A porajmos rettentő kőtábláinak súlya és téglafalba zárt történelme az elkövetők és az áldozatok élő tükörképével, saját magunkkal szembesít majd – a roma holokauszt egyik legsötétebb fővárosi helyszínén, a Bécsi úti téglagyáraknál állít köztéri emlékművet a harmadik kerület a szörnyűségek áldozatai előtt tisztelegve.
Óbuda-Békásmegyer a porajmos 80. évfordulójához kapcsolódva még 2024. május végi beadási határidővel írt ki nyilvános képzőművészeti pályázatot olyan köztéri alkotás létrehozására, amely méltó a roma holokauszt áldozatainak emlékéhez. Az emlékmű a nyilas hatalomátvétel után gyűjtőtáborrá alakított óbudai Bécsi úti téglagyárak egykori területén kap helyet, ugyanis zsidó honfitársaik mellett
1944 őszétől ide terelték össze, gyűjtötték egy helyre és zárták be a magyarországi, de főleg a budapesti és a főváros környéki romákat, akik embertelen körülmények között várták itt sorsukat, majd marhavagonokba zárva ugyaninnen koncentrációs táborokba szállították őket.
„Ha az egykori téglagyárak területének történetéhez méltó a tervezett alkotás, akkor talán még az áldozatok emlékhelyénél is több lehet: elősegítheti a roma holokauszt emlékezetének társadalmi beágyazását” – állt az emlékmű pályázatát bejelentő önkormányzati közleményben, amely azt is előrevetítette, hogy a kiválasztott alkotást 2024. október 15-én, a porajmos 80. évfordulójához kapcsolódó III. kerületi rendezvénysorozat részeként avatják majd fel.
A beérkezett pályaművek közül végül Oláh Norbert képzőművész koncepcióját hirdette ki győztesnek a zsűri, a kerületi képviselő-testület pedig már az emlékmű létrehozásáról szóló határozatot is megszavazta – számolt be a folyamat jelenlegi állásáról az önkormányzat honlapja. Azt is megjegyezték, hogy a győztes pályázat terveinek finomításán dolgoznak éppen, és ehhez az érintett szakmai területek szakértőinek segítségét is igénybe veszik.
A győztes pályamű emlékművének központi motívuma egy három gránittáblából álló építmény. A dominószerűen egymásra dőlő elemek többek között az áldozatok, a túlélők és szertetteik, valamint a mai kor generációjának kapcsolatát is jelképezik – áll az alkotás leírásában –, az első gránittáblára elhelyezett tükrön keresztül pedig szembenézünk önmagunkkal és közös múltunkkal. Az emlékmű záró eleme egy téglafal, amely egyértelmű utalás az egykori óbudai téglagyárakra, de szerencsés módon kapcsolódik Oláh Norbert pályájához is, aki az elmúlt néhány évben előszeretettel dolgozott téglával. A téglafal pedig amellett, hogy részletes információkat szolgáltat 1944 őszének tragikus eseményeiről, kiemelt szavakat is kap, amelyek kapcsolódnak a porajmoshoz.
Az absztrakt emlékmű hat méter hosszú és két és fél méter széles betontalapzaton fog állni a III. kerületi Csíkszereda parkban, a Bécsi úton.
„Az álló kőtáblára dőlnek rá az elmúlt generációk súlyai. Ezt kell nekünk, az élő generációnak megtartanunk. Mert feladatunk, hogy ne örökítsük tovább a traumákat, hanem szembenézzünk velük, és feloldjuk azokat, hogy megszűnhessen a transzgenerációs szorongás. Az álló kőtáblán egy tükör lesz látható, ami meg tudja fordítani az irányokat. A múlt felé nézünk, a jövőbe tartunk. Ha valaki belenéz, saját magával néz szembe. Ez vonatkozik az egyénre és a társadalomra is. Az elkövetők leszármazottainak is nehéz tükörbe nézni, és azoknak is, akiknek a felmenői között áldozatok vannak. Ráadásul az emlékmű avatásánál jelen lesznek köztiszteletben álló személyek: politikusok, képviselők. Kénytelenek lesznek tükörbe nézni. És remélem, hogy az emlékmű a kortárs művészet felől is érzékelhető lesz” – nyilatkozta a nyertes pályázó-alkotó, Oláh Norbert az Óbuda újságnak.
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzattal közösen az Óbuda-Békásmegyer Cigány Nemzetiségi Önkormányzat is részt vesz az emlékműállításban, amely azért is kifejezetten fontos, mert a roma holokauszt áldozatainak pontos számáról, az áldozatok kilétéről, személyi azonosságáról nagyon kevés információ áll rendelkezésünkre, ugyanis a náci és a nyilas rémuralom szörnyetegei annyira sem vették emberszámba őket, hogy valamilyen formában rögzítsék az adataikat, legalább a nevüket. Ez az emlékmű talán enyhíthet majd valamennyit ennek fájdalmán.
Az emlékműpályázat zsűrije
- Béres András, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat kultúráért felelős alpolgármestere
- Csősz László főlevéltáros, történész
- Horváth Péter, az Óbudai Múzeum muzeológus-történésze
- Mohácsi András szobrász, a MOME egyetemi docense
- Péntek Orsolya író, képzőművész, történész, az Óbudai Anziksz szerkesztője
- Pocsai Bettina romológus, szociálpedagógus és szociológus
- Szabó Zsolt Iván, Óbuda-Békásmegyer Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
- Szász Anna szociológus, aki a roma holokauszt emlékezetének témájából doktorált
(Kiemelt kép: Oláh Norbert festménye)