Emléktáblát avattak Karig Sára irodalmárnak, és hamarosan emlékparkot is kaphat az Európa Könyvkiadó egykori főszerkesztője, akit a kommunisták Szibériába küldtek, mert szerintük a személye akadályozta volna Magyarország demokratikus fejlődését.
Augusztus 31-én, 11 órakor helyezték fel Újpesten a Klára utca 39-es szám alatti ház falára Karig Sára emléktábláját. Ahogy a kerület lapja írja, az ügyet képviselő Perneczky László alpolgármester egykor tanítványa volt Karig Sárának, aki az említett Klára utca 39. szám alatt élte élete utolsó évtizedeit.
Ahogy az Újpesti Naplóban olvasható megemlékezésében a műfordító-szerkesztővel kapcsolatban Karig Zsuzsanna, Sára unokahúga és keresztlánya, nem mellesleg középiskolai tanárnő írja,
az irodalmár a vészkorszakban a svéd Vöröskereszt gyermekosztályán dolgozott, ahol rengeteg gyermek életét mentette meg, amiért később megkapta a Világ Igazai, a Yad Vashem Emlékplakettet.
Az 1947-es választásokon biztosként jelenlévő Karig vesztét aztán majdnem az okozta, hogy a legsötétebb kommunista időkben jelentette, hogy az ún. „kék cédulás” választási csalást észlelt. A nevezetes kék papírra nyomott választási cédula lényege az lett volna, olvasható a WMN cikkében is, hogy a lakóhelyétől távol tartózkodó emberek is tudjanak szavazni – a valóságban azonban a kommunisták arra használták, hogy szervezetten utaztatva az embereket, azok több szavazókerületben is szavazzanak.
Másnap már a Gorkij fasorban, a kémelhárítás kínzókamrájában volt, folytatja az újpesti lap, a végállomás pedig Szibéria lett, majdnem 7 évet töltött a vorkutai munkatáborban. Ahogy Karig Luca Sára, az irodalmár fogadott unokája visszaemlékezéséből kiderül, az összedobott indoklás szerint azért, „személye akadályozná Magyarország demokratikus fejlődését”.
„Sára a jelenben élt, sohasem révedezett a múltba.
Csupán annyit mesélt, hogy miként tanult meg csirizből palacsintát sütni. És megtartott egy apró tányért, amelyből a lágerban evett.”
Vorkutában tökéletesen megtanult oroszul, ukránul és bolgárul, angolul és németül pedig már korábban is folyékonyan beszélt.
A túlsúlyosnak már korábban sem mondható nő huszonöt kilót fogyott, mire elhagyta a tábort.
Az elszenvedett borzalmakért, írja aztán az újpesti lap, némiképp rehabilitálta az élet.
1956-tól az Európa Könyvkiadó főszerkesztője lett, neves szerkesztőként és műfordítóként József Attila-díjjal jutalmazták. Fordítói tevékenységéért pedig kétszer is elnyerte a bolgár állam legrangosabb kitüntetését, a Cirill és Metód díjat.
Orbán Ottó és Tandori Dezső is a köréhez tartozott.
„Sosem felejtem el, amikor egyetemistaként abban az érdemben részesültem, hogy én vihettem el egy szöveget Weöres Sándornak és Károlyi Aminak” – emlékezett vissza Zsuzsanna, Sára unokahúga és keresztlánya.
Ahogy az irodalmár fogadott unokája visszaemlékezéséből szintén kiderül, Karig magát mindezek után félig szarkasztikusan, félig komolyan a „szerencse lányának” is nevezte. Éles feketehumorát mindvégig megőrizte, emlékeit viszont sokáig magába zárta, elsősorban pont a szerettei elől.
Karig 1914 június 13-án született Baján, és 1999 február másodikán hunyt el Budapesten,
2024-ben van tehát születésének 110. és halálának 25. évfordulója, ezért az emléktábla elhelyezése mellett az önkormányzat egy emlékparkot is kialakítana.
Ahogy az előterjesztésben olvasható, Karig Sára Újpest-Istvántelek városrészhez kötődő kiemelkedő személyiség volt. Méltó arra, hogy emlékét őrizve a 2024-es kettős évforduló alkalmából az Elem-Istvántelki-Tó-Kórház utcák (hrsz 72561) által határolt közterületen Karig Sára emlékpark kialakítására kerüljön sor. A park elnevezését a fővárosi közgyűlés jóváhagyta.
A tervek szerint a területen áthaladó egyik sétány mentén három-négy darab, citylight méretű tábla mindkét oldalán időszakonként cserélődő posztereken hat mesét mutatnának be Karig Népek meséi sorozatából, a park ún. közösségi részén pedig egy gravírozott gránit kőlapot helyeznének el, amin egy ovális világatlasz lenne látható mesefigurákkal, valamint Karig portréja és méltatása. A parkban elhelyezett tárgyak költsége legfeljebb ötmillió forint.
Karig Sáráról egyébként neveztek már közterületet, 2023-ban Karig Sára köz nevet kapta a Rózsadombon található, Bimbó út 32/b mellett nyíló 12840/1 és 12589/6 helyrajzi számú terület.
Mint a méltatásában Őrsi Gergely is írta, Karig
túl nagy, túl nehéz falat volt minden rendszernek – nem tűrt semmilyen elnyomást, s ha választania kellett, hogy a saját erkölcsi törvényeit, vagy a hatalom írásba foglalt szabályait kövesse, sosem volt kérdéses számára, miképp döntsön”.
(Kiemelt kép: Magvető)