Sólyom László életének alapjait a hit, az emberekhez fűződő kapcsolat és a családja jelentették. Erről a pécsi püspök beszélt az Alkotmánybíróság első elnöke, egykori köztársasági elnök temetésén. Sólyom László október 8-án, 81 éves korában hunyt el, ma helyezték örök nyugalomra a Fiumei úti temetőben.
Sólyom László temetésen számos politikus és közjogi méltóság mellett jelen volt többek között Novák Katalin köztársasági elnök, Áder János és Schmitt Pál korábbi köztársasági elnökök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, Erdő Péter bíboros és Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere is. De lerótta kegyeletét Fekete-Győr András (Momentum), Ungár Péter (LMP) országgyűlési képviselők és Schiffer András ügyvéd is.
A volt köztársasági elnök búcsúztatóját Felföldi László pécsi püspök tartotta, aki először felolvasta Ferenc pápa Novák Katalinnak írt részvéttáviratát, amelyet Sólyom László halálára küldött a Sándor-palotába.
Felföldi László három pontban összegezte Sólyom László életének alapjait. Elsőként Sólyom hitét emelte ki, fordításai közül Ferenc pápa és az ő ideje című kötetet. Másodikként az emberekhez fűződő kapcsolatát, amelyből arra következtetett, hogy abban a helyzetben, amiben ma Magyarország, illetve a világ van, az irgalmasság lehet az egyetlen út, amely jó irányba vezethet. Kiemelte, hogy Sólyom elnöki tisztsége után önkéntesnek jelentkezett a Máltai Szeretetszolgálat Széll Kálmán téri melegedőjében, ahol teljes titoktartásban segítette a hajléktalanokat, többek között zsíros kenyerek készítésével. Sólyom László életének harmadik alapját pedig a családja és felesége jelentette a pécsi püspök szerint.
Sólyom László kérésének megfelelően egyedül Landi Balázs egyetemi docens mondott búcsúbeszédet, aki Sólyom munkatársa volt. Landi úgy emlékezett vissza, hogy Sólyom László utolsó perceiben az evangéliumból olvastak fel neki, s megjegyezte, hogy Péterhez hasonlóan ő félt, Sólyom László viszont nem.
Kiemelte, hogy Sólyom László egymaga ápolta beteg feleségét, akinek halála után végiggyalogolta az El Camino 600 kilométeres távját, két évvel később pedig őt magát is rákkal diagnosztizálták. Landi visszaemlékezése szerint Sólyom „szimpátiaráknak” nevezte a betegségét, amely többször is kiújult nála. Halála előtt azonban, miután már befejezte tudományos és közéleti életművét, egyházi és vallással kapcsolatos műveket fordított, illetve megtanult repülőt vezetni.
Sólyom László (Pécs, 1942. január 3. – 2023. október 8.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1989 és 1998 között az Alkotmánybíróság tagja, 1990 és 1998 között a testület első elnöke, 2005. augusztus 5. és 2010. augusztus 5. között a Magyar Köztársaság elnöke.
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)