Magyarországon 1990. április 22-én rendezték meg először a Föld Napját.
A modern környezetvédelmi mozgalom 1970. április 22-én, az Egyesült Államokban született egy lelkiismeretes szenátornak és egy kreatív egyetemistának köszönhetően. A demokrata párti Gaylord Anton Nelson 29 évesen került a wisconsini szenátusba, majd 1958-ban őt választották meg az állam 35. kormányzójának. Hivatalát egy cikluson át töltötte be, majd 1963-ban USA-szenátorként Washingtonba tette át a székhelyét, és 1981-ig látta el ezt a feladatot.
Munkásságának kezdettől fogva kulcseleme volt a környezetvédelem, ami az 1950-60-as években inkább különcködésnek számított.
Ugyanakkor roppant népszerűvé is vált, a témában hozott intézkedései nyomán. Az Outdoor Recreation Acquisition Program például annyit tett, hogy a cigarettaadóból származó bevételekből 50 millió dollárt különített el több mint egymillió holdnyi terület megvásárlására, hogy azokat közparkokká és erdőkké alakítsák át. Legismertebb kezdeményezése azonban 1970. április 22-én szökkent szárba, amikor első alkalommal rendezték meg a Föld Napja elnevezésű környezetvédelmi demonstrációt szerte az Egyesült Államokban.
A szenátor egy különösen hátborzongató kaliforniai olajszennyeződés láttán jutott arra, hogy valamiféle az alulról jövő kezdeményezéssel kellene elejét venni a további pusztításoknak. A lebonyolítást az amerikai egyetemen akkoriban roppant népszerű teach-in rendezvények keretei között képzelte el, ezek ugyanis olyan interaktív, szakértői előadásokkal és vitákkal tarkított, gyakran megszakítás nélküli események voltak, amelyeknek lényege az volt – a hagyományos egyetemi előadásokkal szemben – hogy cselekvésre ösztönözze a hallgatóságot. Mivel 1969-ben az ilyen, általában a vietnámi háborút pellengérre állító eseményeken a nyakkendős-öltönyös politikusok nem voltak szívesen látott vendégek, Nelson – újsághirdetés útján – olyan elkötelezett fiatalt keresett, aki nemcsak „képben van” és kellőképp karizmatikus, de a vitakészsége, kreativitása is átlagon felüli. A szenátori casting Denis Hayes jelentkezéséig tartott.
A 25 éves fiatalember, a Harvard végzőse a többiekhez hasonlóan tíz percet kapott a washingtoni bemutatkozásra, amiből kétórás beszélgetés kerekedett.
Nelson rögtön tudta, hogy megtalálta az emberét.
A többi ma már történelem. Hayes felhívására 1970. április 22-én 20 millió amerikai mozdult meg a közös cél érdekében, s vált az emberiség lelkiismereti kérdésévé a környezetvédelem. Ennek leggyorsabb és leglátványosabb közvetett eredménye a Greenpeace 1971-es megalakulása volt.
Föld Napja húsz éven át elsősorban amerikai dolognak számított, de Hayes a nagy átrendeződések évében, 1989-ben elérkezettnek látta az időt, hogy világviszonylatban is meghirdesse a Föld Napja rendezvényeket. Munkatársaival létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy a városi tömeg-felvonulásoktól kezdve szabadegyetemi előadásokig, faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majálisokig sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját. Hayes meggyőző erejét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a kezdeményezéshez 140 ország csatlakozott, az pedig különös büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy Magyarország az elsők között volt. A hazai környezetvédők megalapították a Föld Napja Alapítványt, amely azóta is a eseménysorozat legfőbb koordinátora.
Hayes 1989 októberében látogatott Budapestre, üzenetét az Élet és Tudomány című lap olvasói levélben közölte.
Az első hazai esemény fontosságára 36 évvel ezelőtt Gadó György Pál a Beszélő című hetilapban hívta fel a figyelmet: „20 év elteltével a szakemberek már tudják, hogy egy holland polgár biológiai létét is veszélyezteti, ha Délkelet-Ázsiában irtják a trópusi erdőket, vagy az Egyesült Államokban pazarlóan bánnak az energiával. Világszerte sokan megértették ezt, de a felismerés a gazdasági életet alig-alig befolyásolta. 1990-re ezért válik világméretűvé a tiltakozás. Denis Hayes múlt év októberében arról beszélt Budapesten, hogy a nagyhatalmak jelenlegi vezetői nem teljesen vakok az ökológiai válság iránt.
Kellő társadalmi nyomás esetén a fegyverkezés szerepe csökkenhet, a környezetvédelem súlya növekedhet.
Ráadásul október óta régiónkban egészen eredményesnek látszik, ha néhány százezer ember kimegy az utcákra. De azért a külső késztetés nem lett volna elég ahhoz, hogy Magyarországon belefogjunk a Föld napja szervezésébe. Számunkra rendkívül fontos feladatnak látszik, hogy közvetlenül a választások után a figyelem középpontjába kerüljön a környezetvédelem ügye.”
A lap egyúttal ízelítőt is közölt az országos programokból, azzal a felvezetéssel, hogy „127 országban készülnek az emberiség történelmének legnagyobb szervezett demonstrációjára”, hozzátéve: „Az akciót Amerikában kezdeményezték, de Magyarországon is nagy lehetőség. Felhívhatjuk az új hatalom figyelmét a környezetvédelem jelentőségére!”
Ízelítő a programokból:
Április 22., 15 óra: A Keleti pályaudvar érkezési oldalán találkoznak a levegőszennyezés elleni tiltakozó felvonulás kerékpáros és gyalogos résztvevői. A Március 15. térre érve lefekszenek a földre, így emlékeztetnek azokra a tízezrekre, akik Magyarországon a környezetszennyezés következtében halnak meg. Mártírok útja: növényzettel borítják be a járdát.
Április 22., 15 óra : A Voks Humana mozgalom az esőerdők irtása elleni tiltakozásul egy fűrészporral teli koporsót ad át Brazília nagykövetségének.
A vidéki városokban is nagyszabású rendezvények lesznek.
Sopron: az utcai standoknál folyik majd a szennyező termékek elleni kampány.
Győr:a gyerekek egyéni és csorda kategóriában mutathatják be állatmaskaráikat.
Pécs: a Sétatéren nonstop műsor lesz a Szélkiáltó együttes részvételével.
Vác: közlekedési szennyezést csökkentő találmányokat mutatnak be.
Gyöngyös:az Orczy-kastély színpadán 11.30-tól 22.00-ig rockegyüttesek.
Miskolc: élőlánc; az Avason elültetik a Föld Napja liget fáit. Szeged: állatvédő tüntetés, hulladék kiállítás és salátabál.
„A társadalmi részvétel nagysága, az a tény, hogy száznál több helyszínen sokezer ember vett részt a Föld Napjához kapcsolódó helyi rendezvényeken, biztató, jelzi, hogy sokan megértették céljainkat, és tudnak tenni azért, hogy ott, ahol laknak, elviselhetőbb, kellemesebb legyen az élet. A cél mindenütt az volt, hogy felhívják a lakosság figyelmét a környezeti problémákra, s ahol lehet, tegyenek is valamit ezek megoldása érdekében. Például Budapesten a levegőszennyezés ellen tüntettek: 2500 kerékpáros vonult végig a Rákóczi úton” – nyilatkozta az esemény után a Föld Napja Alapítvány kuratóriumi tagja, dr. Vásárhelyi Tamás az Élet és Tudománynak, ellenére némi keserűség is kivehető volt szavaiból. „Április 8-áig mindenki csak a választásokkal foglalkozott. Egyébként is úgy érzem, hogy a társadalom fáradt, elege van az agitációból, a demonstrációkból, még akkor is, ha azok nem politikai, hanem környezetvédelmi céllal folynak.
A Föld Napja hazai szervezőinek célja volt az is, hogy hatást gyakoroljon az új kormány ténykedésére. De nem tudjuk, hogy ez sikerült-e.
Tény, hogy az új parlament az első ülésén csak nyelvészeti vitára érdemesítette a környezetvédelem ügyét” – jegyezte meg a szakember, aki különösen fájlalta, hogy kisebb. helyi rendezvények nem érték el a sajtó ingerküszöbét.
„A Petőfi rádió egésznapos adásban tudósított az eseményekről, a tévéhíradó is jelen volt egy-két eseményen, a tévé 2-ben megszólalhattak szakembereink, a Natura szerkesztőség két reklámfilmjét többször is láthatták a nézők. Az Élet és Tudomány tematikus számot állított össze erre az alkalomra – ezt az olvasók biztosan ismerik. Mindezekkel talán elégedettek lehetnénk, én mégsem vagyok az, mert sok jelből érzem, mennyire szűk azoknak az újságíróknak a köre, akik e sajtóbeli visszhangok mögött állnak. Ezzel tudjuk magyarázni, hogy a kis közösségek hasznos rendezvényei elkerülték a sajtó figyelmét. Úgy látszik néhány fa elültetésének nincsen akkora hírértéke, mint mondjuk annak, hogy »kivágták« a Münnich-szobrot”. A jövőt illetően Vásárhelyi Tamás abbéli reményét fejezte ki, hogy a negatív tendenciák az alapítvány működését nem fogják befolyásolni.
Ez a remény pedig azóta többszörösen is érvényes maradt. Úgyhogy reménykedjünk, hogy a jövőben sem lesz másképp.