A térkép tanúsága szerint is a személynevet viselő 2247 budapesti köztér 90 százaléka férfinevet kapott.
Őrsi Gergely, a II. kerület szocialista polgármestere arról írt Facebook-posztjában, hogy a közelgő nőnap alkalmából a kerületben megint nőkről neveznének el közterületeket.
Mint Őrsi megjegyezte, a valós személyek neveit viselő utcanevek kábé 89 százalékát férfiakról és
mindössze 11 százalékát nevezték el nőkről.
„Továbbra is célunk, hogy ezen az arányon változtassunk, és a kerületben további – eddig névtelen – közterületeket nevezzünk el olyan nőkről, akikre büszkék vagyunk” – magyarázta a polgármester.
Az utcák és közterületek elnevezése, mint folytatta, sok esetben hordozhat fontos ismeretet. „Helytörténetünk, kultúrtörténetünk vagy éppen tudománytörténetünk olyan szereplőinek állíthatnak emléket, akik példaként állnak előttünk, és akikre joggal vagyunk büszkék.”
A második kerületben nem ez az első hasonló akció, két évvel ezelőtt több mint ezer javaslat érkezett hozzájuk, ennek köszönhetően gazdagodhatott a kerület a Szabó Magda sétánnyal, a Psota Irén utcával, a Komlós Juci közzel és a Solt Ottilia térrel.
A közterületek egyikére sincs korábban bejegyzett házszám, sem lakóház, így senkinek nem kell az elnevezést követően okmányokat cserélni.
A javaslatokat március 4-ig várják a honlapon található űrlap kitöltésével.
A Budapest Főváros Levéltára (BFL) és az ÁTLÓ csapata tavaly mutatta be a budapesti közterek névadási szokásairól készült interaktív térképét.
A Nevek és terek című adatvizualizáció azt mutatja meg, hogy a fővárosban kiknek a nevét viselik napjainkban a közterek, ráadásul az adatokat nemre, korszakra, és az átnevezés időpontjára is tudják szűrni az érdeklődők.
A közterületek túlnyomó többségét, egészen pontosan 91 százalékát (2039 közteret) valós személyekről nevezték el, míg a fennmaradó 9 százalék (208 köztér) személynevet vagy egy fiktív karakter nevét őrzi (208 köztér).
A térkép tanúsága szerint is a személynevet viselő 2247 budapesti köztér 90 százaléka férfinevet kapott.
A 168 megkeresésére Dr. Ternovácz Bálint főlevéltáros elmondta, szinte minden országban nagyon alacsony a női utcanevek száma – tekintve, hogy
a történelem alapvetően férfiközpontú
–, azonban nyugaton nagy erőkkel próbálnak ezen változtatni.
Véleménye szerint Közép- és Kelet-Európában, valamint a Balkánon még nem indult el igazán ez a folyamat.
Fotó: masodikkerulet.hu / illusztráció: énbudapestem