A játszótér felújításával hamarosan elkezdődik a 11. kerületben található Feneketlen-tavi közpark átfogó felújítása. A tó közelében álló Szent Imre templom a kerület jelképe, ezért a tó környezetének felújítását nem lehet félvállról venni.
Ahogy az s73 Tájépítész Tervező Iroda Kft. a koncepcióban is írja, a telek területe 68,5 ezer négyzetméter, amelyből
- 14 ezer négyzetméter a magyar állam tulajdona, ezen a területen találhatóak a teniszpályák, a tulajdonosi jogokat viszont a Magyar Sportügynökség Nonprofit Zrt. gyakorolja,
- 1100 négyzetméter a tartozik a tó partján álló étteremhez, a többi,
- közel 54 ezer négyzetméter pedig a fővárosi önkormányzat tulajdona, a fenntartója pedig ennek megfelelően a Főkert Zrt.
A Feneketlen-tavi közpark városszerkezeti szerepe a Széllkapu park jelentőségéhez mérhető. Ahogy a Széllkapuval kapcsolatos fejlesztés előzetes hatásvizsgálatában is írják, a városi parkok hozzájárulnak az adott város attraktivitásának növeléséhez, tehát nemcsak esztétikai, történeti és rekreációs értékeik vannak, hanem gazdasági hasznot is termelnek.
Mindemellett nyilván segítik a légszennyezés mérséklését, növelhetik a biodiverzitást, hozzájárulhatnak a városi fenntarthatóság erősítéséhez. Mint írják, a nyári túlmelegedés elleni védekezés egyik legfontosabb eszköze a növényzettel fedett területek arányának növekedése.
A közelségük hozzájárul a testmozgás terjedéséhez, ezzel pedig mérhető egészségjavulást idéznek elő. Zöldfelületek közelében csökken a depresszióra és a szorongási zavarokra való hajlamosság, a stressz valószínűsége, valamint a zöldfelület csökkenti az átlagos hőmérsékletet is.
A parkok közelsége erős hatást gyakorol a közelben lévő ingatlanok értékére is, ami szintén nem elhanyagolható.
A Feneketlen-tavi park felújításának célja egy, az egész parkra kiterjedő hosszútávú fejlesztési stratégia kidolgozása, ami megalapozza a park Budapesten betöltött szerepének újradefiniálását, teszi mindezt az ökológiai és a fenntarthatósági alapelvek figyelembevételével.
A Feneketlen-tavi park örökségvédelmi szempontból is kiemelt jelentőségű budapesti közpark, amit a tervezés során is figyelembe kellett venni. A tó vizével kapcsolatban kevesen tudták, hogy magas oldott sótartalom és szulfátiontartalom jellemzi – a víz kemény. Mint írják, a tavat százévente szükséges lenne kikotorni, de ez a tó fennállása óta még nem történt meg.
A Feneketlen-tó történetével kapcsolatban általában meg szokták jegyezni, hogy a 18. század előtt mocsárvidék volt, ahova a Duna agyagot és egyéb hordalékot hordott, így később, a folyó szabályozását követően, kiváló helyszíne lehetett egy téglagyárnak. A tó a leírások szerint a 1870-es években keletkezett. Van feneke.
A téglagyár 1889-es bezárása után a környék egy darabig elhagyatottan állt, környékét ciszterciek 1912-ben vették birtokba. Addig leginkább csak a teniszező közönség járt arra, hiszen – bármilyen meglepő is – a teniszpályák már 1908 óta vannak a területen.
A már említett „jelkép", vagyis a templom 1938-ban épült meg, az építésekor tervben volt az is, hogy betemetik a tavat.
Amely mostani formáját 1958 és 1960 között nyerte el, amikor Mőcsényi Mihály és Jancsó Vilmos felújították. Érdekesség, hogy Mőcsényi fő célja kezdettől az volt, hogy a tó vizén úgy tükröződjenek vissza templomtornyok, hogy „a látvány a kerület vizuális központjává, emblémájává váljék”.
„Arra törekedtem, hogy sajátos terepplasztikával, szép kilátású és intim kerti terekkel, cserjékkel, fákkal határolt pihenő- és sétahelyek alakításával fiataloknak, öregeknek örömöt szerezzek. Azt akartam, hogy sok embernek legyen kedve tavasztól őszig a tóhoz jönni, pihenni” – írja az Építészfórumon megjelent esszésorozatában. Ahhoz, hogy „a tó minden oldalról látható, körüljárható legyen, több ezer köbméter földet kellett elhordani”, sőt még a teniszpályákból is vettek el. Mőcsényi szerint más körülmények között képtelenség lett volna létrehozni a parkot,
társadalmi munka címén viszont a kerületi üzemek erőgépei, szállítóeszközei folyamatosan rendelkezésre álltak, a teniszesek nem szólhattak bele, délutánonként és hétvégente pedig százával érkezek önkéntes munkára a szervezett általános iskolásoktól kezdve a gimnazistákon, egyetemistákon át a nyugdíjasokig mindenki.
A tó mellett álló Budai Parkszínpadot 1958-ban, a játszóteret 1959-ben adták át az eredetileg Park Étterem néven futó éttermet pedig 1960-ban nyitották meg.
A mostani koncepció méltatja, a park fő értékei közé sorolja a későmodern formakincset, az utak íves vonalvezetését, a terméskőből rakott támfalakat és lépcsőket, és hogy ügyesen használták ki az adottságokat, sikerült megoldaniuk, hogy minden a park központi eleme, a tó köré komponáltak.
A területtel kapcsolatban további érdekes adat, hogy lombkorona borítottsága 28 618 négyzetméter, a fák hét százaléka (40 fa) értékes, a 83 százalékuk átlagos, 10 százalékuk pedig, a koncepció 2023-as készültekor, balesetveszélyes volt. A park faállományának 90 százaléka megvédendő.
A felújítást indokolja többek között az utak és a berendezési tárgyak leromlott állapota, valamint az egységes arculat hiánya, illetve az, hogy az ülőhelyek elosztása sok esetben nem reagál a valós parkhasználati igényekre.
Mint az összefoglalóban írják, a Feneketlen-tavi park erősségei közé tartoznak a nagy zöldfelületek, a tágas, szabad gyepfelületek, gyengeségei között a leromlott bútorzaton kívül az mondható el, hogy nincs kapcsolat a tóval, valamint, hogy miközben egyes részeit túlhasználják, más részeit alig-alig.
Ennek értelmében a projekt egyik fő tervezési feladata a város és a víz kapcsolatának erősítése.
A tervek szerint a meglévő, víz fölé nyúló stéghez hasonló két további hasonló szerkezet kerül a partvonalra. Emellett tervezik a szabadtéri színpad a kihasználatlan, leromlott állapotú melléképületeinek elbontását, a főépület felújítását, hogy az mind a négy évszakban működhessen.
A tervek között szerepel, hogy a teniszpályák gépjárműforgalmát bevitetik a kerítésen belülre, vagy, hogy teljesen megszüntetik a kerítéseket, s ezzel együtt a járműforgalmat és a parkolókat is. A koncepció másik fő célja, hogy minél költséghatékonyabban és az ökológiai szempontok figyelembevételével, minél magasabb zöldfelületi minőségét érjenek el.
Újdonság, hogy a futókört kibővítik egy a felső parki területet érintő szakasszal, hosszabb és változatosabb útvonalat teremtve ezzel. A kutyafuttatót áthelyeznék, de a park északi részén, elkülönítve a különböző funkcióktól, két külön helyet kapnának a kis- és a nagytestű kutyák. Fontos eleme a koncepciónak, hogy az étterem melletti parkolót felszámolják. A tervezés során lényeges volt, hogy a park megközelítése legyen akadálymentes, bár a Villányi út felől továbbra sem lehet így lejutni a tóhoz., Mint írják, a terepadottságok ezt nem teszik lehetővé. Ez csak sok rámpával, jelentős zöldfelület-csökkentéssel, az eredeti térszerkezet módosításával lenne megvalósítható, amit nem támogatnak.
A terv érdekes felvetése, hogy érdemes-e lekeríteni a parkot, hogy éjszakára zárhassák.
A park területen 10 szobor található, ezeket meghagyják. De például Mőcsényi Mihály szerint a Bartók Béla szobor elhelyezkedése rossz szerinte olyan, mintha azt belepottyantották volna kert közepébe.
A játszótér nyáron kezdődő felújításával kapcsolatban lényeges információk, hogy
- négy új játszóeszközt telepítenek (fészekhinta, körforgó, vizes játék, kisgyermek mászóvár);
- a tó felőli bejáratnál burkolt fogadóteret alakítanak ki;
- az árnyékot újabb napvitorlák telepítésével növelik, és 4 juharfát is telepítenek;
- a fák mellett 2 piknikasztalt és padokat is telepítenek;
- és ami a legfontosabb, a játszótér mellett automata illemhelyet építenek.
(Kiemelt kép illusztáció)