Bármilyen irányból fordulunk is rá a Vasvári Pál utcára, mindenhol felújított homlokzatú épületek és kapuk néznek vissza ránk, logikus lenne a Vasvári Zsinagógát az egyik mögött keresni. Azonban a logikát félre kell itt tennünk, a templomot egy telegraffitizett kapualjban, az 5-ös szám alatt fogjuk megtalálni. A kapu nyitva, az ajtó pedig tárva-nyitva áll, a reggeli imára érkezőket várják, amikor mi is megérkezünk.
Az 1886-ban, eredetileg egyszintes lakóházak közé szorított, eklektikus épület a korai szecesszió jegyeit viseli magán, építésekor még az utcáról is jól látszott, nem kellett ennyire keresni.
Megálmodója az a Fellner Sándor volt, aki a Markó utcai Legfelsőbb Bíróság épületét, a Pénzügyminisztérium régi épületét (a Budai Várban) és a Frankel Leó úti zsinagógát is tervezte, egyebek mellett. Neogótikus és neoreneszánsz elemekkel is dolgozott – ez utóbbiak csak akkor látszanak, amikor Oberlander Báruch rabbi invitálására belépünk a templomba.
Sok fény fogad, stilizált korinthoszi oszlopok, a mennyezeten pedig magyaros minták futnak körbe. A zsinagóga rendszeres látogatói szerint sosem volt idebenn ilyen világos.
A rabbi minden mozdulatából vidámság, minden szavából büszkeség árad. Elmeséli, hogy a Vasvári Zsinagóga a Talmud Egylet számára épült, az pedig azért alakult a 19. század közepén, hogy talmudi és bibliai előadásokat tartsanak, és főleg, hogy tanulni lehessen. Számos kiemelkedő talmudista segítette az egylet munkáját, a tanulni vágyók száma pedig a világháborúig folyamatosan nőtt.
Oberlander rabbi csak a rendszerváltás után kapott meghívást (újpesti holocaust-túlélők gyermekeként, de New Yorkban született), érkeztével pedig a közösségi élet újra felvirágzott. A hangsúly a Talmud Egylet eredeti szándékának megfelelően újra az előadásokra és a tanulásra került.
A Vasvári Zsinagógában jelenleg Magyarország egyetlen jesivája, talmudi főiskolája működik, ahová külföldről is érkeznek diákok. Régen jiddisül, ma héberül és magyarul folyik az oktatás. Sok rabbi tanult itt, ők fogtak most össze, hogy a Vasvári utcában működő templom megújulhasson, fényesebb, modernebb lehessen.
A felújítás
Ahhoz, hogy az elmúlt másfél évben végzett felújítási munkák a leghitelesebben közelítsenek az eredeti állapothoz, nem állt más a rendelkezésükre, mint a Zsidó levéltárban őrzött 1 darab fekete-fehér fénykép a templomról (1920-as évekből) – mesélte Oberlander rabbi. Azt használták alapnak, illetve az előző rétegek visszakaparása által lettek meg az eredeti színek és motívumok. Az ablakok mechanikus nyitószerkezetei a 19. századból származnak, és a kovácsoltvas állólámpákból is maradt pár eredeti darab, amiket a karzaton helyeztek el.
A legbüszkébbek mégis a tóraszekrényre, ami a zsinagóga központi része fizikailag és szellemileg is. A díszek arany bevonata és megvilágítása a szentséget hangsúlyozza. Ragyog tőle a helyiség.
A Zsinagógának látogatásunk előtt egy nappal volt az ünnepélyes megnyitója. Ez alkalmat adott egy haszid összejövetelre, ahol rabbik történetmeséléssel, zenével-énekléssel egy terített asztal mellett ünnepelhettek (Fotók: Budapesti Talmud Egylet)