KULTÚRA

Mi az egyik biztos jele a tavasz beköszöntének?


Hogy a XI. kerületi Feneketlen-tó mentén elvégezte a BKM Nonprofit Zrt. FŐKERT Kertészeti Divíziója a nádvágást.

Ahogy a FŐKERT is írja, a tó 1,1 hektáros kiterjedésével a főváros budai oldalának egyik legnagyobb állóvize, a part mentén növekvő nádasállomány pedig kiemelten értékes élőhely a város szívében, mely számos állatnak ad otthont, és víztisztító hatása is igen jelentős.

Budapesten ma már jórészt csak védett élőhelyeken – többek között a Merzse-mocsár vagy a Naplás-tó területén – találhatjuk meg ezt a parti növényállományt, mivel a város terjeszkedésével nemcsak a nagy kiterjedésű vizes területek szorultak vissza, hanem velük együtt az értékes nádasok is, azok ökológiai sokszínűségével együtt.

A február végén elvégzett munka, mint magyarázták, és a rendszeres kezelés elengedhetetlen

Ha hagyjuk, a nádas akár az egész tavat meghódítja, ez viszont nagyon meggyorsítaná az elmocsarasodást,

vagy tudományos néven eutrofizációt.”

A FŐKERT munkatársai csak foltszerűen kaszálnak, hogy az ún. avas, vagyis régi nádasokat kedvelő fajok otthonra találjanak. Ezeket a foltokat viszont minden évben máshol hagyják meg, „így végül néhány év alatt mindenütt történik kaszálás és megújulhat az állomány”.

A levágott nádat nem vonják ki a természet körforgásából: a komposzttelepükre kerülve később talajjavítóként jut vissza Budapest zöldfelületeire.

A FŐKERT kitért arra is, hogy annak ellenére is számos állatfaj talál a Feneketlen-tónál szaporodó-, búvó- és táplálkozóhelyre, hogy a város teljesen körbenőtte. Mint magyarázzák, rendszeresen költ a nádasban a védett vízityúk (Gallinula chloropus) és a szintén védett kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis), valamint a tőkés récék (Anas platyrhynchos) is állandóan jelen vannak a tó területén. Olykor feltűnik a nádszálak között a védett nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) is.

Nemcsak a madarak érzik jól magukat a nádasban, a kecskebéka fajkomplex (Pelophylax kl. esculentus) egyedei is feltűnnek a vízben, illetve hazánk egyetlen őshonos teknősfaját, a mocsári teknőst (Emys orbicularis) is meg lehet itt pillantani.

A Feneketlen-tó közvetlen szomszédságában található játszótér 2024 októberében már megújult,

úgyhogy a jó idő beköszöntével újra benépesíthetik a gyerekek.

A Fővárosi Önkormányzat beruházása keretében, Újbuda Önkormányzatának támogatásával megvalósult felújítás során többek között 4 vadonatúj játszóeszközt helyeztek ki, felújították a homokozók rönkfa szegélyeit, lecserélték a napvitorlákat, piknikasztalokat és padokat helyzetek ki, és restaurátorok segítségével kijavították a játszótéren lévő „Ülő fiú” szobor törött lábfejét.

Az önkormányzat tavalyi posztjából kiderült az is, hogy 2025-ben elkezdődhet a tó környezetének megújulása is.

Ahogy ebben a cikkünkben részletesen beszámoltunk róla,

a Feneketlen-tavi közpark városszerkezeti szerepe a Széllkapu park jelentőségéhez mérhető.

Az elkészült koncepció a park fő értékei közé sorolja a későmodern formakincset, az utak íves vonalvezetését, a terméskőből rakott támfalakat és lépcsőket, és hogy ügyesen használták ki az adottságokat, sikerült megoldaniuk, hogy minden a park központi eleme, a tó köré komponáljanak.

A területtel kapcsolatban további érdekes adat, hogy lombkorona borítottsága 28 618 négyzetméter, a fák hét százaléka (40 fa) értékes, a 83 százalékuk átlagos, 10 százalékuk pedig, a koncepció 2023-as készültekor, balesetveszélyes volt. A park faállományának 90 százaléka megvédendő.

A felújítást indokolja többek között az utak és a berendezési tárgyak leromlott állapota, valamint az egységes arculat hiánya, illetve az, hogy az ülőhelyek elosztása sok esetben nem reagál a valós parkhasználati igényekre.

A tervek szerint a meglévő, víz fölé nyúló stéghez hasonló két további hasonló szerkezet kerül a partvonalra. Emellett tervezik a szabadtéri színpad a kihasználatlan, leromlott állapotú melléképületeinek elbontását, a főépület felújítását, hogy az mind a négy évszakban működhessen.

Az önkormányzat már említett beszámolója szerint

első lépésben a Villányi útra néző oldalon alakítanak ki lazulós, ülő-fekvő felületekből álló közösségi teret az odajáró diákok számára.