A XII. kerület 2024 őszén, 2025 tavaszán kezdte el kidolgozni új, hibrid vaddisznógyérítési programját, válaszul az intézkedések hiánya miatt 2019 óta eszkalálódó populációs robbanásra.
A program első néhány hónapja (2024. október – 2025. március), mint írják, igazolta, hogy az általuk választott hibrid módszertan szakmailag megfelelő megoldást nyújt a belterületi vadállomány kezelésére, és lehetőséget ad az etikailag is szélesebb körben elfogadott fenntartható rendszer kialakítására, miközben az eljárás maximálisan megfelel a járványügyi előírásoknak.
A hibrid protokoll lényege, hogy az állatokat becsapdázzák, és az elszállításukat követően elaltatják.
A 2019-ben megjelent afrikai sertéspestis (ASP) miatt a csapdába fogott állatok élve elengedését megtiltották.
A beszámoló szerint a módszerük országos érdeklődést váltott ki, több más önkormányzat is megkereste a kerület vezetését, hogy segítséget és szakmai iránymutatást kérjenek saját belterületi vadproblémáik megoldásához. „Ez mutatja, hogy a kerület úttörőszerepet vállalt egy olyan jogi és állategészségügyi környezetben, ahol korábban érdemi intézkedés nem történt.”
A program viszont továbbra is komoly nehézségekkel küzd a csapdák megrongálása, zavarása, vagy a befogott vadak jogellenes és veszélyes kiengedése miatt. A jövőben a csapdázások mellett nagyobb hangsúlyt fektetnek a lakossági tájékoztatásra.
Ahogy az önkormányzat összefoglalójában olvasható, jelentős részben a 2019-ben megjelent
afrikai sertéspestis megfékezése érdekében hozott szabályok miatt duzzadt föl a vaddisznóállomány
több száz egyedet számláló populációvá és ugyanezek a szabályok vezettek ahhoz is, hogy az állatok megvessék a lábukat a kerület belső részein.
A külterületeken ugyanis megszűnt az itatók, etetők fenntartása, de folyamatos volt a kilövés, a belterületen viszont nem volt kilövés, sem természetes ellenség, a rosszul kezelt zöldhulladék, öntözött udvarok, virágos kertek, elhagyatott nagy telkek, rossz kerítések pláne „remek lehetőséget adtak ennek a rendkívül jól alkalmazkodó és okos állatnak ahhoz, hogy elszaporodjon a kerület belső részein is”.
Az önkormányzat új vezetése, mint folytatják, a hivatalba lépésekor, 2024 októberében szembesült az addig háttérben folyamatosan eszkalálódó problémával, a lakosság növekvő félelmével, illetve az előírások és jogosultságok közötti feszültségekkel is.
A kerület vezetése a lakosság biztonságát szem előtt tartva a kilövéssel való gyérítést túl kockázatosnak és (a vaddisznók nagy létszáma miatt) mérsékelten hatékonynak ítélte meg, ezért egy saját eljárás kidolgozásába kezdett. A kerület vezetésének a célja tehát egy olyan megoldás volt, amely a vaddisznó-populáció minél gyorsabb csökkentése mellett
semmilyen mértékben nem jelent veszélyt a lakosokra és az állatokat sem teszi ki felesleges szenvedésnek.
Mint emlékeztetnek, alapvető probléma volt, hogy az önkormányzatnak semmilyen döntési, mérlegelési joga nem volt az elejtett állatok sorát illetően, a sertéspestissel kapcsolatos előírásokat ugyanis nem bírálhatta felül.
Az önkormányzat végül 2025 nyarán kezdte meg a csapdák előkészítését az állatok beetetésével. Kezdetben hét csapda állt rendelkezésre, majd további két csapdát helyezett működésbe az önkormányzat. 2025 végén, 2026 elején sikerült a rendszert fejleszteniük: a kezdeti mechanikus csapdákat kamerás megfigyelőrendszerrel és távirányítású zárakkal szerelték fel, így amellett, hogy az emberi jelenlét nem riasztja el a vadat, egyszerre több csapdát is lehet kezelni.
Egy csapda aktiválása esetén az etetés egyébként több hétig is eltarthat, ezért ez az eljárás, mint a kerületvezetés magyarázza, az elején lassúnak tűnhet, és türelmet, szakértelmet kíván, de egyszerre több állat befogását teszi lehetővé.
Az eltelt fél év alatt mégis 120 állatot sikerült befogniuk és elszállítaniuk. „Mára érzékelhetően kevesebb a vaddisznóészlelés, a lakosság számára is érzékelhető az állatokkal való találkozások számának csökkenése” – írja az önkormányzat.
Annak ellenére értek el ilyen eredményt, hogy a folyamatot hátráltatja a ketrecek környékének zavarása, a ketrecek megrongálása, a felszerelés ellopása. Mint emlékeztetnek, arra is volt példa, hogy a csapdát kinyitották, a benne lévő állatokat elengedték. „Amellett, hogy ez egy kedves gesztusnak tűnhet,
saját maga testi épségét is veszélyeztette az illető, nem beszélve a környéken tartózkodókról.”
Az önkormányzat feljelentést tett a járványügyi előírások betartásának akadályozása miatt. „Sajnos olyan is előfordult, hogy valaki néhány fotó kedvéért öncélúan és feleslegesen zavarta a csapdába esett állatokat, felmászott a ketrecre, zajt keltett.” Ez nem összeegyeztethető az állatok kíméletes kezelésével, figyelmeztet az önkormányzat, ezért próbálja a ketreceket úgy elhelyezni, hogy a lehető legkevesebb zavarás érje a becsapdázott állatokat.
A 2026-os költségvetésben a vadak elleni védekezésre több költségvetési soron is elkülönített az önkormányzat pénzösszegeket: 23 milliót vaddisznóbiztos kerítés építésére, 4 milliót vadkárelhárítási feladatokra, riasztók – lakossági, fény- és/vagy hanghatással működő eszközök beszerzésére, 9 milliót vadkamerás rendszer kiépítésére, 5 milliót egyéb eszközök beszerzésére, szállító járművek fejlesztésére.
„A belterületi vaddisznóprobléma
felszámolása ugyan illúzió, azonban a békés együttélés szintjének fenntartása elérhető cél.
A kerület vezetése elkötelezett amellett, hogy a csapdázási technológia további finomításával, lakossági programok támogatásával és a folyamatos szakmai felügyelettel kontroll alatt tartsa a populációt, biztosítva a hegyvidéki polgárok biztonságát és nyugalmát.”
Kimelt kép: Wikimédia/Gras/Ober