már hagyománnyá vált, hogy a világ legjobb sprinterei Magyarországon készülnek fel a Tour de France-ra, időnként pedig elit hegyimenők is csatlakoznak hozzájuk. Ebben fontos szerepe volt egy újabb szintlépésnek: 2023 óta immár ProSeries kategóriás versenyként tartják számon a Magyar Kört. Ez a második legmagasabb kategória a Tourhoz vagy a Giro d’Italiához hasonló WorldTour versenyek után.
Az elmúlt években megfordult már hazánkban a Tour de France- és Giro d’Italia-győztes Egan Bernal; a háromszoros világbajnok, hétszeres Tour de France pontversenygyőztes Peter Sagan vagy a világbajnok, harmincöt Tour de France szakaszgyőzelmével csúcstartó Sir Mark Cavendish is. Utóbbi 2024-ben egy kazincbarcikai etapsikerrel hangolt a júliusi rekorddöntésére. Érdekesség, hogy a Tour de Hongrie összetettjében 2004 óta nem volt címvédés, a legutóbbi tizenhárom kiadást ráadásul tizenhárom különböző nemzetiségű versenyző nyerte. Az aktuális címvédő a belga Thibau Nys (Lidl – Trek).
Több, mint verseny
A Tour de Hongrie amellett, hogy kiemelkedő rangú nemzetközi sportesemény, kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy Magyarország legszebb arcát is megmutathassuk a nagyvilágnak. A versenyt élő televíziós műsorgyártás kíséri, melynek köszönhetően a világ 190 országának egymilliárd háztartásában követhetik figyelemmel az eseményeket. Az ország legszebb tájait bejáró verseny turisztikai értéke ennek köszönhetően páratlan a sportesemények sorában.
A Magyar Körverseny emellett olyan társadalmi ügyekre is igyekszik felhívni a figyelmet, mint a közlekedésbiztonság vagy a kerékpáros oktatás. A Másfél méter kampány a biztonságos előzési oldaltávolság fontosságát hangsúlyozza, a Bringasuli program pedig iskolai oktatásokkal, pedagógus-továbbképzésekkel és tematikus rendezvények szervezésével foglalkozik.
A 2025-ös Tour de Hongrie a Magyar Kerékpáros Szövetség, a Vuelta Sportiroda és a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség által valósul meg, az Aktív Magyarország program és a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkársága jóvoltából.