Érdekesnek és értékesnek ígérkező beszélgetes/ előadás sorozat indult március 25-én, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szervezésében. Már címéből is sejthető – Nagy-Budapest 75 –, hogy ezek az estek kötelező programok Budapest szerelmesei, a főváros iránt érdeklődők számára.
„Ezekben a községekben már nagyrészt budapesti ember lakik. A főváros környékén rövid idő óta 29 új lakótelep keletkezett, amelyeket mind budapesti emberek alapítottak, olyan emberek, akiknek egész egzisztenciájuk Budapesthez van kötve, s akiket csak a drágaság űzött el a fővárosból” – írta 1909-ben a Kincses Kalendárium, ezzel zárva a nagy ívű gondolatmenetet:
Szép álom a nagy Budapest, de egyelőre csak álom. Megvalósítását rá kell bíznunk az unokáinkra.
Ezen óhaj immár 75 éve beteljesült jóslatnak is tekinthető: Nagy-Budapest 1950-ben jött létre, de mint a fentiekből is kitűnik, megteremtését évtizedes várakozás előzte meg. Más lapra tartozik, hogy egy teljesen új és emberségesnek nem igazán mondható politikai rendszerben jött létre, párthatározatra, az dátumok szigorú szem előtt tartásával, és megvalósíthatatlan célokat megfogalmazva…
1950-1956 között, különösen 1953-ig pillanatnyi politikai érdekekből, ezer szállal a Szovjetunióhoz kötött baráti ölelésben (amely bármikor fojtogatássá válhatott) Nagy-Budapestnek inkább csak eszméje volt, a lakosságot elégedettséggel eltöltő intézkedései kevésbé. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatának bővülése azonban ilyennek tekinthető;
hat év alatt huszonhárom fiókkönyvtárat létesítettek az új kerületekben, a könyvtárak megnyitásáig pedig a könyvtárvillamost állították csatasorba, amely 1945 óta működött.
„A peremvárosokban és községekben 1950-ig szinte egyáltalán nem volt könyvtári élet, a bűvös kört a felszabadulás évében megindított villamos mozgókönyvtárak törték át először a maguk szerény eszközeivel” – írta 1974-ben a Könyvtáros című folyóiratban Remete László budapesti könyvtáros, amit ötven évvel később azzal érdemes kiegészíteni, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár azóta is kiemelt feladatának tekinti, hogy a kül- és belvárosi fiókkönyvtárak – állapotuk, infrastruktúrájuk, és természetesen az állományuk tekintetében is – egységesen magas színvonalat testesítsenek meg.
E célkitűzés tükröződik abban az év végéig tartó sorozatban is, amelynek témája a 75 éves Nagy-Budapest, és amelyet minden hónapban más és más fiókkönyvtárban tartanak a témában jártas szakemberek és előadók közreműködésével, a helyi vonatkozásokat a legmesszemenőbbekig szem előtt tartva.
Az első beszélgetést március 25-én a Szabó Ervin téri Központi Könyvtár Ötpacsirta szalonjában tartották mint a sorozat bevezető programját, amelyen Kovácsné Koreny Ágnes főigazgató köszöntőjét követően Ignácz Károly történész, Péter Dávid történelemtanár, Zubreczki Dávid építészeti mesemondó, a beszélgetés moderátorával László Ferenc művelődéstörténésszel Nagy-Budapest létrejöttének előzményeiről, körülményeiről, jelentőségéről beszélgettek nagyszámú közönség előtt.
A rendhagyónak tekinthető első beszélgetés után a legközelebbi program április 14-én, hétfőn 17 órai kezdettel lesz a csepeli Sétáló utcai fiókkönyvtárban, ahol az ugyancsak 75 éves Csepel Autógyár lesz a téma. Az alkalomra nyíló tárlatot bemutatja és a gyár történetét Miss Nándor múzeológus a Szigetszentmiklósi Helytörténeti Gyűjtemény múzeumvezetője ismerteti.
(Kiemelt kép: villamosok.hu)