Nem kérdés, hogy miért jó mezítláb lenni. Mindenki vegye le a cipőjét és a zokniját, és nézze meg, hogy mit művelt a lábfejével a civilizáció, a nem jól kiválasztott cipőméret, a hegyes orrú illetve magassarkú cipő! Mezítláb lenni egészséges. A lábfejünk arra lett kitalálva, hogy egyenetlen talajon szépen megkapaszkodjon, átgördüljön, haladjunk vele. Nem kell újra bogyót gyűjtenünk és mammutot vadásznunk, de időnként jót teszünk magunkkal, ha mezítláb sétálgatunk. Ehhez gyűjtöttünk ki pár helyet, ahol ezt nyugodtan és ingyen megtehetjük, anélkül, hogy sokan bámulnának meg minket.
Békásmegyeri mezítlábas ösvény
Sokféle felületen érdemes mezítláb mászkálni, mindegyiknek lesz valamennyi haszna, de van olyan, ami inkább érdekes és fájdalmas, mint kényelmes és simogató. Ilyen a mezítlábas ösvény vagy Kneipp-ösvény. Ez egy különböző textúrákból összeollózott sétaút, ami folyamatosan meglepetéseket tartogat. Nem mintha a látás képessége ne lenne segítségünkre, de szinte biztosan nem pontosan olyan érzés murvára, téglára, tobozra, kavicsra lépni, mint amilyennek előtte gondoltuk. Ha a fájdalomérzetet akarjuk felületenként megtippelni, azzal is könnyű lesz mellélőni, ez a tapasztalat. Fáj vagy nem fáj, a jótékony hatás garantált.
Budai__Alsó
A Budapest Tuning keretein belül megvalósult első projekt a budai alsó rakpart felszabadítása, ez még akkor is izgalmas, ha csak pár hétről van szó. Ráadásul ez a szerencsés oldalon történik (nem azért, mert budai), délutántól árnyékba borul, a folyó közelsége pedig lágy szellőt is ád. Az eredeti ok a kreatív építkezésre a Lánchíd lezárása miatti rakpartpangás, autómentesség és városi nihil volt, viszont most került oda mindenféle apró csoda is. Lehet tollasozni, ücsörögni, csodálni a kilátást, és lehet homokozóban mezítláb ácsorogni. Ez is jót tesz a talpnak, mintha csak tengerparton mászkálnánk. Ezt lehet gyerekekkel homokozásnak is álcázni, ha feszélyezve éreznénk magunkat a mezítlábaskodás miatt.
Vizafogó Park
Ezt a parkot már felavattuk futással, csocsóval és espresso tonic-kal, de a szépen karbantartott gyepet még nem mászkáltuk össze. Mezítláb olyan gyepre érdemes merészkedni, amire odafigyelnek, amit locsolnak és kerítés vesz körbe. Ez ilyen. Ami kiszáradt vagy időnként autók parkolnak rajta, az nagyobb valószínűséggel lesz kényelmetlen, szúrós. Ez nem ilyen. Kutyát nem lehet itt sétáltatni, a kutyagumi a mezítlábazás nagy ellensége. Annál már csak az üvegcserép lenne rosszabb, de miután ezt a parkot őrzik, így ennek az előfordulási esélye is minimális lesz.
Árasztó part
Nem szeretnénk kihagyni azokat, akik nem Budapest belvárosában vagy attól északabbra laknak, ezért még a Kopaszi-gátnál is délebbre tekintünk. Ajánlónkban Albertfalva beachet vagyis az Árasztó-partot kihagyhatatlan szegmenssé teszi, hogy itt is található a német katolikus papról elnevezett Kneipp-ösvény. Különböző felületeken való lépegetéssel lehet tesztelni, hogy kinek mennyire érzékeny a talpa, miközben a tesztelés alatt észrevétlenül jót is teszünk magunkkal. Van strandröplabda pálya is, ha valaki itt 10 percnél tovább hajlandó adogatást fogadni vagy sáncolni, azzal is hozzájárul ellustult talpizmainak erősödéséhez. Ez már rögtön két ok, amiért megéri eljönni idáig.
Bástya park
Az egyik legfiatalabb parkról van szó, az ilyen helyen még friss a gyeptégla, “az a szép ződ gyep” viszonylag még érintetlen. Ezért nyugodtan érezzük magunkat felhatalmazva arra, hogy amíg a gyerekek fel-alá rohangálnak a párakapu alatt, addig mi szandált, zoknit ledobva, mezítláb mászkáljunk a füvön ökölbe szorított lábujjakkal. Állítólag jobb, mint egy forró zuhany vagy egy kávé. Ha kosztümös-öltönyös munkánk van, annál menőbb, ha mezítláb kávézgatunk a kollégákkal. Ha egyedül vagyunk, akkor meg elmélázhatunk azon, hogy többszáz évvel korábban szintén járkáltak itt emberek mezítláb – bár nekik valószínűleg nem is volt választásuk.
Római part
Ha ezen a környéken járunk, nem is kell feltétlenül a szabadstrandra fókuszálni, mert mezítlábaskodni szinte bárhol lehet a Duna melletti kavicsban. Azért érdemes mégis ezt a partszakaszt kiemelni, mert itt legálisan lehet a meggyötört talpat a hideg vízben vigasztalni. Pakoljunk le egy strandszékbe, szabadítsuk ki a lábfejeket, és kezdjünk egy lassan sétálgatni a strandon! A kavicsborítás nagyjából ugyanakkora darabokból áll, egyenletesen terhelve a párnácskákat. Azzal tudunk variálni, hogy mikorra időzítjük a sétálgatást: kora reggel még hideg érzetet ad a köveken körözgetés, 11 óra után viszont már egy forró akupresszúrás masszázs lehetőségét kínálják. Ez utóbbi esetben a Duna közelsége talp- és életmentő lehet.
Városliget
Ez a főváros legnagyobb parkja, amihez ráadásul egy tó is tartozik. Ez azért is fontos, mert – szigorúan a cikk szándékát szem előtt tartva – ez a tó tabu a lábaknak. Van viszont hatalmas árnyas-füves terület és egy 2 km hosszú rekortán futópálya is. Ha még mindig hisz valaki a mezítlábas futásban, itt körözgethet nyugodtan, ezen a felületen kicsit lassabban fog lesérülni, mintha ezt aszfalton tenné. Van menő kutyabarát ivókút is, szóval nem kell hozni hordozható kutyakulacsot, kutyatermoszt vagy kutyabutykost. Itt a szabadtéri sajáttestsúlyos edzést ajánljuk, ha túlbecsültük saját erőnlétünket, a lehuppanást is izületbarát gumipálya tompítja.
Pünkösdfürdő Park
7 hektáros területről van szó Budapest határában. Ezt azért fontos kiemelni, mert így könnyebben belátható, hogy korlátlan mennyiségű csupasz lábfejnek van hely. Rengeteg füves terület van, de homokban is lehet tapicskolni, ha röplabdázhatnékja van valakinek. Annyira új és szép minden, hogy még a játékelemeket összekötő, keményebb utakat is be lehet fogni egy egészségügyi, cipőmentes sétára. Ami még jópofának tűnik így hirtelen, az a mezítlábas petanque – most feltaláltam valamit? – nyilván akkor, ha biztos kézzel kezeljük a 80 dekás golyókat és senkinek a lábára nem ejtjük rá őket. Az könnyen megölheti a játékhangulatot.
Filozófusok kertje
A Gellért-hegyen bújkáló Filozófusok kertjét azért ajánljuk, mert a belvároshoz közel van, magaslaton, pompás panorámával, de mégsem egy kőkilátóban kell szűk csigalépcsőn felfelé caplatni. Van itt szép füves terület mezítlábas sárkányeregetéshez, kézenjáráshoz, de érdemes szellemi erőt meríteni az emberiség filozófusainak közelségéből is. El tudunk mélázni azon, hogy mikor döntöttünk úgy, hogy ilyen mostohán bánunk a lábfejünkkel és mindenféle divathóbortnak rendeljük alá anatómiájukat. Nincs tömeg, itt csak a helyi relaxálni vágyó lakossággal kell megküzdenünk a legjobb helyekért, pár fújtató futóval és lógó nyelvű kutyával. Ideális hely cipőgyűlölőknek.