Az 1981-ben megnyílt pasaréti villa berendezését Bartók Béla örököse 2021-ben elszállíttatta a zeneszerző egykori lakhelyéről. A Bartók Emlékház azonban nem szűnt meg, és a Bartók csendje című új állandó kiállítással várja a látogatókat.
November 22-től olyan 21. századi kulturális központtal lett gazdagabb a főváros, amelyet a világ bármely pontján örömmel fogadna a zeneértő közönség – hiszen Bartók Béla nevét mindenhol ismerik. Ám ez a létesítmény kizárólag Budapesten jöhetett létre, lévén, hogy abban a házban működik, ahol a zeneszerző 1932-1940 között élt és dolgozott, a Pasaréten, a Csalán utca 29. szám alatt. Noha közismert e cím, miként a ház is, csakhogy az 1981-től harminc éven át itt működő, eredeti tárgyakkal berendezett és koncertteremmel is kiegészített Bartók Emlékházból a zeneszerző jogörököse 2021-ben visszavonta a letétben elhelyezett kiállítási tárgyakat. Most viszont – több mint három év elteltével – a ház ismét megnyitja kapuit a közönség előtt; a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat támogatásával új, interaktív Bartók-kiállítás nyílt a villában, amelynek ünnepélyes megnyitóját november 22-én, délelőtt tartották.
„Minden rosszban van valami jó"
„Bartók pályafutása arról szól, hogy akkor leszünk a világ számára érdekesek, hogyha felfedezzük a világ számára a saját kincseinket” – mondta Karácsony Gergely köszöntőjében, hangsúlyozva, hogy a főváros kulturális politikájának legfontosabb szava a sokszínűség. „Hisszük, hogy a kultúra ereje abból származik, hogy a legkülönbözőbb kreatív energiákat megőrizzük és hagyjuk kibontakozni” – jelentette ki a főpolgármester, hozzátéve, hogy ezen belül is mennyire fontos saját kulturális tradícióinknak a feltárása. „Bartókról, Kodályról mindenki tudja, az iskolában megtanultuk, hogyan gyűjtötték azt a népdalkincset, ami felfoghatatlan értéke nemcsak a saját nemzeti kultúránknak, hanem az egyetemes kultúrának is.
De azt, hogy ebből mi következik, nem biztos, hogy értjük és átérezzünk nap mint nap” – jegyezte meg a főpolgármester, majd így folytatta: „
A világ egyik leghíresebb magyarja akkor hagyta el a hazáját, amikor a »magyarság« igazi politikai termékké vált, szerintem ez nagyon egyértelmű jelzése annak, hogy milyen a viszonyban van a valódi nemzeti elkötelezettség, a valódi kulturális örökség feltárása azzal a politikával, amely ezekből a dolgokból furkósbotot akar faragni.
Karácsony Gergely nagyon büszke arra, hogy a Bartók Emlékház gazdája a főváros, ígérete szerint minden erejükkel azon lesznek, hogy a kiállítás bővülni tudjon. „Minden rosszban valami jó. Az, hogy Bartók örököse az itt kiállított tárgyakat máshol akarta elhelyezni, lehetőséget nyújtott arra, hogy újragondoljuk az emlékházi kiállítást, és 21. századi módon mutassuk be azt az örökséget, amit az egyik leghíresebb magyar hagyott ránk” – zárta köszöntőjét a főpolgármester.
Nemcsak emlékhely
Az eseményen Farkas Zoltán igazgató ismertette az új kiállítás koncepcióját. A kiállítás célja, hogy a közgondolkodásban általánosan létező Bartók-kép hamis sztereotípiái helyett bemutassák a zeneszerző valódi arcát; érzékeltessék Bartók egyetemes alkotói rangját, és megmutassák, hogy Bartók személyében a magyarság az egész világhoz tudott szólni.
A most megnyílt kiállítás bemutatja, hogy milyen volt egykor a villa. Emellett Bartók további budapesti lakhelyeit is megismerhetjük, valamint a zeneszerző pályájának kontextusát a történelmi és kulturális események tükrében.
A koncertteremben megtekinthető egy film-összeállítás az összes olyan felvétellel, amelyen Bartók mozgóképen látható, és a hozzá legközelebb állók, felesége, fiai, valamint Kodály Zoltán emlékeznek vissza rá.
Interaktív eszközökön keresztül szemléltetjük, hogy a műzene (elődök és kortársak) hogyan hatottak zenéjére. Bemutatjuk népzenei gyűjtőútjait és népzenekutatói munkásságát is.
– ígéri az emlékház honlapja, amelyből kiderül az is, hogy a korszerű kiállítási elemeket eredeti tárgyak egészítik ki: a Bartók-lakás egykori hangulatát a körösfői népi fafaragó, Péntek „Gyugyi” György díszes bútorai idézik meg, amelyek Szabó Csaba zeneszerző családi örökségéből származnak , illetve azt is megtudhatjuk, hogy a Csalán utcai villa nemcsak emlékhely, hanem a főváros egyik fontos hangversenyhelyszíne is. 90-100 főt befogadó kamaraterme évi 40-45 koncertnek ad otthont, amelyeken a magyar klasszikus zene kiemelkedő előadói lépnek fel, a koncertteremhez csatlakozó stúdió felszereltsége pedig rádiófelvétel-minőséget garantál.
Farkas Zoltán megnyitó beszédében szót ejtett arról is, hogy mostanra a Bartók csendje című kiállítás első üteme zárult le, a jövőben Bartók dolgozószobája is megtekinthető lesz, a tervek szerint ennek átadása 2026-ban lesz.
Az igazgató külön is köszönetét fejezte ki az emlékház munkatársainak, illetve mindazoknak, akik kitalálták, megvalósították és támogatták a kiállítás megrendezését, mások mellett Bajzáth Juditnak, a kiállítási koncepció kidolgozásáért, Taraczky Dánielnek, a belsőépítészet kialakításáért felelős art1st design studio Kft. vezetőjének, aki a látványterveket, a grafikai arculatot és a kivitelezés jó részét is térítésmentesen végezte, Sipos Józsefnek, aki jogdíj nélkül bocsátotta rendelkezésre filmjének részleteit, valamint Szabó Csaba zeneszerző jogutódainak, akik letétbe helyezték díszes faragott bútoraikat.
A megnyitón Ránki Fülöp zongoraművész Bartók-műveket adott elő.
A Bartók Emlékház keddtől-vasárnapig 10 -17 óra között, esti rendezvény esetén az esemény végéig tart nyitva, állami és egyházi ünnepeken, munkaszüneti napokon zárva tartanak.
Hamarosan érkezünk egy újabb cikkel, ami pedig a kiállítást és a ház történetét mutatja be részletesen.