Hogyan lehet jól használni a köztereinket? Erre a kérdésre valószínűleg nincsen egyetlen érvényes válasz, csak párhuzamosan érvényes jó gyakorlatok. Tudja ezt az Urbanity társasjátékot készítő csapat is, amikor közös gondolkodásra és vitára invitál a köztérhasználat témájában.
A Kálvária téren sétálunk egy szerda délutánon, riportra megyünk. A Kultúraktív Egyesület hívta meg A Közélet Iskoláját egy jó Urbanityzésre a Dankó udvarban. Ebben az előző mondatban elég sok fogalmat kell tisztázni, menjünk is sorban végig rajtuk!
● A Kultúraktív Egyesület: közel 15 éve foglalkoznak épített környezeti neveléssel, elsősorban gyerekeknek szóló programokat és kiadványokat készítenek. Olyan módszertanokat dolgoznak ki, amelyek segítenek abban, hogyan lehet a gyerekeket bevonni a döntéshozatalba őket is érintő kérdésekben, mint például egy iskolaudvar átalakítása.
● A Közélet Iskolája: A tenni akaró állampolgárokat tanítják mozgalomszervezésre, iskolai formában, a nyolcadik kerületben van a székhelyük.
● Az Urbanity (ejtsd: urbaniti): egy párbeszéd alapú társasjáték, amiben vitázni lehet a városi életről.
● A Dankó udvar: a 2022-es Józsefvárosi Részvételi Költségvetés egyik nyertes ötlete, saját házirenddel, órarenddel, őrrel.
A Kultúraktív az elmúlt időszakban a nyolcadik kerület több helyszínén, több résztvevővel Urbanityzett: a Mátyás téren a Fókusz Közösségi Térrel, a Népszínház utcában a KÖME közösséggel, itt a Dankó udvarban pedig a Közélet Iskoláját invitálta meg, akik szintén a 8. kerületben végzik a munkájukat.
Alapvetően azért jöttünk, hogy kiderüljön, mire jó ez a játék, hogyan lehet köztéren felhasználni, de hamar kiderül, hogy a Közélet Iskolájából összesen öt résztvevő érkezett, így a csendes szemlélődőből azonnal résztvevő megfigyelő leszek, amikor bevesznek engem is hatodiknak, hogy két háromfős csapatot tudjuk alakítani. Sajnos az én csapatom nem sokra megy velem, rögtön az első feladatban jó köztereket kell választani a nyolcadik kerületből, ők pedig egymásra licitálva sorolják a Mátyás teret, a II. János Pál pápa teret, a Kálvária teret, a Rákóczi teret, én meg csak jegyzetelek.
A mi csapatunk a Mátyás teret választja, a másik csapat a Rákóczi tér mellett dönt. Az a feladatunk, hogy a tér jobbítását célzó ötleteket gyűjtsünk, itt is rögtön mindkét csapat rengeteg felvetést ír össze: az ingyenes működő vécé, az ivókút, a padok, az asztalok és a ping-pong mindkét oldalon felmerülnek, de a kidolgozásra kiemelt két projekt végül a Mátyás tér teljesen autómentessé tétele és a Rákóczi téren lévő zöldfelület növelése lett.
Társasjátékot játszunk, de versengés nélkül: egymás ötleteinek végiggondolásában ugyanúgy részt veszünk kooperatív jelleggel.
A következő körben azt a feladatot kaptuk, hogy a kiválasztott projektünket készítsük elő döntéshozók felé, vizsgáljuk meg a mellette és az ellene szóló érveket. A Mátyás tér autómentesítésénél rögtön sorjáznak az ellenvetések: a téren áthaladó 99-es busz útvonala, és a lakók várható elégedetlensége a parkolóhelyek csökkentése miatt. A mellette szóló érvek az aktívabb, élénkebb, biztonságosabb közösségi életet célozzák, ahol autó- és buszforgalom zaja és szennyezése nélkül lehet majd levegőn lenni.
A Közéletesek mindkét csapata egyetért ugyanis abban, hogy a mostani köztérhasználat szétválasztja az embereket, a cél a fejlesztéssel éppen az lenne, hogy olyan fejlesztésben gondolkodjanak, ami különböző osztályhelyzetű embereknek ugyanúgy elérhető lenne. A téren van a Kesztyűgyár nevű közösségi hely is, a megnövelt köztéren tarthatnának foglalkozásokat. Abban is egybehangzó a véleményük, hogy
nem jó az, ahogyan most használjuk a köztereket: minden a fogyasztásról szól,
ezért fontos lenne, hogy a megnövelt Mátyás tér ne azért legyen nagyobb, hogy a környező kávézóknak ott terasza legyen. Legyenek padok, asztalok, ahol lehet üldögélni és közösségi életet élni, létezni a fogyasztás kényszere nélkül.
A másik csapat választása azért esett a Rákóczi térre, mert szerintük a Vásárcsarnok előtti tér teljes betonozásával lenne feladat, ha nem is a teljes parkosítás, de hogy legyenek rajta olyan ülőalkalmatosságok, fix napozóágyak amelyek lehetővé teszik a téren ücsörgést, napozást, és alkalmilag bolhapiacot is lehessen tartani a segítségükkel. Azt mindenképpen tisztázni kellett, hogy a két egymást kizáró térhasználat: a pihenő-rekreációs vonal és a teher-és autóforgalmat vonzó zsibvásár hogyan egyeztethető össze, illetve azt is, hogy kik az átalakításban érintett szereplők, hiszen a téren metróállomás és piac is üzemel, köztük pedig egy vélhetően kerületi kezelésben lévő zöldfelület helyezkedik el, akiket mind egy asztalhoz kellene ültetni egy ilyen ötleteléshez.
Igazán érdekessé ezt a fejben folyó városfejlesztési játékot a helyszíne tette: mindkét csapat sorolt ugyanis olyan fejlesztéseket, amelyek a Dankó udvarban megvalósultak és prímán működnek. Kezdve az ingyenes és működő vécével: a kulcsot a parkőrtől kell elkérni, de bent tiszta vécé, papír és szappan várja a használókat, egészen a park zárásáig. A bejárati ajtó melletti táblán az órarend ismerteti a havi programokat: különböző idősávokban különböző közösségek használják a közteret, van makramé kör, sakk klub, és a sportpálya használatát is felosztották a különböző sportágak között. A téren egy grillező is található, amit szintén foglalás mellett lehet használni, de
az ilyen Urbanityzéshez hasonló együttlétekre is bátran és szabadon használható ez az egykori foghíjtelekből kialakított közösségi tér.
A két pad között a földön volt egy társas, amivel játszani kezdtünk, kulacsunkat a közeli ivókútban tudtuk megtölteni a fogyasztás kényszere nélkül.
A városfejlesztés valódi nehézsége is megmutatkozott: hiszen az Urbanityhez hasonló ötletelések még könnyen mennek, a kivitelezés is rendelkezésre álló erőforrások (elsősorban idő és pénz) kérdése, a valódi nehézség a hosszútávú üzemeltetés. A mi társasjátékunk alatt is folyamatosan dolgozott a kerületi parkfenntartó, ment a füvesítés, a locsolás, a növények gondozása. A közterek átalakításában ez a legfontosabb szempont, amit tudatosítani kell:
akkor lesz egy átalakítás hosszú távon fenntartható, ha az üzemeltetéshez is rendelnek költségvetést, ha a parkot gondozzák, a vécét takarítják, a parkőrnek fizetést adnak.
Távozásunkkor lassan kezdődik a Kamasz klub, délután után érezhetően használni kezdik a környék lakói a teret, miközben a Kultúraktív és a Közélet iskolája arról beszélget egymással, hogyan tudnák viszonozni a meghívást, és mikor fogja A Közélet Iskolája megmutatni azt a Szerveződj! nevű társasjátékukat, amely társadalmi aktivitásra buzdítja a résztvevőket. Egy gyönyörű barátság kezdetének lehettünk szemtanúi: csak két szabadon felhasználható pad kellett hozzá, amire leülve pár ember beszélgetni kezdett egymással.
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)