A XVI. kerületi önkormányzat szikladarabok elhelyezésével szeretné megszüntetni a driftelést a mátyásföldi reptéren,
A mátyásföldiek régi problémája, magyarázza a polgármester, hogy az önkormányzat tulajdonában álló reptéren
az egykori helikopter-leszállópályán egyesek rendszeresen driftelnek, ami zavarja a környékbelieket.
A polgármester tájékoztatása szerint számos bejelentést kaptak a környék lakóitól: a közvetlen közelben levő Újszász utca 45/b lakótelepről, de még az ezer méterre levő Petőfi-kerti házakból is, ahol az Aeroparkban tapasztalt, az ember feje fölött 300 méterre elhúzó repülőgép zajhatásához fogható zajról számoltak be. Ezt szeretnék megakadályozni azzal, hogy sziklákat helyeznek a pályára.
„Remélem, ezzel megszüntettük a driftelést. Ha nem, akkor még durvább akciók jönnek” – közölte Kovács Péter.
Ahogy nálunk szakavatottabbak írták, a mátyásföldi repülőtér a közeli Magyar Állami Gépgyárnak köszönheti létét, mert az 1916-ban létesített gyárban készülő Fokker és Aviatik típusú vadászrepülőgépek berepülésére szolgált.
Mátyásföld volt a monarchia Budapesti repülőtere, ahonnan 1918. július 4-én szállt fel az első postajárat,
amely Bécsbe vitte a tábori postát, amit több állomás érintésével egészen Kijevig szállítottak.
A magyar légiforgalom megszületésének kezdetén, 1920-ban a MAEFORT évi 30000 koronáért bérelte a területet és az épületeket. A repülőtérhez egy vasbeton és egy fahangár, egy műhelyhangár egy tisztviselői és egy személyzeti lakóépület is hozzátartozott.
Mátyásföldön 1922 májusában szállt le az első külföldi utasszállító, a Franco-Roumaine társaság repülőgépe. 1923 tavaszán már a Magyar Légiforgalmi RT, Fokker F III-as repülőgépei is megjelentek a repülőtéren és rövidesen megindult a nemzetközi forgalom Budapest és Bécs között.
A Budaörsi repülőtér megnyitása után a Mátyásföldi már csak kitérő repülőtérként üzemelt a légiforgalom számára.
A repülőteret aztán évtizedekig a szovjet Déli Hadsereg Csoport futárszolgálata használta az országból való kivonulásáig.
A reptér időközben számos védett faj lakhelyévé vált, ezért az önkormányzat élőhelyvédelmi programot indított: 2026 júliusában figyelemfelhívó táblákat helyeztek is, és az önkormányzat azt írta, hogy vadhálót is kihúznak.
„Az elkerített, kiemelt természeti értékű, mintegy 60-70 ezer négyzetméternyi területen a jövőben élőhely-helyreállítási beavatkozásokat tervez az önkormányzat, de tanösvény és megfigyelőpontok kialakítása is szerepel a terveink között” – tájékoztattak.
