Beengedtek minket abba a Postapalotába, aminek már nincs köze a postához, használtuk a páternosztert, amit másnak nem szabad, beültünk az MNB Monetáris Tanácsának döntéshozó székeibe és közben sokat meséltek nekünk az épületről. Ezeket tudtuk meg.
A kilátó megnyitásával végleg befejeződött a közel 100 éves épület rekonstrukciója, hiszen a terasszal kiegészülve most már teljesen pompájában uralja a Széll Kálmán tér feletti dombot. Bejártuk keresztül-kasul, hogy olyasmit tudjunk meg, ami kívülről nem látszik.
Régen mocsár, téglaégető, szőlő és bányató volt a mai Széll Kálmán tér helyén
A befagyott tavon télen még korcsolyapálya is működött. Az I. világháború aztán szétrombolt mindent a környéken, viszont a béke beköszöntével az ország újraindítása érdekében biztosítani kellett az emberek közti gördülékeny kommunikációt. Ezért a Magyar Királyi Posta- és Távírda a téren lévő telket megvásárolta, hogy felépítse rajta új székházát.
Az ország első páternosztere
Az öt lépcsőház és a két lift mellett egy soha meg nem álló (csak karbantartáskor, egyébként éjjel-nappal működik) körforgó személyfelvonó (nem olyan, mintha a Madárvédő Golyókapkodó, az Órarugógerincű Felpattanó és a Festéktüsszentő Hapci Benő legjobb barátja lenne?), ismertebb nevén páternoszter működik. Egy fülkébe két ember fér be egyszerre, a súlyhatár pedig hivatalosan 160kg. Mi véletlenül meghaladtuk ezt, mert a fülke mozgás közben prüszkölt és remegett alattunk, mint egy izgatott versenyló. A páternoszter különlegességét ma már egyáltalán nem hatékonysága vagy gyorsasága (bár az is van), hanem ritkasága adja, de a látogatók számára az élmény sajnos nem lesz elérhető.
A semmire sem jó torony
Sándy Gyula - az építész - rajongott a középkori várakért és tornyaikért, de a palota tornyának bárminemű funkciója régen sem volt, és most sem lehet oda felmenni. (A világháborúban a harcoló német katonák jártak itt és a felújítást végző mesteremberek.) Az épület legmagasabb látogatható pontja jelenleg a frissen megnyitott terasz lesz, a mintás tornyot innen lehet a legjobban megcsodálni.
Feltűnő, de valójában olcsó és egyszerű építkezés - irodánként egy ablak
Nehéz elhinni, de ez a feltűnő palota az I. világháború utáni takarékossági intézkedések mellett jöhetett létre. Sándy saját tervezésű vasbeton szerkezetei, az egyszerű vakolat kombinálása az egyszerű téglával és a visszakaparásos technikát használó (sgraffito) díszítésnek köszönhetően az épület teljesítette a megrendelő kéréseit: sok funkció, alacsony ár, de azért szép legyen ám!
Nem spóroltak semmin
A földszinti csarnok csempéit Hollóházán újították fel, Zsolnay a felújított Magyar Királyi Posta feliratú, angyalkás címer, hófehér székeken ülnek a Monetáris Tanács termében, élő mohalámpa alatt lehet tipródni a terem előszobájában és mindenhol visszaköszön az arany, mint szín, motívum, forma. A felújításnál nem feltétlenül érezni a 100 évvel korábbi takarékos szándékot.
+1 a Postapalota már nem Postapalota
Valójában csak a köznyelvi elnevezése, hiszen a Magyar Posta 2008-ban végleg kiköltözött az épületből. A publikumnak a mindenkori időszaki kiállítás, a Pénzmúzeum és a tetőterasz elérhető (ezek ingyenesen!), az épület többi részeit szigorúan őrzik.