Különleges emlékművet adtak át, amely nem tábla vagy szobor – elkészült a Nelson Mandelára emlékező land art alkotás a Gellért-hegyen.
A Filozófusok kertje és a Hegyalja út között adott át egy új, kreatív, zöld emlékművet a Főváros. A rendhagyó, és Budapesten még egyedülálló, a természetet és művészetet összeolvasztó land art koncepcióról májusban döntött a közgyűlés.
Az 5 ezer négyzetméteres gyepes-fás területen létrehozott Nelson Mandela-park különlegessége, hogy ez lesz a város első állandó land art alkotása. De hogy mit is jelent ez a koncepció? A land art alkotások olyan szabadtéri, monumentális, sokszor ideiglenes installációk, amik nem csak alkalmazkodnak a környezeti adottságokhoz, hanem az alkotás szerves részévé teszik a természetet. A Nelson Mandela-emlékhely koncepcióját alapjaiban határozzák meg a lejtésviszonyok és a növényzet elhelyezkedése.
A domboldalban elszórtan elhelyezkedő tíz betongömb a megbocsátás hosszú, és sokszor nem könnyű folyamatát szimbolizálja. Ahogyan az érzelmek átjárják az embert, úgy görögnek le a nehéz golyók a rézsűn, nyomot hagyva maguk mögött.
Az emlékművön szereplő érzelmek: a megbocsátás, szeretet, elfogadás, békesség, összefogás, remény, együttérzés, nyugalom, elengedés, harmónia – ezek mindegyike magyar, angol és xhosza nyelven, Mandela anyanyelvén is olvasható a gömbökön.
Az 1918-ban született Nelson Mandela emberi jogi aktivistaként a faji megkülönböztetés elleni küzdelem élére állt Dél-Afrikában. Az elnyomó rendszer ellenes tevékenységéért Mandelát többször letartóztatták, és több mint 27 évet töltött börtönben. 1993-ban – az apartheid-rendszer békés, tárgyalásos megszüntetéséért – megkapta a Nobel-békedíjat.
Az emlékpark életművének fő üzenetét idézi fel: a megbékélés és megbocsátás útját. Ahogy ő is, az emléket állítók is hisznek abban, hogy csak a sérelmeket hátrahagyó, bosszúra nem szomjazó, békében együttélő társadalom tud épülni és a jövő felé tekinteni.