Sokszor csak egy hajszálon függött az egykori trafóház, a későbbi Merlin Színház épületének sorsa. Az életveszélyessé vált épületet a város felújítatta és november közepére, Budapest 150. születésnapjára a Merlin újra megnyitja kapuit.
A főváros egyesítésének 150. évfordulójára elkészül a Merlin Színház épülete, jelentette be legutóbb Karácsony Gergely. A főpolgármester október 14-én, szombaton már a színház épületében tartotta a kampánynyitóval felérő ciklusértékelőjét, amiről ebben a cikkünkben olvashat részletesen. Karácsony akkor azt mondta, fontos fejlesztés a Merlin felújítása egyrészt azért, mert egy újabb kulturális térrel gazdagodhat Budapest, másrészt azért, mert a beruházás
összefügg a Városháza park felújításával.
Utóbbi a város egyik legértékesebb telke, és Karácsony szimbolikus jelentőségűnek tartja, hogy az évtizedek óta a politikusok parkolójaként működő területet visszaadják a budapestieknek.
Az Elektromos Művek vezetősége 1925-ban döntött egy újabb trafóház felépítéséről, ami 1927-re készült el. Az art deco stílusjegyeket mutató épületet, a későbbi Merlint, Borbíró Virgil tervezte, és Szűcs Jenő cége volt a kivitelezője. Borbíró (Bierbauer) Virgil 1893-ban született Nagyenyeden. Ahogy az Építészfórum kimerítő portréjában is írja, a besztercebányai királyi gimnáziumban érettségizett, majd a müncheni Műegyetemen tanult építészetet.
Borbíró édesapja is építész volt,
sőt anyai napja, Seefehlner Gyula is hídépítő mérnökként dolgozott, az ő nevéhez fűződik több budapesti híd, az Erzsébet, a Szabadság és a Margit híd kivitelezésének vezetése.
Borbíró 1925-ben társult Reichl Kálmánnal, aki többek között az Apáczai Gimnázium épületét és az Óbudai Gázgyárat is tervezte. A Belvárosi Tűzőrség épületét, ami Borbíró első budapesti megbízása volt, már együtt alkották meg 1925–1926-ban. Ahogy a lap írja, Borbíró Reichl Kálmánon keresztül került kapcsolatba az Elektromos Művekkel. Együtt kezdték tervezni
az azóta legendássá vált Kelenföldi Erőművet,
azonban Reichl 1926-ban, 47 éves korában meghalt, és Borbíróra maradt a munka befejezése.
Borbíró szintén Reich hatására ismerkedett meg az északi téglaépítészettel, részben ennek köszönhette a találkozást az art decóval is, aminek egyik magyarországi csúcsteljesítménye az erőmű ovális alaprajzú, üvegfedésű vezérlőterme. A Gerlóczy utca 4. szám alatti trafóház vezérlőterme pedig jó előzményként szolgált, ugyanis annak elliptikus ívű tetője is hasonlóan karakteres volt.
Borbíró és ELMŰ kapcsolata nem ért véget ezekkel az épületekkel, a cég számára tervezte még a Vajda Péter utca 12-ben, illetve a Hungária körút 156-161-ben létesült alállomásokat.
A Merlin elődje, az úgynevezett Belvárosi Áramátalakító Állomás az 1950-es évek végéig látta le funkcióját. Az egykori trafóház a pesti elektromos hálózat fontos eleme volt. Ahhoz, hogy az épület fennmaradt, a szerencse is kellett, az önkormányzat
már 1996 februárjában lebontatta volna,
azonban – valószínűleg – forráshiány miatt meghiúsult az ötlet. Az önkormányzat ugyanis azt is rögzítette, hogy saját forrást nem költ a projektre, és nem vállal új adósságot a bontás miatt.
Az akkori ötletek között szerepelt, hogy a Városháza park területére egy száz szobás hotel építsenek, az szakértői anyagban megálmodott gigaprojektben pedig szerepeltek volna tíz-tízezer négyzetméter körüli üzlethelyiségek és bérelhető irodák is.
Ahogy az egykori Index egykori cikke írja, egy másik előterjesztés rögzítette azt is, hogy a főváros vezetése szerette volna elkerülni „egy tisztán plaza” típusú beruházást. Ezért önfenntartó kulturális, szórakoztató jellegű részeket, zenei klubot, kiállítótermet, ipari és képzőművészeti galériát is szerettek volna a parkba tervezni.
A Merlin Színházat 1991-ben alapították, és húsz évig működött az egykori trafóházban, ami – ahogy Karácsony is említette – addigra életveszélyessé vált.
A Magács László vezette csapat karácsony előtt, mielőtt az Átrium moziba költözött volna, még kisöpörte a színház padlását, és fillérekért kiárusította, amit talált – nemcsak a jelmezeket, egy-két díszletet, hanem a Grundig szalagos magnótól a Faust-pólóig, a fémkanapétól az ijesztő férfifej-maszkig, a kagyló-alakú homokozótól a kötegnyi kellékpénzen át a letört zongorabillentyűig. A vásár olyan jól sikerült, hogy két estével megtoldották.
Itt érdemes megjegyezni, hogy tíz évvel ezelőtt sem volt kolbászból a kerítés: az utolsó, ott töltött éveiben a Merlin színháznak brutális megszorításokat kellett alkalmaznia a túlélés érdekében, és a közönséghez kellett fordulnia támogatásért. Az ügy előzménye az volt, hogy a 2010-ben felálló Orbán-kormány úgy döntött, hogy az úgynevezett Előadóművészeti Törvény szerinti VI. kategóriába sorolt független színházak a kőszínházakra fordított
mindenkori keretösszeg mindössze tíz százalékát kaphatják.
A VI. kategóriába soroltak szinte mindent, ami nem önkormányzati fenntartású, és olyan művészeket érintett, mint például Bozsik Yvette, Frenák Pál vagy Gergye Krisztián.
A független színházak szervezetei júliusra éppen a Merlin Színházba gyűltek össze egyeztetésre, hogy utána sajtótájékoztatón nyilatkozatot adjanak ki arról, hogy létük veszélyben van. Magács László, a Merlin Színház igazgatója egyébként már 2010 nyarán elmondta, hogy nincsenek könnyű helyzetben, mert több mint 22 millió forintos tartozásuk van a munkatársak és a fellépők felé.
A Merlin Színház Facebook oldala ugyanúgy elérhető ma is, ahonnan remek linkeket, videókat és képeket lehet találni arról, 1995-ben Cseh Tamás itt ünnepelte az 52 születésnapját, vagy hogyan nézett ki a Krétakör Teatro Godot című előadása az 1995-ös, 1996-as idényben. A Merlinben hatalmas bulikat is tartottak, visszatérő eseménysorozat volt többek között a Jazz' n' Bass.
Az egyik legemlékezetesebb esemény mégis egy 2009-es kamionosok és kurvák buli volt. A farsangi bulira akkora volt érdeklődés, hogy nyitás után alig egy órával megtelt a hely.
A Velvet akkori beszámolója szerint
több száz ember rekedt az utcán,
döngették a kapukat, végül a rendőrségnek kellett feloszlatnia az utcára szorult, szórakozni vágyó tömeget. A cikk szerint meglepően erős volt a rendőri jelenlét, ahhoz képest, hogy nem tüntetésről, csak egy buliról volt: összesen kilenc rendőrautó és egy rendőröket szállító kisbusz kellett, hogy kezelni tudják a bulizókat.
2009-ben még olyan világ volt, hogy működött a Corvintető a Dokk café, a Jam pub, a Szóda is. A szervezők az egyik rendőrautóból a megjelenteket a Corvintetőre irányították, hogy ott folytathatják ugyanezt a bulit.
Hogy a Tarlós vezetésével felálló városháza valóban segíteni szerette volna, vagy inkább csuklóztatni a merlineseket, azt több mint tíz év távlatából már nehéz megítélni. Mindenesetre a főpolgármesteri kabinet 2011-es augusztusi ülésén már arról is döntöttek, hogy az előzetes 2012-es januári költöztetés helyett már előbb is kiköltöztetnék a Merlint. Csomós Miklós kultúráért felelős főpolgármester-helyettes elmondása szerint azért döntöttek erről, hogy a Merlin már a tervezettnél előbb elkezdhesse a munkát az új helyén.
Megnyugtatóan hangozhatott, hogy rögzítették azt is, ha tárgyalásokon kiderül, hogy valamelyik fél, a Merlin vagy a Fővárosi Önkormányzat szempontjából előnytelen a megoldás, akkor mást keresnek. Az MTI beszámolója szerint Magács László ehhez csak annyit fűzött hozzá, hogy szerződésük csak márciusban jár le a Gerlóczy utcai épületben.
A 2010 előtti városvezetés álmodott ide Erich van Egeraat által tervezett, 65 méter magas toronyházat és fórumot is. A Tarlós-érában aztán – jegyezte meg a Válaszonline – kimondták, hogy a Városháza parkot zöldterületként kell megőrizni.
„Nem kell mindig, mindent beépíteni. A projekt szerepel az újratárgyalandó beruházások listáján. Úgy vélem, egy valódi közpark a város közepén
sokkal hasznosabb egy mégoly látványos épületnél.
Ráadásul ez már az első ciklusban elkészülhetne” – nyilatkozta Tarlós 2010-ben, még a választások előtt a Népszabadságnak.
Hogy ez azt is jelentette volna, hogy a trafóház megmarad, azt nem tudjuk. 2014-ben került elő újra a téma, hogy hogy nem, egy újabb választás előtt, amikor is a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyott egy uniós pályázatok előkészítéséhez szükséges tervet, amiben 3 milliárdot fordítottak volna a parkra. Ebben a tervben a Merlin épületének teljes körű felújításával és kulturális hasznosításával számoltak.
A főváros ezeket követően 2022 áprilisának végén hirdetett eredményt a Városháza park megtervezésére kiírt tervpályázaton. Ahogy ebben a cikkünkben írtuk, a Lépték-Terv Tájépítész Iroda terve szerint terület funkciók szerinti feldarabolása helyett egy rugalmasan alakítható, koncentrikusan rendeződő park-tér hibridet alkotott meg, megtörve a szokásos térkövezés egyeduralmát.
A park elemeihez idomulva a történelem lenyomatai is megjelennek. Az egykori városfal és az épület soha meg nem épült hátsó szárnyának helyén az „Extra muros” térfal installáció kapna helyet, egyben ez lenne a Deák felől a park bejárata is, ami folyamatosan nyílik ki és lazul fel a Madách tér vonalához érve. De láthatóvá válna a megmaradt és feltárt városfal egy darabja is, a park egy süllyesztett részén. A parkba integrálódna szervesen az évek óta üresen álló, de
hamarosan megújuló Merlin is.
A színház így aztán a város megújuló főterén működhet tovább, merthogy a Budapestnek, ahogy Erő Zoltán főépítész is elmondta, nagy hiányossága volt az is, hogy nem maradt klasszikus, tornyos városházával díszített főtere.
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)