2027. január 1-jétől a főváros és az állam közösen szervezi Budapest és az agglomeráció közösségi közlekedését. A regionális Budapesti Közlekedési Központ (BKK) létrehozásáról szóló megállapodást. a mai napon, november 12-én írta alá Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a budapesti városházán, akik közös sajtótájékoztatón ismertették a részleteket.
Karácsony Gergely rendszerváltásként értékelte a megállapodást, melynek nyomán a főváros és az állam 50–50 százalékos tulajdoni arányban, egyenlő felekként veszi át a teljes térség közlekedésszervezését, amely régi adóssága a hazai közlekedéspolitikának. Ez kellett ugyanis ahhoz, hogy megszűnjék a budapesti városhatár által húzott mesterséges megosztottság, amely a különböző szolgáltatók miatt keletkezett. Míg a fővároson belüli közlekedést a BKK szervezte, míg az agglomerációs járatok – így a HÉV-vonalak és a helyközi autóbuszok – állami kézben voltak.
E széttagoltság – amelynek „minden időkben” politikai okai voltak és sohasem lakossági, ha úgy tetszik, a választói igényt fejeztek volna ki– gyakran vezetett összehangolatlan menetrendekhez, párhuzamos túlzásokhoz, minden logikát nélkülöző úticélokhoz, bonyolult és igazságtalan jegy- és bérletrendszerhez. Karácsony szerint az új BKK zászlaja alatt a budapesti agglomerációban élő több mint 2,5 millió lakos az eddigieknél magasabb színvonalú közösségi közlekedési szolgáltatást kap,
amely remélhetőleg a fővárosi átmenő autóforgalmat is kellőképp csökkenteni fogja, s végeredményben a Zöld Budapest koncepció kiteljesedését segíti elő.
A főpolgármester kiemelte, hogy a megállapodás révén a régóta várt és elvárt szemléletváltás is kibontakozhat, amelynek lényege , hogy a hatalmi ágak szereplői, legfőképpen az állam és az önkormányzatok – ne csak a saját érdekeiket tartsák szem előtt, hogy hanem partnerségi szellemben, a közös érdekek mentén tegyék a dolgukat, Karácsony Gergely reményei szerint a megállapodás nívósabb közszolgáltatásokat fog eredményezni Budapesten és környékén, deországszerte is – ha más nagyvárosok is magukévá teszik a budapesti példát. „Sokkal több ilyen partnerség kell, hiszen maga a főváros is három város partnerségéből jött létre, és az akkori kormánnyal való együttműködés tette Budapestet metropolisszá” – mondta a főpolgármester.
Ugyancsak felsőfokú jelzőkkel illette az új közlekedési társulást Vitézy Dávid beruházási és közlekedési miniszter, aki egyenesen történelminek nevezte a megállapodást. Mint mondta a budapesti közlekedés történetében példátlan lépésére került sor, bár hozzátette, hogy ennek sokkal korábban meg kellett volna történnie – a legtöbb európai nagyvároshoz hasonlóan. Vitézy a bécsi, a prágai regionális közlekedési modellt és úgy általában a német nagyvárosoknak és agglomerációjukat hoztas fel pozitív példaként. Mint mondta, 16 évvel ezelőtt azért is kezdeményezte a BKK alapítását, hogy a fővárosi közlekedésben meghonosodjon az integrált szemlélet, viszont sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a fővárosi akkori vezetésének nem volt kellő bátorsága ahhoz, hogy mindezt kiterjessze az agglomerációra is.
A miniszter elmondta, hogy az új társaság neve a Budapesti Várostérségi Közlekedési Központ lesz, de egyelőre marad a BKK rövidítés. Az új menedzsmentet paritásos alapon szervezik: mivel a társaságban a főváros és az állam 50–50 százalékos tulajdoni arányban, egyenlő felekként vesznek részt, a bizalom és együttműködés prioritásának jegyében
az új BKK operatív döntéseit a hat fős igazgatóság hozza meg, ahova három főt a főváros, hármat a kormány delegál, a cég felügyelőbizottságába pedig két delegáltat a kormány, kettőt a főváros, kettőt a munkavállalók. Személyükről december folyamán születik döntés.
A Budapesti Várostérségi Közlekedési Központ 2017. január 1-jén kezdi meg működését. Budapesten megmarad az összes eddigi jogköre, és ehhez társulnak majd a jogkörök, amelyeket az állam ad át; a BKK lesz a megrendelő az összes HÉV-vonalon, az agglomerációba futó „kék” Volánbusz-járatokon, de azokon a „sárga” Volánbusz-járatokon is, melyek Budapestről indulnak, és Pest megye határáig tartanak. A jövőben fokozatosan átalakítják a hálózatot is oly módon, hogy az agglomerációban is sűrűbben közlekedhetnek az autóbuszok, amelyeket BKK Futár utasinformációs rendszerébe is bekapcsolnak. A szükséges 250 új busz beszerzését a MÁV-csoport intézi. Vitézy külön kiemelte, hogy azért is van szükség ennyi járműre, mert a közeljövőben több vasút- és HÉV-vonalon – így a Rákospalota-Újpest–Veresegyház–Vác, a Kőbánya-Kispest–Dabas–Lajosmizse vasútvonalakon, illetve a csepeli, a ráckevei és a szentendrei HÉV-vonalakon –. pótlásra lesz szükség az induló beruházások és felújítások miatt. Vitézy Dávid elmondta azt is, hogy a közeljövőben a tarifarendszer tovább egyszerűsödhet oly módon, hogy a többféle jegytípus helyett egységes jegyet vezetnének be.
Az elhangzottak alapján a társaság működésnek alapja a kiszámítható finanszírozás lesz, amelyre az előző kormány Budapest-ellenes politikája esély sem volt. Most az állam közel kétmilliárd forintos tőkeemelést hajt végre, jövőre pedig mindkét fél 170–170 milliárd forinttal járul hozzá a működéshez, amely a várakozások szerint 2,5 millió budapesti és környéki lakos számára teszi gyorsabbá, kényelmesebbé és átláthatóbbá az utazást. És valóban nem túlzás: a regionális BKK létrehozásának már a puszta ténye is történelmi lépés, fontos mérföldkő a magyar közlekedéspolitikában. Ha pedig a világosan megfogalmazott célok a gyakorlatban is megvalósulnak, akkor az nem hogy új fejezetet, hanem valóságos újjászületést jelenthet a főváros és a főváros környéki közösségi közlekedés számára.