1928-ban ezen a napon, április 27-én hunyt el a századforduló eklektikus építészetének egyik vezéralakja.
Alpár ignác pályafutásának egyik csúcspontja a Millenniumi Kiállítás Történelmi Főcsoportja, vagyis a ma Vajdahunyad váraként emlegetett épületegyüttes, de munkásságát és fontosságát könnyen meg tudjuk mutatni az építészekből összeállított névsorral is, akiknek nagy részével baráti kapcsolatot is ápolt. Alpár a szecessziós Budapestet építő Lechner Ödön (Iparművészeti Múzeum) és Lajta Béla (Újszínház) kortársa, Schulek Frigyes (Erzsébet-kilátó) konkurenciája, Hauszmann Alajos (New York-palota) tanítványa, Steindl Imre (Országház) egyetemi tanársegédje, Hajós Alfréd (Nemzeti Sportuszoda) munkaadó mentora, Pecz Samu (Központi Vásárcsarnok) és Nagy Virgil (régi Erzsébet híd) tanára, több építkezésen Róth Miksa (Széchenyi gyógyfürdő mozaikjai) és Telcs Ede (Alpár Ignác szobra a Városligetben) munkatársa volt.
1928. április 27-én bekövetkezett halála után a Városligetben a Jáki-templomban, saját remekművében állították fel ravatalát, délután fél háromkor hozták ki a Mezőgazdasági Múzeum román stílusú udvarára, és körülrakták égő kandeláberekkel. A koporsót rengeteg koszorú borította, a kor ismertebb politikai és más előkelőségei mind megjelentek, számos búcsúbeszéd hangzott el A ravatal mögött, gyászlepellel borítva látszott Alpár Ignác domborművű mellszobra, amelyet 70 éves születésnapja alkalmából álltottak ki a Vajdahunyad várában. A búcsúztatók elhangzása után a koporsót kocsira tették, és díszruhás rendőrök és az eseményre összegyűlt tömeg sorfala közt az Andrássy úton, a Szív utcán és a Rottenbiller utcán keresztül a Kerepesi úti temetőbe vitték, ahol a családi sírboltban helyezték örök nyugovóra.
Nem szégyellte magát
Na, de Ignác! Nem szégyelli magát? Mit csinált maga itt?” – állítólag így kiáltott fel Alpár Ignác felesége, amikor 1910-ben először megpillantotta férje egyik munkáját, az osztrák Anker Élet- és Járadékbiztosító Társaság székházát. Pedig Alpár összesen 130 jelentős épületet tervezett, köztük megyeházákat, középiskolákat, templomokat, fürdőket, bérházakat, villákat, kastélyokat, katonai épületeket, postákat, színházakat és szállodákat – művei a történelmi Magyarországon mindenfelé megtalálhatók. Budapesten a legismertebbek a városligeti épületegyüttesen kívül a Tőzsdepalota, a Magyar Nemzeti Bank, az Anker-palota és előtte az Anker köz, amit például Hofi Géza sem szégyellt lakóhelyéül választani.
Ha ti is láttok valami érdekeset, küldjétek el a szerk@budapest.hu-ra!