A park fejlesztése a II. ütemének előkészítésénél jár, de az ötletek és tervek bősége azt mutatja, hogy a határ a csillagos ég lehet.
A fejlesztés I. üteme 2018-ban a Fővárosi Önkormányzat TÉR_KÖZ városrehabilitációs pályázatának részeként valósulhatott meg. A pályázat érdekessége volt, hogy csak fejlesztési javaslatokat kellett benyújtani, hogy a konkrét tervek közösségi tervezéssel, a környékbelieket bevonva készülhessenek el. A tervek 2023-ban valósulhattak meg, és az átadást követően, részben a pozitív parkhasználói visszajelzések okán, az önkormányzat vizsgálat alá vonta a folytatás, vagyis a II. ütem lehetőségét. Ennek kapcsán a korábbi, közösségi tervezési alkalmakon egyeztetett, de eddig megvalósulatlan tervek és további gyalogosbarát fejlesztések képezik a beavatkozások tárgyát: mi az, amire a tapasztalatok alapján még szükség van, milyen prioritásai vannak a környező családoknak, parkhasználó közösségnek, költségvetési oldalról mi támogatható, minek van realitása?
A munka keretében a következőkkel terveznek:
- A rondó és a balusztrád közötti terület rendezése, a lépcső felújítása
- Belső sétányok rendezése, felújítása, külön figyelembe véve a Folyondár utcai gyalogátkelőnél felújított parkoló és a park közötti új, közvetlen gyalogos kapcsolat megteremtését
- Játszótér bővítése
- Új bejárati lehetőségek, gyalogoskapcsolatok kialakításával, gyalogátkelőhelyek (Kolostor úton a Kiscelli lejtőnél és a Folyondár u. 26. sz. előtt) engedélyezési- és kiviteli tervének felülvizsgálata és építéshez szükséges engedélyek beszerzése
Az első tervdokumentumokat október 26-án a helyszínen mutatták be az Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő és a Tervezőiroda munkatársai.
Milyen lehetőségek rejlenek még a parkban ezen felül?
A templom korábbi gondnoka, Kobilárcsik János szerint a park fénykorában elegáns, lampionos estélyeket rendeztek a hegyen, ami akkoriban kifejezetten elegáns helynek számított. A kivilágított bulikert lehetősége a Kiscelli Parkban ma nyilván túlzásnak tűnik, de a terület fenntartható fejlesztésének így is maradnak még más lehetőségei.
Ahogy azt Dr. Rostás Péter, a Kiscelli múzeum főmuzeológus munkatársa és gyűjteményvezetője egy interjúban elmondta, azt az állapotot kellene rekonstruálni, ami az 1910-es évek közepétől a ’20-as évek végéig alakult ki a ma is vadregényes parkerdőben. Ekkor történt, hogy 1911-ben Schmidt Miksa bécsi bútorgyáros megvette a kincstártól: a bútorgyárosé lett a kastély és a körülötte fekvő tizenegy hektáros, a bányászat nyomait magán viselő terület, melyet angolkertté alakított szobrokkal, padokkal és hangulatos sétautakkal. (A parkerdőben a 18. században itt élt szerzetesek vagy Schmidt Miksa parkrendezésének nyomai ma már nem láthatóak, de az egykori elegáns parkot a korabeli fényképek alapján pontosan lehet(ne) rekonstruálni.) Schmidt 1935-es halála után – végrendelete értelmében – a kastélyt és kertjét a fővárosnak adta, utóbbit azzal a kikötéssel, hogy az „legyen a budai gyerekeké”. Óbuda az I. ütemmel nagyjából rá is lépett erre az útra.
A Kiscelli Park területén a 19. században, Schmidt Miksa előtt még élénk bányászati tevékenység folyt – ennek nyomát őrzik a ma is látható hatalmas kráterek és gödrök. A külszíni fejtésű bányákban mészkő mellett az egykori kamarai téglavető számára agyagot bányásztak, az innen kitermelt kiscelli agyag olyan jellegzetes, hogy létezik egy ilyen geológiai szakkifejezés is. Erre a hagyományra építve lehetne agyaggal kapcsolatos kézműves foglalkozásokat tartani a park egyik épületében. Fontos a hely a magyar képzőművészet történetében is. A festői hangulatú parkot folyamatosan rajzolták, festették a XIX. század vége óta, fennmaradt akvarellek tanúskodnak erről.
Ugyanakkor az 1950–60-as években a Kiscelli úton egy gyerek-képzőművészeti tábor is működött, tehát létezik egy képzőművészeti előtörténete is a területnek, amikre építve lehetne a területen hasonló jellegű programokat szervezni.
Áll a területen egy épületcsoport, amihez egy 19. századi villa, egy présház és egy másik villa alapjai tartoznak. Ebben az együttesben megszülethetne egy gasztronómiai központ vendéglátóipari egységekkel, ahová beülhetnének a kiránduló családok – ötletelt még Rostás.
A parkba egyébként a legtöbben a múzeum felől érkeznek, de a Bécsi út irányából is izgalmas felfedezni a területet, sőt a Montevideo parktól egy négy-öt méter széles, az erdőben tekergőző promenád visz egészen a múzeumig. A Bécsi útról nyíló Podolin utca jelenleg zsákutcaként üzemel, rossz állapotban lévő lépcső vezet a Golgotáig, pedig felújítás után ez is működhetne a park alternatív bejárataként. A II. ütem előkészítése azért is fontos állomás, mert a teljes visszaépítés illetve rehabilitáció a parkot már a jelenlegi formájában is szerető és használó sportolni, kutyát sétáltani, kirándulni vágyók számára élhetőbbé, kényelmesebbé teszi a történelmi és természeti értékek megőrzése mellett.
(Kiemelt kép: Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő és a Tervezőiroda)