A Szépművészeti Múzeumban megnyílt egy olyan kiállítás az agyagkatonákról, ami valójában az agyagkatonák nélkül is iszonyú izgalmas.
Könnyen gondolhatnánk, hogy a kínai agyaghadseregről már mindent tudunk, hiszen a felfedezése óta eltelt 50 év alatt már számtalan dokumentum- és játékfilm készült a régészeti szenzációról. A kiállításra érkezvén talán az első meglepetés, hogy belépés után nem botlunk rögtön agyagkatonákba. Az első pár terem arról győz meg, hogy bár 10 000 éves kultúráról van szó, ennek ellenére – vagy éppen ezért – nem tudunk sokat az országról és történelméről. Bár nem a szerénységünkről vagyunk híresek, mégsem vagyunk a 10 millió sinológus országa, a Nagy Falon, a Ming dinasztia korából származó vázákon és a gung bao csirkén kívül nehezen tudnánk hosszú beszélgetésekbe bocsátkozni.
Tanulni, tanulni, tanulni
A kínaiak Krisztus előtt 8000-től eredeztetik magukat, összehasonlításképp a kiállítás elejére rajzolt idővonalon egyiptomi, görög és más események is találhatók, pl. Egyiptomban az I. dinasztia kezdete i.e. 2900 volt, Mezopotámiában i.e. 2300 körül jelent meg az első király, a krétai minószi civilizáció pedig i.e. 2000 körül adott hírt magáról először – de innentől csak tanulunk.
Arról, hogy milyen gyönyörűen kimunkált tetőcserépvégdíszekkel díszítették házaik tetejét a Hadakozó fejedelemségek korában, hogy mi az a Hadakozó fejedelemségek kora, hogy mit jelentettek az előkelőségeknek az általuk jól látható helyen viselt, jádekőből faragott függők, vagy hogy a korban egymástól jól elkülönülő államok mind különféle pénzeket bocsátottak ki, amiknek változatos alakjuk miatt különböző nevük is volt: ásópénz, késpénz, hangyaorr- más néven szellemarcú pénz.
Arról, hogy az ókori Kínában hat fő művészetet tartottak számon: a szertartások, a zene, a kalligráfia és a számtan nem számítanak meglepetésnek, az íjászat és a szekérhajtás pedig könnyen magyarázható, hiszen egy folyton belső háborút viselő birodalomról van szó. A szekérhajtás fontossága miatt a lovakat és a kocsikat különösen szépen díszítették, amiknek a kidolgozottságából az utas rangja is kiderült. A lószerszámok, a kocsik kerékagyainak bronz lezárótagjai, az ásatások során talált, császári díszmenet két kocsija mind mesterművek, számszeríjjal, mozgatható napernyővel rendelkeztek, hogy egy az egyben képezzék le a valóságot. A bronzművességet elképesztő színvonalon művelték, ez a kiállított tárgyak funkcionalitásából és ornamentikájából egyértelműen kitűnik, de akkor újra emlékeztetnek minket, hogy alapvetően egy világhírű agyaghadsereg miatt jöttünk ide – jön a többezer egyénire munkált cserépkatona az első császár terrakottahadseregéből, közülük pedig tíz eredeti példányt meg is lehet itt nézni.
Így próbálták legyőzni a halált
Csin Si Huang-ti félt a haláltól, minden módon kereste az élet meghosszabbításának lehetőségét, mágusokkal vette körül magát, akikkel kerestette az örök élet titkát. Ironikus módon így érte a halál is, miközben a Kelet-kínai-tenger a halhatatlanság szigeteit kereste. Városnyi sírjának építése még életében, trónra lepésekor elkezdődött, de hiába dolgozott rajta 700000 ember, 38 évvel későbbi haláláig sem készült el. Egy halott számára épített valódi város, melynek központi részében az egész Kínai Birodalom kicsinyített mását is felépítették, de például vadmadaraktól hemzsegő úsztató is helyet kapott itt: különböző testtartással és megjelenéssel rendelkező darumadarak, hattyúk, vadlibák. Mind-mind azzal a céllal, hogy a császár halálában se nélkülözze élete az élet örömeit.
A sírkomplexum legismertebb része a központi sírhalomtól másfél kilométerre keletre fekvő terrakotta hadsereg három régészeti árka, amik közül az elsőt 1974-ben a környéken kutat ásó parasztok fedezték fel. A 3 árokban többezer katona, lóvontatta harci szekér, íjászalakulatok, mindegyikük egyedi darab, eltérő arckifejezés, egyéni vonások és hajviselet jellemzi őket. A hadsereg 2 méter magas közel 200 kilós terrakotta katonák eredetileg mind színesek voltak, de a festék nyomai mára már alig-alig láthatók, ezért az egyik teremben 3D-s katonamásolatokra projektorral rávarázsolják egykori színes viseletük rekonstrukcióját.
Mindannyian láttunk már cserépkatonát képen, de közel állni hozzájuk mégis lenyűgöző élmény. Ahogy az is, hogy ez a kiállítás is bizonyítja: a császár végül tényleg halhatatlan lett.
Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái című kiállítás megtekinthető: 2026. május 25.
Online jegyvásárlás itt.