A 95. Ünnepi Könyvhéten ez is kiderül, ami csütörtökön már el is kezdődött a Vörösmarty téren, a Vigadó téren és a Duna-korzón. Károlyi Csaba kortárs irodalmi ajánlója után következik az ÉnBudapestem budapesti ajánlója.
Június 13. és 16. között 170 könyvkiadó 150 standjánál kereshetjük a legújabb irodalmi újdonságokat, június 13-án csütörtökön 16 órakor pedig Nádasdy Ádám nyitotta meg a 95. Ünnepi Könyvhetet. (Előző cikkünk a szépirodalmi ajánlattal itt olvasható.)
Új kötete érkezik a Könyvhétre Saly Noéminek, a város egyik legjobb ismerőjének: Az én Budám címmel gyűjtötte össze a Budapestről és a kávéházakról, vendéglátásról szóló, eddig meg nem jelent cikkeit. A fülszöveg szerint a szortírozás után rémült meg a szerző: ez bizony három kötetre is elég lesz! „Úgy válogattam szét a szövegeket, mint ahogyan egyszer kedvenc tabáni vendéglősöm csoportosította a választékot Márton-napi étlapján: liba – nem liba – nem hús. Lesz tehát: BUDA – NEM BUDA – NEM BUDAPEST.”
Az Ab ovo kiadó standjánál csapjunk le Saly Noémi egy korábbi munkájára is: a 2019-es Micsoda népek különleges Budapest-történetet mesél el egy Döbrentei utcai házra szűkítve. Saly Noémi ugyanis olyan szerencsés, hogy születése óta ugyanabban a lakásban él, és eredetileg a 2017-es Budapest100 alkalmából akarta felkutatni Hauszmann Alajos által tervezett szülőházának történetét.
„Zúdultak rám a nevek, a történetek, a drámák és a vígjátékok, elképesztő kavargásban ez az egész ótvar, gusztustalan, rossz emlékű huszadik század. A hatalmas anyag láttán ijedtemben a megoldást is kitaláltam: én leszek a házvezetőnő, és kiteregetem a ház szennyesét.”
Még mindig az ismeretterjesztő vonalon maradva – ráadásul még egy Saly Noémi-szöveggel (is) megspékelve – a Napvilág Kiadó Budapest 150. születésnapja alkalmából jelentette meg Kérdések és válaszok Budapestről című sorozatát. Az igencsak változatos kérdésekre (Mitől bűzlött a városegyesítés? Sertésfőváros? Hogyan változtatták meg a piaci kofákat a vásárcsarnokok? Mikor volt az első fegyveres bankrablás a fővárosban? Hol állt a Manci és a Böske híd? Hogyan lett Csepel tengerhajózási kikötő? Hol rejtőzik az atombombabiztos bunker?) történészek adják meg a választ.
Fiatalabb Budapest-rajongóknak Mészöly Ágnes lehet a tuti választás a Cerkabella standjánál, a Duna-korzón: a szerző előző könyvében, A kupolák titkában a budapesti bérházak kupoláinak titokzatos lakói után nyomoznak, most a Könyvhétre megjelenő fantasy-ben A kazamaták rejtélyét fogják megfejteni az ifjú szereplők: a budapesti pincék és barlangok is különleges lényekkel teli világot rejtenek, amit öt kamasznak kell megfejtenie.
A szerencsejáték hazai történetét már idősebbeknek ajánljuk: Eöry Gabriella Kaszinók Magyarországon című könyvének második részében 25 fővárosi kaszinó történetét írta meg kaszinó-típusonként egy-egy fejezetbe rendezve.
A kaszinókra gondolva elsősorban a kártyázás és a mulatozás juthat eszünkbe, ezt a képet igyekszik árnyalni a könyv,
amikor társadalmi reprezentáció helyszíneként mutatja be az intézményt a tagok számára biztosított egyesületi orvosi, jogi segítségnyújtás, a szakmai vitafórumok, ismeretterjesztő előadások étterem és könyvtár működésén keresztül.
A Magyar Nemzeti Múzeum 220. születésnapjára két kötet is érkezik a Könyvhétre: az egyik az évfordulóra rendezett tematikus konferencia anyagát rendezi kötetbe, a másik, a Múzeumpalota egy fotókkal illusztrált kötetben mesél az épületről. A Múzeum volt az 1848. március 15-i forradalmi események egyik ikonikus helyszíne, így lett a szabadság és hazaszeretet szimbóluma. Az első hazai múzeumépületként helyet adott az országgyűlés üléseinek, itt állították fel köztiszteletben álló politikusok és művészek ravatalát, ide áramlottak különböző korszakok tüntető és ünneplő tömegei. A politikai funkciók mellett a múzeumpalota kiállítások helyszíne, a régészeti és történeti kutatások egyik központja, itt működött a Széchényi Könyvtár és a Magyar Természettudományi Múzeum is.
A Városháza Kiadó standjánál kereshetjük a Budapest 150 alkalmából megjelent Várospillanatok és a budapesti mozikultúrát bemutató Váltójel című kötetet, valamint a Radó Dezső írását (Saly Noémi szerkesztésében) közreadó Fenyegetett Budapestet,
ami plasztikusan mutatja be a II. világháború és a rendszerváltozás közötti városfejlesztést a fővárosi zöldfelületi és környezetvédelmi folyamatokon keresztül.
Könyvheti újdonság még Bánkúti András A mi Budapestünk című fotóalbuma, amely a Szebeni Műhely Fotográfiai Alkotócsoport anyagából szemezget.
***
Megnyílt a 95. Ünnepi Könyvhét
„A könyvhét az írók, az illusztrátorok, a könyves szakemberek és az olvasók ünnepe” – mondta Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke a 95. Ünnepi Könyvhét megnyitóján csütörtökön a budapesti Vörösmarty téren az MTI szerint. „Aki olvas, vagy akinek olvasnak, az érzelmileg gazdagodik, értelmileg gyarapodik és mentálisan erősödik” – hangsúlyozta Gál Katalin, hozzátéve: az a felnövekvő nemzedék, amelynek olvasnak, s amely majd olvas is, egykor jobb világot építhet a mostaninál.
Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító a könyvheti megnyitó beszédében arra kérte az írókat, hogy írjanak a gazdagokról is, mert kevés mű szól róluk. „Nem megítélni kell őket, hanem megírni” – hangsúlyozta.
„Szükség lenne igazi irodalmi díjakra, magándíjakra, amelyekért a művek versenyeznek érték alapon, a közérdeklődést is felkeltve. És ehhez mecénások kellenek”
– hívta fel a figyelmet az irodalmi díjak hiányosságaira Nádasdy.
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)