Új kiállítás várja Budapest régi, új és leendő szerelmeseit a BKV Deák téri Földalatti Vasúti Múzeumában.
A budapesti ufóészlelések csak az utóbbi pár évtizedben szaporodtak meg, de az égi tünemények elszánt vadászai a fasorban sincsenek Szerb Antalhoz képest, aki több mint kilencven éve mutatta be a nálunk vendégeskedő marslakónak fővárosunkat. Ráadásul az írónak nem is kellett az eget kémlelnie, elég volt a Bristol szállóba mennie, ahol a „hús-vér” űrlény megszállt, míg repülő csészealját valamelyik belvárosi garázsban tárolta. Az erre fogékonyak pedig azóta biztosak lehetnek abban, hogy Budapesten bármi – de tényleg bármi – megtörténhet.
Jól példázza ezt a BKV Deák téri Földalatti Vasúti Múzeumának új, időszaki kiállítása is. Noha a hivatalos beharangozó szerint a Budapesti mesék című tárlat a fővárosi közösségi közlekedés izgalmas, nosztalgikus, humoros vagy éppen szomorkásabb epizódjaiból mutat be válogatást,
elsősorban a meseszerű elemeken van a hangsúly.
Ki hinné el például azt, hogy a kiegyezés után, 1871-ben az osztrák császár (és magyar király) elsőként dél-amerikai kollégájának, II. Pedro brazil császárnak mutatta be az egyesülés előtt álló főváros nevezetességeit, egyebek mellett a Budavári Siklót, amelyet akkoriban Budai Hegyipályának neveztek. Vagy azt, hogy ugyanebben az évben a fehér-piros bikolor zászló nem Lengyelországot jelölte (nem is létezett akkor független lengyel állam), hanem Kőbányára közlekedő lóvasutat.
De az sem túlságosan közismert, hogy a huszadik század elején, Budapesten néhány bátor asszony A Nő címmel feminista lapot szerkesztett az egyenjogúság nevében, ám a női munkavállalással kapcsolatos fontos követelésük csak az első világháború alatt/miatt valósulhatott meg. Az első villamoskalauz nők 1915-ben álltak, mivel a férfiakat elvitték a frontra. Ezeken kÍvül a Deák téri mesékből megtudhatjuk, hogy milyen óvintézkedéseket vezettek be a budapesti járműveken a spanyolnátha idején, milyen lépések előzték meg a fővárosban a jobboldali közlekedésre való áttérést, miért kezdték hetventől a trolibuszok viszonylatainak számozását, illetve hogyan segítették a villamoskönyvtárak a kultúra terjesztését?
A Budapesti mesék című időszaki tárlat számos tárgyi emlék, közlekedéstörténeti relikvia, utastájékoztatási anyag, fotó, plakát, dokumentum segítségével mutatja be a főváros múltját és közösségi közlekedésének történetét. A tíz tematikus egységben tíz történet elevenedik meg. Budapest több mint 150 éves múltjának „meséi” a fővárosi közlekedéstörténet ismert és kevésbé ismert fejezetei,
olyan epizódok, amelyek jelentős hatással voltak a város fejlődésére, kultúrájára, mindennapi életére.
Találkozhatunk bennük a főváros arcát meghatározó egykori járművekkel és közlekedési szereplőkkel, hétköznapi és különleges utasokkal, mára már teljesen megszokott közlekedési szabályok és jelzések eredetével, valamint egészen rendhagyó kezdeményezésekkel is.
A tárlat egész évben látogatható az állandó kiállítás megtekintésére is érvényes belépőjeggyel. Akik pedig még több érdekességet szeretnének felfedezni Budapest 150 éves történetéről, a helyszínen és a BKV webshopjában megvásárolhatják a kiállítás anyagából készült, azonos címmel megjelent könyvet is.
Nagy újdonság, hogy a kiáéllítás anyaga megjelenik a BKV új, tematikus, magyar és angol nyelvű Facebook-oldalán, a (új ablakban nyílik meg)BKV tour & gift felületén is. A nyári szezonra időzítve, június 1-jén elindított közösségi média oldal a közlekedés, a turizmus és az értékmegőrzés találkozási pontja: itt találhatók meg a legfrissebb információk a Budavári Siklóról, a Zugligeti Libegőről, a dunai sétahajókról, a legújabb, legtrendibb (új ablakban nyílik meg)ajándéktárgyakról, az aktuális (új ablakban nyílik meg)relikvia-árverésekről