A magyar delfin, aki stadiontervével is nyert olimpiai érmet – Hajós Alfréd 5 budapesti épülete

Az elképesztő életúttal rendelkező Hajós Alfréd azon kívül, hogy az első újkori, athéni olimpián a 13 fokos, sós, hullámzó tengervízben úszva több távon is első díjat nyert, építészként az országot is számos izgalmas épülettel gazdagította, sőt egy tervével a 20-as években is nyert érmet a párizsi ötkarikás játékokon. Most öt budapesti remekét mutatjuk be, a historizmustól a szecesszión át az úttörő magyar modernig.

A magyar delfin mítoszának születése

A fővárosi zsidó családba született Guttman Arnold elképesztően tevékeny életéről olvasva csak ámulunk, hogyan fért bele egy emberöltőbe ennyi nagyszerű kezdeményezés, siker és teremtő erő. Az első kartempókat még hajórakodó apjától tanulta a Duna vizén kialakított medencékben, majd a környékbeli matrózoktól. Amikor munka közben az édesapja megcsúszott és belefulladt a sordró árba, anyjuk örökre eltiltotta gyerekeket a víztől – a későbbi Hajós Alfréd innentől titokban edzett tovább. Álnév alatt, anyja tiltása ellenére járt magyarországi, majd európai versenyekre, amelyeket sorban nyert meg. Az első újkori olimpiai úszóversenyére 1896. április 11-én került sor, elsőként a 100 méteres távra a 13 fokos Pireuszi öbölben, majd ezt megnyerve elindult az 1200 méteres távon is, ahol szintén hatalmas előnnyel győzött. 

Hiába volt elképesztő sportember, az úszás mellett futott és a hazai futball élet megteremtésében is kulcsszerepe volt – mint játékos, szövetségi kapitány és bíró – mégis az építészetet tartotta hivatásának. Ami a korszellemet tekintve – a profi sport csak léhűtő úri kedvtelés – nem meglepő. Sikeres egyetemi vizsgái után karrierjét a századforduló két legjelentősebb építésze, Alpár Ignác, majd Lechner Ödön irodájában kezdte meg. 1907-ben alapított saját irodát, korai munkái a korban népszerű szecesszió jegyében fogantak.

Magyarországi Református Egyház Zsinatának Székháza – Abonyi utca 21.

 Az Abonyi–Szabó József utca sarkán álló Magyarországi Református Egyház Zsinatának Székházát Hajós Villányi Jánossal közösen tervezte, szecessziós stílusban 1909-ben. A homlokzat izgalmas elemei az Abonyi utcai bejárat fölött tekergő sárkányok, és az erkélytartó konzolként majd díszítő sávként végigfutó stilizált bajszos fejek sora, valamint az épület párkányát díszítő tekergő virágos motívumok – mind a stílus tipikus jellemzője. A pár éve igényesen felújított tömb fővárosi védettséget élvez.

A magyar delfin, aki stadiontervével is nyert olimpiai érmet – Hajós Alfréd 5 budapesti épülete

Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Székháza – Alkotmány utca 29.

1911-ben készült el következő közös fővárosi munkájuk a Kossuth térhez közel. Az épület ma is modern hatású, egy cseppnyi new-yorki hangulatot hoz Budapestre az öt emeleten át húzódó fémből és üvegből készült homlokzati elemével. A korban a technika fejlődésével megjelenő új anyagok és ezek építészeti alkalmazása új utakat nyitottak meg az építészek számára, és hajósék előszeretettel kísérleteztek ezekkel a modern megoldásokkal. Hajós Alfréd építészként mégsem ezeknek a nagypolgári bérházaknak az építését tartotta életcéljának, hanem kiemelten fontos volt neki a karitatív célok és szervezetek segítése építészi tudásával, illetve a különböző sportcélú épületek – stadionok, versenypályák, uszodák emelése.

A magyar delfin, aki stadiontervével is nyert olimpiai érmet – Hajós Alfréd 5 budapesti épülete

Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda

Ahogy már korábban említettük, fiatalkori úszósikerei után még egyszer elindult az olimpiai játékokon, de ezúttal az 1924-ben utoljára  meghirdetett művészeti ágazatban, ahol idelizált stadiontervével szintén érmet szerzett. (Ekkor már állt a megyeri úton az azóta átíéptett, de általa tervezett Szusza Ferenc Stadion is).

A magyar delfin, aki stadiontervével is nyert olimpiai érmet – Hajós Alfréd 5 budapesti épülete
Fortepan/Főfotó, 1969.

Legismertebb munkája mégis fiatalkori álmának megvalósulása, a nevét viselő margitszigeti komplexum, amit már – haladva a korszellemmel – modernebb, az art deco felé kacsintgató stílusban tervezett meg. Az épület rekordidő alatt készült el, az építkezés 1929-ben indult és egy évvel később már át is adták. Elkészültekor 33 méteres versenymedencéjével a kontinens legméretesebb fedett versenypályájának számított. 

Millenáris Sportpálya

A mára már vezsélyeztetett állapotban levő egykor számos rangos sporteseménynek is helyet adó zuglói Millenáris sporttelep mai formáját az 1920-as évek közepén nyerte el, amikor a már álló épületet és pályákat Hajós Alfréd és Matyók Aladár tervei alapján átalakították. Az avatás után itt tartották rögtön a 31. kerékpáros világbajnokságot is, de atlétikai versenyek, teniszkupák helyszíne is volt, és telente jégpályaként üzemelt. A mai napig ez az ország egyetlen velodromja, ahol sajnos a pálya mára kritikus állapotba került, pedig ezen kívül nincs felnőtt  kerékpáros pályaversenyek megrendezésére alkalmas létesítmény.

A magyar delfin, aki stadiontervével is nyert olimpiai érmet – Hajós Alfréd 5 budapesti épülete
A magyar delfin, aki stadiontervével is nyert olimpiai érmet – Hajós Alfréd 5 budapesti épülete
1941. Fortepan/Kovács Márton Ernő

Napraforgó utca 17.

Budapest egyik legkülönlegesebb utcája az egységesen, egy időben megtervezett villáival. Az 1931-ben épült kísérleti lakótelep a hazai, világháború előtti modern, és a Bauhaus itthoni hatásának kitűnő példája, az itt álló épületek mindegyikét a korszak egy jeles építésze tervezte. Így nem maradhatott ki Hajós sem, aki a 17-es szám alatti villát tervezte. 

A magyar delfin, aki stadiontervével is nyert olimpiai érmet – Hajós Alfréd 5 budapesti épülete
Wikimédia

“Kint a Pasaréti út végén: bemutatnak és ünnepélyesen felszentelnek egy új uccát. A neve: Napraforgó ucca, találó szimbólum, mert a két oldalán sorakozó egészen modern stílusban épült családiházak déli és keleti oldalukon nyíló hatalmas üvegablakaikkal, széttolható üvegfalaikkal éppúgy a nap felé tárulnak, mint a napraforgó virágai. Érdekes művészi verseny eredménye ennek az uccának húszegynéhány háza, amelyek első mintái nálunk az új építési stílusnak. Mintatelepnek készült ez az új ucca. tanulmánynak, bátor kísérletnek, amely növeli a közönséget és amelyből rengeteg tanulságot lehet leszűrni.” –  A Napraforgó ucca premierje; in: Az Est, 1931. nov. 8., 10. 

Felhasznált irodalom: