A háború elől menekültek a magyar fővárosba. Őket eddig is több százmillió forinttal támogatták, 2024-ben is további százmilliókkal tervezik támogatni őket, és most adatokat is meg tudott osztani róluk a Fővárosi Önkormányzat.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a 2022-es a szentpétervári gazdasági fórumon többek között arról beszélt: nehéz döntés volt számára, hogy elindítsa az általa csak különleges katonai műveletnek nevezett, Ukrajna elleni támadást. Az orosz elnök akkor éppen azt állította, hogy a háború célja, hogy megvédje az oroszokat a kelet-ukrajnai Donbaszban, mert szerinte az ukránok népirtást végeztek ott.
2022. február 24-én Oroszország elvileg egyébként azzal a céllal indította meg az Ukrajna elleni teljeskörű inváziót, hogy nácitalanítsa, illetve, hogy fegyvertelenítse. Ahogy akkor is megjegyezték, ez a legnagyobb hagyományos katonai konfliktus Európában a második világháború óta.
A találgatások és elemzések szerint az orosz hadsereg villámháborúra rendezkedett be, csakhogy az illetékes orosz szolgálatok rosszul mérték fel az ukrán ellenállás mérték, miközben a saját páncélos és gyalogsági erejüket, valamint a csapataik harci morálját túlbecsülték.
A háború lassan második éve tart, azóta az amerikai hírszerzés szerint az Oroszország elveszítette az invázió előtti gyalogos katonai állományának 87 százalékát, ami körülbelül 315 ezer embert jelent és tankjainak kétharmadát, azaz 3500 tankjukból közel 2200-at. A Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője szóvivője szerint az oroszok csak október óta 13 ezer katonájukat vesztették el.
A háborúban az ukránok is hatalmas veszteségeket szenvedtek, egy, az Economistnak nyilatkozó amerikai tisztviselők információi szerint közel 200 ezren haltak meg a harcokban.
a háború első napján közel százezren menekültek el Ukrajnából,
a lengyel kormány pedig kapásból 1-3 millió ukrán menekülttel számolt. A két legnagyobb határátkelőnél, a Záhony-Csap és a Beregsurány-Asztély közötti határátkelőknél február 24-én már a reggeli órákban hatalmas sorok alakultak ki, mindkét helyen legalább egy-egy órás torlódással. Benkő Tibor, akkori honvédelmi miniszter egyébként arról beszélt, ők több tízezer menekült befogadására készülnek.
Érkeznek a menekültek
Orbán Viktor csak délután egy körül szólalt meg egy Facebook-posztban: „Oroszország ma reggel megtámadta Ukrajnát katonai erővel, ezért a Nemzetbiztonsági Operatív Törzs ülést tartott. Európai Uniós és NATO-szövetségeseinkkel együtt elítéljük Oroszország katonai fellépését. Arra kell számítanunk, hogy a Magyarországra érkező, feltehetően menekültstátuszért folyamodó ukrán állampolgárok száma megnő, felkészültünk az ellátásukra, képesek leszünk gyorsan és hatékonyan szembenézni ezzel a kihívással”.
Karácsony Gergely főpolgármester pedig, szintén a Facebookon jelentette, kitették az ukrán zászlót a Városházára, hogy így fejezzék ki, kiállnak Ukrajna és az ukrán emberek mellett. „Még mindig felfoghatatlan, hogy
nem is olyan távol, itt, a szomszédunkban, ilyen barbárság megtörténhet.
Az európai közösség részeként ki kell állnunk Ukrajna szuverenitásáért, és a leghatározottabban tiltakozni Putyin akciója ellen” – jelentette ki Karácsony, aki megjegyezte azt is, hogy több európai polgármestertársával együtt Kijev polgármesterének és Budapest testvérvárosának, Beregszász polgármesterének is kifejezte szolidaritását.
Budapest főpolgármestere 2023 januárjában Pozsony, Prága és Varsó városvezetőivel Kijevbe is ellátogatott, és megjárta Beregszászt és Bucsát is. A kijevi látogatásakor arról beszélt, szeretne emlékeztetni mindenkit, hogy a magyar nép nem azonos a magyar kormánnyal, ami szerinte nem őszinte a háborúval kapcsolatban.
„Rengeteg magyar, a budapestiek többsége pontosan érti, mi történik Ukrajnában. Tudjuk, hogy önök egy szabad világért harcolnak az orosz agresszor ellen. Mi Ukrajna mellett állunk, Budapest szabad és szolidáris város. Sok millió magyar üzenetét tolmácsolom: tartsanak ki!" A háború kirobbanásának egyéves évfordulóján aztán Budapesten nemcsak plakátkiállítással, hanem tüntetéssel is készültek.
Az ENSZ menekültügyi felmérése szerint azóta körülbelül 5-6 millióan hagyhatták el Ukrajnát. Ebből az EU területén tartózkodnak a legtöbben, 4,2 millió menekültet regisztráltak, ők jellemzően Lengyelországban vagy Németországban, de jelentős az ukrán menekültek száma az Egyesült Királyságban is, Olaszországban, Spanyolországban, Romániában és Bulgáriában is.
Magyarországon több mint 130 ezer fő kapott 2022 márciusa óta ideiglenes tartózkodási engedélyt, és kevesebb mint 40 ezer fő kapott menedékes státuszt.
Hol érdekli, hol nem
Az Eurobarométer 2022 áprilisában készült felméréséből még az derült ki, hogy a magyarokat másokhoz képest alig érdekli a háború, és hogy nem is szimpatizálunk a megtámadott Ukrajnával. A 27 uniós tagállamban nálunk a legalacsonyabb az Ukrajnával szolidaritást vállalók aránya. Arra a kérdésre, hogy milyen gyakran követi az ukrajnai háborúról szóló híreket, a magyar válaszadóknak csak 30 százaléka mondta azt, hogy rendszeresen, akár naponta többször is, ez a negyedik legalacsonyabb arány.
Azzal a megállapítással, hogy „szimpátiát érzek az ukránok iránt” a megkérdezett magyarok mindössze 34 százaléka értett egyet, ami – mint említettük – a legalacsonyabb arány.
A helyzet a Globsec felmérésre szerint, amit nyolc régiós országban végeztek egy évvel később, 2023 nyarán viszont már úgy nézett ki, hogy Magyarországon kiugróan sokan, a megkérdezettek
kilencven százaléka értett egyet az ukrán menekültek megsegítésével,
még úgy is, hogy 41 százalék gondolta úgy, hogy ezzel a szegényebb magyarok kerülnek rosszabb helyzetbe.
Egy kicsit árnyalja a képet, hogy egy nem sokkal korábban publikált felmérés szerint viszont a magyarok mindössze 16 százaléka érezné jól magát, ha ukrán menekültek költöznének a szomszédjába, 43 százalékuk viszont rosszul.
A főváros igyekezett megsegíteni az ukrán városokat. Beregszász számára 2022 márciusában 20 millió forintot adományozott, valamint áramfejlesztő gépeket és vízszállító kocsikat is küldött. 2022 novemberében Kijevnek küldtek áramfejlesztőket, egy hónappal később, decemberben pedig az ukrán nagykövetségen keresztül 15 autóbuszt ajándékoztak az ukrán városoknak. 2023 február 2-3-án emelőkosaras autót, illetve szárító/mosógépek adott át a főváros. A Lánchíd kandelábereinek elárverezéséből további 10,75 millió forint támogatást küldenek a Linner Bertalan Beregszászi Járási Kórház felújításához.
Mindemellett 2022 szeptemberében 122 kijevi gyereket táboroztattak Tatán és Balatonszemesen. 2023 nyarán aztán 150 kijevi és mariupoli gyereket táboroztattak szintén Szemesen. 2023. december 5-én éjszaka 30 kijevi gyerek pihenhetett meg egy fővárosi szálláshelyen, ők egyébként Tiranába utaztak busszal.
Az UNICEF 530 millió forinttal támogatja az Ukrajnából érkezett, háború elől menekülő, Budapesten megtelepedett, gyerekes családokat, aminek kiosztásában a Fővárosi Szociális Közalapítvány mellett segédkezik a Magyar Vöröskereszt és az OTP Bank is.
A Fővárosi Önkormányzat tájékoztatása szerint első körben, 2023. június 28. és 2023. október 16. 120 millió forintból 1417 háztartást támogattak vele, ahol összesen 2515 gyerek lakott, második körben pedig, ami október 16-án indult, 114 millió forintból 1322 háztartást támogattak, ahol összesen 2385 gyerek tartózkodik.
A fővárosnak a háború kitörése óta először vannak pontos adatai az itt tartózkodókról.
A tájékoztatás szerint 1500 családban 2500 gyerek él, 70 százalékuk ukrán, 30 százalékuk kettős állampolgár, 47,1 százalékuk magyarajkú, 46,6 százalékok ukrán, 6,3 százalékuk orosz nyelvű. A legtöbben a 13., 8., 9., 11., 7., 14., 10., 6., 3. kerületekben laknak.
A programot a tervek szerint két további körben folytatják, az ezzel kapcsolatos döntések előkészítése még zajlik.
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)