Egy szecessziós építész-zseni kései, elfeledett épülete és a legendás ásványvíz a Margitszigeten

Van a Hajós Alfréd uszoda mögött egy épület, amelyet csak igen kevesen ismernek, pedig a tervezője a 20. század első felének egyik leghíresebb hazai építésze volt. Őszintén, minket is meglepett, amikor a Magyar Építőművészet hasábjairól kiderül, hogy ez bizony egy Vidor Emil épület – akinek az alkotásaival tele van Budapest, és rengetegen rajonganak látványos szecessziós bérházaiért, villáiért – itt viszont teljesen új oldalát mutatta meg. Nem véletlenül került a MineBudapest 2020-as pályázatába is ez az épület. 

Bartha Dorka írása.

Sorozatunkban a december végén lezáult 2020-as MineBudapest egy-egy pályázatán belül megépített helyszíneket járjuk végig, mert nagyon izgalmas, hogy a létező és annyiszor látott fővárosi épületeket újra megépítik –  szó szerint kockáról-kockára –  a fiatalok. A csodás vonalú margitszigeti palackozó üzemet, amely formáival már a nemzetközi Bauhaus irányzat felé kacsintgat TinellySara14 építette fel újra a virtuális világban a legszuperebbül a zsűri döntése alapján.

A gyógyító erejű víz

Mielőtt azonban az építész és épület izgalmas történeteiről mesélnénk, pár sorban mindenképpen szólni kell az ásványvízről is. Az itt “előállított” terméket ugyanis 2010-ig az egész ország ismerte, a visszaváltható, kemény műanyagos, kékcímkés Margitszigeti Kristályvíz üvege sokunk emlékében megvan még…

Egy szecessziós építész-zseni kései, elfeledett épülete és a legendás ásványvíz a Margitszigeten
Az Urbface oldalán megannyi remek korabeli címkét, hirdetést és grafikát is láthatunk.

A Margitsziget mindig is a város különleges helyszíne volt – szerencsére soha nem épült be, csak néhány, a világ nyüzsgésétől távolságot követelő és tartó funkciójú épület létesült itt az évszázadok során – kolostor, szálló, gyógyfürdő és sporttelepek. Az első artézi kút fúrása 1866-ban indult meg, Zsigmondy Vilmos bányamérnök vezetésével. A várt siker nem maradt el, egy év múlva a felszínre is tört majd egy kilométer mélyről a 43 fokos gyógyvíz. Elsőként a Szent Margit gyógyfürdőt nyitották meg, ahol ivókúrákat is tartottak, és a kénes vizet palackozták is Palatinus-víz, majd Szt. Margitszigeti ásványvíz neveken. 

Egy szecessziós építész-zseni kései, elfeledett épülete és a legendás ásványvíz a Margitszigeten
Fotó: Bartha Dorka
Egy szecessziós építész-zseni kései, elfeledett épülete és a legendás ásványvíz a Margitszigeten
Fotó: TinellySara14

1930-ban, a Hajós Alfréd sportuszoda építésekor újabb forrásra bukkantak annak közvetlen közelében, amelyet Magdának neveztek el. 1932-ben a Fővárosi Tanács bérbe adta a már létező, Szent Margit gyógyfürdő melletti ásványvízüzemet és a feltárt új forrást is 15 évre a Polgári Serfőző R.T-nek. Akik 1936-ra fel is építették Budapesti Szénsav­ gyár R.-T. néven a Vidor Emil által tervezett új üzemépületet.

Egy szecessziós építész-zseni kései, elfeledett épülete és a legendás ásványvíz a Margitszigeten
Fotó: Bartha Dorka
Egy szecessziós építész-zseni kései, elfeledett épülete és a legendás ásványvíz a Margitszigeten
Fotó: TinellySara14

Vidor Emil útja a szecessziótól a Bauhaus-ig

A szomszédos sportuszodához vörös téglaborításával stílusában és tömegében is jól illő épület elsősorban a funkcionális üzemi követelményeknek kellett, hogy megfeleljen, ez ebből adódó alaprajzi szükségszerűség a félköríves üzemrésszel tökéletesen illeszkedik a Bauhaus stílusának elemei közé is. Ha nem tudnánk, hogy egy ipari épülettel állunk szemközt, a Napraforgó utcai házsorok közé is simán illene. 

De hogyan esett a választás éppen Vidorra az üzemi épület tervezésekor? A sörfőző vállalat és az építész együttműködése nem volt újkeletű, ha megnézzük Vidor korábbi munkáink a listáját, ott találjuk az 1906-ban emelt Népszínház utca 22-őt, ami a Polgári Serfőzde bérháza volt, homlokzatán a hatalmas, Dudits Antal féle sörös mozaikkal.

Egy szecessziós építész-zseni kései, elfeledett épülete és a legendás ásványvíz a Margitszigeten
Fotó: Bartha Dorka

Sőt, az 1910-es évek közepétől Kőbányán, szintén a Polgári serfőzde igazgatósági épületét és villáját is már ő tervezi több ipari épülettel egyetemben. Ami érthető is, hiszen a Polgári Serfőzőt  a Freund-család alapította, Vidor felesége pedig Freund lány volt, Gizellával 1903-ban kötött házasságot. 

Éppen ebből az évből való Vidor Emil legismertebb épülete is, a Honvéd utcai  Bedő-ház (Magyar Szecesszió Háza). Színes, hullámzó homlokzat, Zsolnay-díszítésekkel, belül is a belga-francia szecesszióra jellemző floreális elemek, tekergő életfa és tulipános üvegablakok. Sokak kedvence a Városligeti fasorban álló, szintén meseszép Vidor-villa is, vagy a  Pozsonyi út elején magasodó Palatinus-házak, és a Honvéd utcai színes csempés ház, amelyek  már jóval visszafogottabb irányt mutatnak. És itt általában meg is áll Vidor éleművének az ismerete, a margitszigeti üzemépületet még a Wikipédia sem említi a munkái között, csak a Magyar Építőművészet 1943-as számában bukkan fel a neve mint tervező.

Egy szecessziós építész-zseni kései, elfeledett épülete és a legendás ásványvíz a Margitszigeten
A Városligeti fasorban álló Vidor-villa 1906-ból. Fotó: Práczky István
Egy szecessziós építész-zseni kései, elfeledett épülete és a legendás ásványvíz a Margitszigeten
Kemenes utcai Rosenfeld-ház 1908-ból. Fotó: Bartha Dorka
Egy szecessziós építész-zseni kései, elfeledett épülete és a legendás ásványvíz a Margitszigeten
A Palatinus-házak 1911-ből. . Fotó: Bartha Dorka

Az építészi evolúciója bár nem egyedülálló, de sokkal izgalmasabb és árnyaltabb pályaképet fest róla. Hajós Alfrédról még csak-csak ismert, hogy olimpikon úszó mellett építész is volt, és bár pályája elején még bőven a szecesszió igézetében élt, később a modernizmus és a bauhaus egyik fő hazai követőjévé vált, de valahogy Vidor Emilről ez elfelejtődött, hogy mennyi stílusban volt képes virtuóz ügyességgel alkotni. 

Bár annak még nem találtuk egyértelmű nyomát, de elképzelhető, hogy ez a palackozó üzem az utolsó általa tervezett épület is, mert bár csak 1952-ben hunyt el, élete végén inkább a zene és a nyelvészet érdekelte

És mi lesz a 2010-ben bezárt palackozó üzem sorsa? A 2020-as CAFe Budapest alatt például különleges “gyógyüdülővé” alakult a hely, a 100 szóban Budapesthez kapcsolódva egy hangulatos koncerten itt mutatták be a megzenésített történeteket.

Felhasznált irodalom: