A választás előtt 50 nappal, február 21-én hivatalosan is elkezdődött a kampányidőszak, és az utcákat végképp ellepték a plakátok. Minden választást követően joggal kérdezheti bárki, hogy: mégis meddig?
A választási törvény szerint, (új ablakban nyílik meg)foglalta össze a HVG,
plakátnak minősül minden olyan falragasz, felirat, szórólap, vetített kép vagy embléma – mérettől függetlenül –, ami a választásokhoz kapcsolódik.
A plakátokra vonatkozó egyetlen megszorítás, hogy fel kell rajta tüntetni a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét.
A törvény szerint ráadásul ezek a plakátok – néhány kivételtől eltekintve – korlátozás nélkül elhelyezhetők. A kivételek közé tartoznak a védett műemléki értékek, a védett örökségi elemek, az építészeti örökségek védett elemei, a védett természeti területek és értékek, illetve az állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületek.
A magán-, állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő dolgokon ugyan csak a vagyonkezelő előzetes, írásbeli engedélyével lehet plakátot kihelyezni, azonban az állami és önkormányzati tulajdonok esetében ezeket általában meg szokták adni.
A Budapest Közút ugyanakkor (új ablakban nyílik meg)felhívta a figyelmet arra, hogy kampány esetén is elsődleges szempont a közlekedés biztonságos lebonyolítása, ezért arra kérte a választási kampányban résztvevő szervezeteket, hogy Budapesten a választási plakátok kihelyezésekor ügyeljenek arra, hogy ezek az eszközök a jelzőtáblák, jelzőlámpák és a közlekedés résztvevőinek észlelhetőségét ne akadályozzák.
Karácsony Gergely főpolgármester pedig március közepén (új ablakban nyílik meg)arról számolt be, hogy elkezdték levágni a fákra gyorskötözővel, engedély nélkül feltett választási plakátokat.
A város zöldje közös értékünk, nem politikai hirdetőfelület. Aki Budapestért akar dolgozni, az kezdje azzal, hogy tiszteletben tartja Budapest értékeit”
– magyarázta.
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze is (új ablakban nyílik meg)beszélt a problémáról. Mint írta, „a fővárosi fák nem hirdetőoszlopok. Nem is villanyoszlopok. A főváros utóbbi objektumokra engedélyezte és engedélyezi kampányok idejére a jelöltek plakátjainak rögzítését. Fákra nem!” A gyorskötöző ugyanis megsértheti a kéreg alatti szállítószöveteket, az egyébként sem acélos egészségi állapotú körúti fáknak pedig nem hiányzik ez egyáltalán.
Ahogy a 2024-es önkormányzati választás kapcsán (új ablakban nyílik meg)a Szabad Európa írta, a műanyag táblák, amiket gyorskötözővel szerelnek föl, egyszerű kihelyezhetősége és relatív olcsósága miatt egyre népszerűbbek. Egy szakmai forrásuk szerint a kormánypártok és az ellenzék összesen száztonnányit aggatott ki belőlük. Nem elképzelhetetlen, hogy ezúttal ennél is több került a közterületekre.
A választásnak vége, a plakátok viszont még mindig elborítják az utcákat. Minden választást követően joggal kérdezheti bárki, hogy: mégis meddig? A Nemzeti Választási Iroda honlapján egyértelműen fogalmaznak.
A plakátot az, aki elhelyezte vagy akinek érdekében elhelyezték, 2026. május 12-én 16 óráig köteles eltávolítani.”
A második kerületi polgármester, Őrsi Gergely még 2024-ben egyébként jótékony célra (új ablakban nyílik meg)ajánlotta fel a saját plakátjaikat. Mint írta, a Hangya Közösség és az Állatmentő Liga ajánlotta fel őket, mert remek szigetelőanyagai és szélfogói lehetnek a kenneleknek. Őrsi Gergely rögtön követőkre talált, Újpesten is bejelentették, hogy csatlakoznak Őrsi kezdeményezéséhez, és szintén az Állatmentő Ligának ajánlják fel a saját plakátjaikat.