Azoknak, akik még mindig nem értik, hogy mi értelme van egy pár négyzetméteres aszfalt feltörésének és teleültetésének, íme egy kis vizualizáció. 20-30 fok a különbség.
Józan paraszti ésszel nem nehéz belátni, hogy ha választhatunk
- 5 négyzetméter tűzforró aszfalt
- és 5 négyzetméter zöldsziget között,
akkor melyikkel járunk jobban. Viszont azoknak, akiket jobban meggyőz a nyers matematika, álljon itt Őrsi Gergely, II. kerület polgármesterének közösségi médiaposztja, ami érvekkel, képekkel és számokkal támasztja alá azt, ami egyébként egyértelműnek tűnik, de továbbra is sok a kétkedő, érdemes tehát mélyebben belemenni.
„Nemcsak szépek a feltört betonszigetek helyén létrehozott virágos zöldszigetek, hanem működnek is. A feleslegesen burkolt felületek felszámolásával is csökkenthető a hőszigethatás. Hőkamerával mértük meg a feltört és zöldített felületetek hőmérsékletét, amelyek jellemzően 20-30 fokkal is hidegebbek, mint a környezetük burkolata” – írta a polgármester.
Hozzátette: a jelenség ismert, a városokban az eleve megemelkedett hőmérsékletet tovább növeli a hőszigethatás. Mint Őrsi kiemelte, a kevesebb fa és az épületek miatt lassuló légmozgás mellett az egyik legnagyobb probléma a városi burkolóanyagokban keresendő. Eszerint
az utak és a járdák burkolata sokkal több sugárzást nyel el, mint a növények, ebből adódóan több energia melegíti a felszín közelében a levegőt.
„Ráadásul kevésbé vagy egyáltalán nem érvényesülhet burkolt felületeknél a párolgó víz hűtő hatása sem, hiszen nem tudják megtartani a vizet. Minden egyes feleslegesen leaszfaltozott, kihasználatlan sziget feltörésével és zöldítésével megtörhetjük a nagy, egybefüggő burkolt felületeket, nő a vízmegtartó kapacitásuk, a párologtató- és hűtőképességük, valamint nem utolsó sorban sokkal barátságosabbak és szebbek is” – folytatta a polgármester.
Majd azzal zárta képekkel tűzdelt posztját: „Természetesen minél több és nagyobb burkolt felületet tudunk felszámolni, annál inkább lesz visszaszorítható a hőszigethatás. De fontos tudnunk, hogy minden négyzetméter, minden új zöldsziget és zöldsáv számít, ahol növényeket tudunk ültetni, és növelhetjük a vízmegtartó képességét egy-egy területnek.”