A MÁV terület határára palánkot húzott a V-HÍD Zrt., úgyhogy a újbudai Hamzsabégi sétány máris úgy néz ki, mint valami lezárt terület. A kivitelező megkezdte a favágást is, folyamatosan berregnek a láncfűrészek annak ellenére, hogy a tevékenység megkezdésének a környezetvédelmi engedélyben rögzített feltételei még nem teljesültek.
Január közepétől érdekes látvány fogadja az újbudaiak egy részét, és az arra sétálókat. A park vasút felőli oldalán kilométeres fehér palánk fut, rajta táblákkal, amelyeken egy rakás figyelmeztetés olvasható – többek között vigyázni kell leeső tárgyak, munkagép közlekedése miatt.
„A hónap 15-én, hétfőn ugyanis elkezdődött a Déli Körvasút fejlesztésének következő üteme, amely a vasúti pálya kettőről három, esetenként négyvágányosra bővítését célozza" – írta az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közleménye, és ebben bejelentették, hogy a munkálatok részeként először a mobilkerítést építik meg, majd a MÁV Zrt. területén található, vasútbiztonsági szempontból egyébként is gyérítésre szoruló, zömében gyomfákból álló növényzetet vágják ki.
Az önkormányzat a kihelyezett kerítésekről nem kapott tájékoztatást. Ők is csak onnan értesültek arról, hogy megkezdik a munkálatokat, hogy „a vasútvonal menti területen parkoló autók szélvédőin az eltávolítást kérő cédulákat helyeztek el az üzemi területek megközelíthetőségére hivatkozva”.
Az ÉKM közleménye szerint a mobilkerítés építése előreláthatólag február 7-ig tart, ezzel párhuzamosan zajlik majd – még kizárólag MÁV területen – a bozót- és cserjeírtás, illetve a gyomfák kivágása.
Az önkormányzat legutóbb január 17-én szervezett megmozdulást a területen, mint Dr. László Imre, Újbuda polgármestere akkor elmondta, elfogytak a jogi eszközeik, hiába folyik közigazgatási per a beruházó ellen.
A tájékoztatásuk szerint a helyi civilek ugyanis közigazgatási per keretében harmadszorra is megtámadták a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét, bár annak köszönhetően, hogy a kormány katonai célúvá minősítette a beruházást, a a munka az eljárás ellenére is folyhat. Az önkormányzat olyannyira nem tehet semmit, hogy a beruházó önkormányzati hozzájárulás nélkül is használhatja az amúgy önkormányzati tulajdonban lévő területeket. Erről a 2024. január 1-i hatállyal, a módosított vasúti közlekedésről szóló törvénnyel gondoskodott a kormány.
A törvény szerint a munkálatokat az ingatlan tulajdonosa vagy használója tűrni köteles, azokat nem akadályozhatja és ellenértéket sem számolhat fel.
„Ezen ingatlanok igénybevételének szándékáról már kapott értesítést az Önkormányzat, és kérésünk ellenére a beruházó minisztérium átadta a munkaterületet a V-HÍD Zrt. részére.”
Ahogy január 25-én a polgármester is beszámolt róla, egy, a minisztérium megbízásából eljáró mérnök levélben sorolta fel, hogy milyen önkormányzati ingatlanokat kellene átadniuk a Déli Körvasút építése miatt. Az önkormányzat aggályosnak látja a munkaterület átadás-átvételi szándékát és jogi hátterét.
A polgármester közlése szerint „a minisztérium listáján szereplő ingatlanok között szerepel olyan is, amely nincs az önkormányzat tulajdonában, de még csak nem is határos a vasúti területtel: a Bartók Béla út egyik társasházáról van szó”.
Ahogy a Telex írja, a Déli Körvasút kapacitásbővítési tervei ellen korábban civilek és az újbudai önkormányzat is tiltakozott, mert közel ezer fát vágnának ki és több ezer négyzetméter zöldfelületet túrnának fel miatta a XI. kerületben.
Az ÉKM a közleményében viszont azt ígéri, „a Bartók Béla út és a Szerémi sor közötti fáknak a pótlására összességében mintegy 2000 előnevelt, nagyobb törzsátmérőjű fa ültetését kapta feladatul a kivitelező.” Az újonnan ültetendő fák száma érdemben meg is haladja majd a pótlásra szoruló növényekét. De ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy sokáig úgy volt, hogy a MÁV területén kivágandó fákat nem kell majd pótolniuk, vagyis civil nyomásra egészítették csak ki a feladatok körét.
Ahogy az Átlátszó is bemutatta, a Hamzsabégi út egy csendes sétány Újbudán. A 30 méter széles, fás park igen értékes zöldterület, és körülbelül 1,5 kilométer hosszan húzódik a vasúti vágányokkal párhuzamosan.
A közel 100 évvel ezelőtti koncepció szerint egyébként parknak itt semmi keresnivalója nem lenne, hanem a Hungária körgyűrű folytatása dübörögne erre Budaörs felé. A 2. világháború aztán itt is közbeszólt, és a tervek a fiók mélyére kerültek, a '70-es években pedig megkezdődött a parkosítás. Mára sportpályák, játszóterek és kutyafuttatók is kiépültek itt.
Az első gyanús jelekre 2019 nyarán figyeltek fel a környékbeliek, amikor is bepöttyözött fákat találtak a területen. A Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület (POPÉK) kezdett el utánajárni, miért vannak megjelölve a fák, és hogy mi fog épülni az ablakok alatt.
2020 októberében aztán elindították a petíciójukat is.
Az egyesület tagjai egyébként azt mondják, hogy ők nem az elővárosi vasúthálózat fejlesztését szeretnék megakadályozni, hanem azt ellenzik, hogy ezzel párhuzamosan Újbuda közepén transzeurópai teherfolyosó létesüljön.
Az önkormányzat álláspontja a Déli Körvasút projekttel kapcsolatban, mint az Énbudapestemnek elmondták, változatlanul az, hogy arra csak megfelelő előkészítést követően, átláthatóan, a lehető legkisebb környezeti kárt okozva és kizárólag a személyszállítás fejlesztését szolgáló módon szabadna sort kerítenie a beruházó minisztériumnak.
„Az érintett szakaszon az átépítés után
évente várhatóan több mint 50 000 tehervonat haladna át; ez a helyi lakosság, és így az őket képviselő önkormányzat számára is elfogadhatatlan. A tranzit teherforgalom tekintetében a megoldást a Budapestet elkerülő V0 vasútvonal megvalósítása jelentené,
és ennek megfelelően kellene felülvizsgálni a Déli Körvasút beruházás tartalmát is.”
Ahogy az Átlátszó emlékeztet, a Déli Körvasút fejlesztés gazdája a Budapesti Fejlesztési Központ volt, majd ennek megszűnése után a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumhoz került a projekt.
A Déli Körvasút beruházás részeként Ferencváros és Kelenföld állomások között megújul a vasúti pálya, új Duna-híd létesült, illetve Nádorkert, Közvágóhíd és Népliget elnevezéssel három új megálló is épül. A gigaberuházás során 2 kilométer hosszan háromvágányú és 1,7 kilométer hosszan négyvágányú pályát, összesen mintegy közel 13 kilométer vágányt építenének.
A hivatalos indoklás szerint a bővítés főként a személyszállító vonatok sűrítésére irányul, ám ahogy az Átlátszó írja, a valóságban a teherforgalom is brutálisan megnőne. Különösen a Budapest-Belgrád vasútvonal miatt, amely a Kínából érkező megnövekvő áruforgalmat fogja kiszolgálni.
A beruházás Kelenföld és Törökbálint között 2025-2027 között valósulna meg. Ahogy az mostanában lenni szokott, az ügyben köz nélküli közmeghallgatást hirdettek, aminek eredményét 2023 augusztus 22-én tették közzé. Ami Kreitler-Sas Máté, az LMP XI. kerületi önkormányzati képviselője szerint különösen felháborító, hogy miközben a személyszállítás fejlesztésével indokolják ezt a beruházást is, egyetlen megálló sem létesül Kelenföld és Budaörs között.
A beruházás ellen a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) is tiltakozott, szerintük ez a legdrágább módja a vasútfejlesztésnek, és ők is úgy vélik, hogy minderre a teherforgalom miatt van szükség.
Az Átlátszónak úgy nyilatkoztak, hogy a kínai konténerek, a Mercedes és a BMW gyárak szállítmányai is, valamint a teljes román, bolgár, szerb irányú tranzit ezt a szakaszt fogja terhelni, de itt haladnak át a NATO-vonatok is.
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)