A forradalom emlékére a BKV nosztalgiavillamost állít forgalomba a Móricz Zsigmond körtér és Hűvösvölgy között. Magától értetődő, hogy villamos viszonylatjelzése 56-os lesz, de a forgalomba álló villamos is kötődik 1956-hoz; az ugyanis egy UV-típusjelű jármű lesz, amely abban az évben debütált.
1914-ről mindenkinek ugyanaz jut az eszébe. Pedig az év első felében szinte mindenütt béke honolt. 1914. június 11-én sem utalt semmi a közelgő katasztrófára. Utóbb persze a világháborúra lehetett fogni azt is, hogy ezen a napon légibemutatót rendeztek Rákosmezőn (a mai Örs vezér tere környéke), bár ez erős képzettársítás. Akkoriban efféle aviatikai események viszonylag gyakran fordultak elő, és a közönség ezrével látogatta őket. Minden jel arra utal, hogy a 110 évvel ezelőtti légiparádé nem is volt különösebb szenzáció. Mint ahogy az sem volt kirívó példa, hogy a sárga villamosokat üzemeltető fővárosi cég, a Budapest Városi Villamos Vasút Rt. (BVVV) sűrítette ilyenkor a járatait, olykor különjáratokat is indított. Ez történt június 11-én is, a társaság alkalmi járata a Baross utcából indulva, a mai 28-as és 62-es villamosok vonalán jutott el a repülőtéri ideiglenes végállomáshoz. Az egész attól érdekes, hogy a BVVV – nem tudni, miért – az 56-os viszonylatjelzést adta a villamosjáratnak, ilyen szám alatt addig egyetlen járat sem futott. Ám ennek az 56-osnak sem volt sok ideje, ugyanis kizárólag ezen az egyetlen napon közlekedett, és amilyen hirtelen jött, olyan gyorsan el is tűnt. És 41 évig nem jött vissza.
Forradalmi átszámozás
A következő 56-os, a ma is közlekedő hűvösvölgyi járat, 1955-ben jelent meg Budán az akkori üzemeltető, a Fővárosi Villamosvasút Vállalat (FVV) átszámozási intézkedésének következményeként. Ennek a lényege az volt, hogy a trolibuszokat is üzemeltető társaságnál azt találták ki, hogy a viszonylatszámokat 70-től felfele kizárólag a trolik számára tartják fent. Ez pedig azt jelentette, hogy az összes „70 pluszos” villamosjáratnak új számot kellett adni. Így lett a rákospalotai és az újpesti 90-es, 91-es és 93-as villamosokból 12-es, 14-es és 8-as, a zugligeti 81-asből 58-as, a hűvösvölgyi 83-asból pedig 56-os. 1955. május 16-án közlekedett először, végállomása az 58-assal együtt a Moszkva tér, a korábbi és jelenlegi Széll Kálmán tér volt, miként az előd-járatoknak is. A számváltoztatás az oka, hogy másfél évvel később már az a keserű mondás járta, hogy a forradalom előtt tudni lehetett, hogy az 56-os előbb-utóbb a Moszkva térre érkezik. (Ráadásul a ma már nem közlekedő 56-os autóbusz is a Moszkva térre érkezett.)
A következő huszonöt évben az 56-os a kirándulójárat megtestesítőjévé vált, egyúttal valamiféle nosztalgiajárattá. Vasárnap délelőttönként hátizsákos tömegek próbáltak felfurakodni a kis méretű régi villamoskocsikra, típusváltásra viszont csak a nyolcvanas évek elejére került sor, ekkor jelentek meg azok Tatra villamosok, amelyek – a CAF-ok mellett – még ma is előfordulnak a 56-os, azóta igencsak meghosszabbított vonalán, Budafok és Hűvösvölgy között.
Az új villamos nem Új Villamos
A kései típusváltás az oka, hogy az 56-oson soha nem közlekedett Budapest „ötvenhatos” villamosa, az UV-típus. Azért ötvenhatos, mert a Ganz-MÁVAG és a Ganz Villamossági Művek gyártmánya 1956 tavaszán mutatkozott be a 2-es villamos vonalán, és ódákat zengtek róla. De nyár elején az Esti Budapest olvasója már arról írt, hogy nem nyílnak a középső ajtók. A FVV pedig ezt válaszolta: „A 2-es járatban közlekedő kocsik középső ajtóit műszaki meghibásodások miatt működtetni nem tudtuk. Azoknál a kocsiknál azonban, ahol a középső ajtó használható, a megállóhelyeknél való kinyitását elrendeltük. Amelyik kocsin a középső ajtó nem működik, azokat »nem működik« szövegű felirattal láttuk el”. Noha a járművek nem a korabeli csúcstechnikát testesítették meg (közvetlen elődjét 1940-ben állították forgalomba), leküzdve az ajtómeghibásodásokhoz hasonlatos gyerekbetegségeket, masszív és megbízható típussá váltak. 1956-ban összesen ötven UV-villamoskocsi készült, ám ezek egy részét a forradalom miatt csak 1957-ben lehetett levizsgáztatni és forgalomba állítani. Ez az oka annak is, hogy ugyan az 1956-os harcoknak jó néhány villamos áldozatául esett, az UV-knak nem esett bajuk. Épp ellenkezőleg.
1965-ig összesen 375 villamost gyártott a Ganz, nagyjából megegyező külsővel, mégis négy különböző változatban. Érdekesség, hogy két kocsi összevonásával 1962-ben készült egy csuklós UV is, ám ez nem vált be, ezért 1965-ben visszaalakították őket „rendes” villamosokká.
Noha az UV jelzést sokan az „új villamos” rövidítésének gondolták, valójában ez azt jelenti, hogy U típusú (táv)Vezérelt villamos – az említett 1940-es előd típusjele TV volt, de mindenki csak Stukának nevezte őket.) A UV-k nemcsak a legnagyobb számban gyártott budapesti villamosok voltak, de szolgálati idejük is hosszúra nyúlt; az utolsó mentrend szerinti UV-villamos 2007. augusztus 20-án közlekedett.
Azonban október 23-án ismét forgalomba áll: az 56-os villamos vonalán, Hűvösvölgy és a Móricz Zsigmond körtér megállók között közlekedik 10 órától 18 óráig. A villamosra a BudapestGo applikációjában és a helyszínen is lehet jegyet váltani.
Indulás Móricz Zsigmond körtértől:
10:03, 11:33, 13:03, 14:33, 16:03
Indulás Hűvösvölgyből:
10:52, 12:22, 13:52, 15:22, 16:52
Kiemelt kép: Az 56-os hűvösvölgyi végállomása 1961-ben; kép: FŐFOTÓ/Fortepan