A Lánchíd segít abban, hogy milyen Európát képzeljünk el, olyat, amiben a láncszemek egymásba kapcsolódnak. Erről Ferenc pápa beszélt a Karmelita kolostorban. Novák Katalin államfő az ukrajnai háborúra utalva arra kérte a katolikus egyházfőt, hogy személyesen járjon el az igazságos béke érdekében.
- A magyarok és milliók világszerte a béke emberét látják Ferenc pápában - mondta Novák Katalin köztársasági elnök a katolikus egyházfőt köszöntő beszédében Budapesten, a Karmelita kolostorban az állami hatóságok, a társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselői előtt. Mint mondta, reméli, hogy a pápa beszélni tud Kijevvel és Moszkvával, Washingtonnal, Brüsszellel, Budapesttel és mindenkivel, aki nélkül nem lehet béke.
"Itt, Budapesten azt kérjük Öntől, hogy járjon el személyesen a mielőbbi igazságos béke érdekében"
- mondta a köztársasági elnök.
Novák Katalin felidézte, hogy Szent II. János Pál akkor jött Magyarországra, amikor erre a legnagyobb szükség volt, a kommunizmus bukása utáni újrakezdéskor. A mai látogatásra is ugyanez igaz, Ferenc pápa akkor jött, amikor arra a legnagyobb szüksége van Magyarországnak és Európának - fűzte hozzá.
Abban a világban, amelyben élnük, végig kell néznünk, ahogy a béke álmát éneklő kórusnak sajnálatosan leáldozik, miközben a háború szólistái törnek utat maguknak.
Ezt már Ferenc pápa mondta, aki szerint a béke soha nem a stratégiai érdekek követéséből fog fakadni, hanem olyan politikából, amely képes mindenki érdekeit szem előtt tartani, odafigyelve az emberekre, a szegényekre és a jövőre. (Ferenc pápa beszéde előtt találkozott Orbán Viktor kormányfővel is.)
Robert Schuman, az Európai Unió egyik alapítójának szavait idézve rámutatott:
"Világbékét csak úgy lehet megőrizni, ha az azt fenyegető veszélyekkel arányban álló kreatív erőfeszítéseket teszünk. A jelenkor történelmi időszakában számtalan veszély leselkedik ránk, de vajon hol vannak a békét szolgáló kreatív erőfeszítések? ".
- tette fel a kérdést Ukrajnára utalva az egyházfő.
Kitért arra is: a huszonhét nemzetet tömörítő Európában olyan harmóniára, olyan egészre van szükség, amely "nem nyomja agyon a részeket, és olyan részekre, amelyek jól illeszkednek az egészbe".
"Olyan Európára gondolok, amely nem válik a részeinek túszává és az önmagára hivatkozó populizmus áldozatává, de nem is válik cseppfolyós, sőt gáznemű dologgá, egyfajta absztrakt szupranacionalizmus képviselőjévé, amely nem vesz tudomást a népek életéről. Ez az "ideológiai gyarmatosítás" alantas útja, amely eltünteti a különbségeket, mint az úgynevezett gender-kultúra, vagy a szabadság beszűkített fogalmait helyezi az élet valósága elé, vívmányként dicsekedve például az abortuszhoz való joggal. Ehelyett személy- és emberközpontú Európára van szükség, ahol hatékony születés- és családpolitika működik."
A pápa beszélt a fővárosról is. Szerinte a Lánchíd segít abban, hogy egy olyan Európát képzeljünk el, amiben fontos az összetartozás, ahogy a láncszemek is összekacsolódnak a hídon. „Budapest a hidak, a szentek és a történelem városa” - mondta - egy olyan ország központja, ami ismeri a szabadság értékét.” Beszélt a város történelméről és megemlékezett a főváros 150. születésnapjáról is.