Nagyon is sok – ugyanis egy ott született módszernek hála, szépen fognak cseperedni a városi, szmogos körülmények ellenére is. VIDEÓ!
A Blaha Lujza tér felújítása és beígért zöldítése után szinte azonnal záporozni kezdtek a kommentek a közösségi médiában, hogy
- igazából nincsenek is fák,
- ha pedig mégis vannak, akkor azok csemeték, amik egyebek mellett azért sem fognak tudni árnyékot biztosítani a térkövezett térre, mert biztosan elpusztulnak ekkora szmogban és ilyen talajban.
Hogy mi az igazság, arról Bardóczi Sándort, Budapest főtájépítészét kérdeztük a helyszínen.
Valószínűleg nem kell okleveles kertészmérnöknek lenni ahhoz, hogy az ember sejtse: egy frissen ültetett fa számára egy európai nagyváros kellős közepén lévő tér alighanem az egyik legextrémebb környezet, amit el lehet képzelni. Hogy mégis gyarapodhasson, annak megoldása már igényli az oklevelet, különösképp, ha a terv jóval ambíciózusabb annál, minthogy a meglévő talajba beleültessenek néhány új fát.
Mivel a Blaha Lujza tér fásítása egyfajta erdősítés (ahogy azt Bardóczi Sándor fejtegeti az alábbi videónkban), ezért egy újszerű megoldást kellett találnia ahhoz, hogy a fák összeköttetésbe tudjanak kerülni egymással, és bírják a szélsőséges körülményeket. Ennek megoldására az úgynevezett Stockholm-módszert alkalmazták, amely a városi fák ültetésének és életben tartásának legújabb, innovatív módszere, és amely – mint azt a neve is elárulja – Stockholmból származik.
Ennek lényege, hogy a szerkezeti talaj egy zúzott kőzet alapú termőközeg, amely képes alátámasztani a gyalogos és a járműforgalom úttestét, ezért használatuk lehetővé teszi a fagödrök meghosszabbítását a szilárd burkolti felszín alatt – írja a Magyar Tájépítészek Szövetségének honlapja. Mindez pedig lehetővé teszi a tervezők számára, hogy elegendő talajt biztosítsanak ahhoz, hogy egy fa egészséges és érett legyen.
De hogyan néz ki mindez a gyakorlatban? Hány darab fa van a téren valójában? És hogyan fognak tudni erdősödni? Sőt, azt is megtudhatjuk, hogy mikor jöhet el az idő, amikor majd ki kell vágni őket. Ezekről mesél nekünk Bardóczi Sándor az Énbudapestem helyszíni videójában:
Fotó: Tuba Zoltán/kepszerk.hu