125 évvel ezelőtt, január 19-én, a mai napon, alapították meg a Magyar Labdarúgók Szövetségét egyúttal megtartották első közgyűlésüket is. A szervezet nevét ésőbb Magyar Labdarúgó Szövetségre változtatták, így rövidítése – MLSZ – nem változott. Némi pátosszal mondhatjuk, a MLSZ -ra az összes rezsimnek szüksége volt. A szövetség honlapján a jeles alkalmat felidézve közlik a szövetség soraiba elsőként belépő egyesületek névsorát: BAK, BEAC, BSC, BTC, Budai Ganzgyár, Ganz Vagongyár, "33" FC, MAC, MFC, MUE, Műegyetemi FC, Postás és az FTC.
Ebből látható, hogy az alapítók egytől egyig fővárosi klubok voltak. De tévúton jár, aki ebből bármily rosszindulatú következtetést vonna le. Az alapítók egyszerűen nem tudták, hogy az országban hol vannak, vannak-e egyáltalán futballklubok. „A labdarúgás hajnalán jártunk ekkor, az MLSZ a kontinentális Európában mindössze a kilencedik futballszövetség volt, míg Európán kívül ebben az időszakban csak elvétve, egy-két országban működött hivatalos nemzeti labdarúgó-szövetség” – olvasható MLSZ honlapjan, és a 125 évvel ezelőtti közgyűlés jegyzőkönyvéből az is világossá válik, hogy az alapítók a Pozsonyi TE jelenlévő képviselőjének felszólamlását követően a vidéki egyesületekkel kapcsolatos teendők kidolgozását a legfontosabb elintéznivalók közé sorolták.
1901. február 17-én rendezték az első bajnoki meccset, egyúttal öt csapat részvételével kezdetét vette az első bajnokság, amelyet 100 százalékos teljesítménnyel az első magyar futballklub, a Budapesti Torna Club (BTC) nyert. 1902. október 12-én pedig Bécsben, az akkori Osztrák-Magyar Monarchia két országának csapata ma is hivatalosnak tartott, válogatott mérkőzést játszott egymással. Ez volt az első válogatott mérkőzés a kontinensünkön, az első olyan európai résztvevőkkel rendezett meccs, amelyen nem szerepelt valamelyik brit csapat. A mérközés az osztrákok nyerték 5-0-ra, érdekesség válogatott tagja volt Hajós Alfréd, olimpiai bajnok úszó is.
