Például Clark Ádám saját kezű alkotásain és (egy alternatív világban is) a Lánchíd pilonjait nem a most látható kettő, hanem összesen négy láncsor köti össze.
A Lánchíd építőjének 185 éves kivitelezési rajzait azonosította a Közlekedési Múzeum, és Clark Ádám saját kezű alkotásai eddig ismeretlen részletekre derítettek fényt a híd építésével kapcsolatban. Külön érdekesség, hogy az azonosítást segítette Hajós Bence is, aki – amellett, hogy építőmérnök és hídtörténeti kutató, – Clark Ádám egyenes ági leszármazottja.
A Lánchíd építése 1839-ben kezdődött William Tierney Clark tervei alapján, Clark Ádám vezetésével. Az alapkőletétel 1842-ben történt, a hidat pedig 7 évvel később, 1849 novemberében avatták fel. A most bemutatott 25 darab rajz a Lánchíd építése közben készült, vagyis 185 éve őrzik a Lánchíd építésének rejtélyeit. A híd eredeti terveit eddig elveszettnek tudták a szakemberek, a levéltárakban őrzött tervek később, az 1860-as években készültek. A bemutatott tervek között a hídpillérek és a hídfők látványos ábrázolásán túl az építési munkafolyamatokról is új részletekre derül fény, például a cölöpözés menetrendjét bemutató vagy a valós cölöpözési helyzetet ismertető, illetve az építkezéshez használt gépek, köztük egy kotrógép és egyéb berendezések rajzai is láthatóak.
A híd rövid előtörténete, kötelező csavarral
Széchenyi István és Andrássy György Angliába utazott, hogy megtalálják a megfelelő embert, míg végül bemutatták nekik William Tierney Clark angol mérnököt, aki elsősorban hidak tervezésével és építésével foglalkozott, és például az elsők között tervezett függőhidakat is. Vele hosszas levelezésbe bocsátkoztak, mely levelezésre Gróf Andrássy György és Gróf Széchenyi István William Tierney Clarkhoz irányzott kérdéseik, s annak válaszai egy Buda s Pest közt épitendő álló hid ügyében címen érdemes is rákeresni. Nagyszerű és az előkerült tervekhez is kapcsolódó olvasmány a tervezést megelőző puhatolózás, amit teljes terjedelmében továbbítottak a budapesti Hídegyesületnek. Az egyesület tagjait legalább az építendő kőhíd fontosságáról nem kellett meggyőzni, viszont különösen óvatosnak bizonyultak egy számukra ismeretlen, külföldi mérnök kiválasztásával kapcsolatban. W. T. Clark válaszait olvasván többen azt gondolták, hogy alkalmatlan a pozíció betöltésére hiszen: a Dunához fogható folyóval a mérnöknek még nem volt dolga, ráadásul Britanniában kevés a jég és a mennyiségéből fakadó áradás, relatíve olcsó a kő és a vas, magas a part és sok a pénz, tehát nagyjából minden körülmény más, mint itthon, ezért kockázatos rábízni a tervezést. W.T. Clark nemhogy nem rontotta el a Lánchidat, épp az ellenkezője történt, jó kis csavarral a végén.
A Lánchíd előtanulmányaként is szolgáló, Széchenyit megihlető londoni híd
1827-ben adták át London első függőhídját, a Hammersmith hidat, aminek a tervezője William Tierney Clark volt. Széchenyi és Andrássy első látásra beleszerettek a szerkezetbe és megálmodójába is. Budapesten is hasonlót szerettek volna látni, és megkapták, amit szerettek volna: a hasonlóság kísérteties lett. Ha esetleg azt éreznénk, hogy a Lánchíd csak másolata, koppintása, újragondolása ennek a hídnak, az teljesen jogosnak tűnik. (Ugyanez elmondható az 1832-es Marlow hídról is, ami szintén W. T. Clark műve, viszont sokkal kisebb a mi verziónknál.) A Lánchídnak mégsincs szüksége mentségre, kisebb megszakításokkal, de megépítése óta funkciójának megfelelően működik, amit viszont az ihlető angol hídról nem lehet elmondani. Azzal – bár eleinte biztonságosnak ítélték – az átadás után 30 évvel már strukturális problémák adódtak, súlykorlátozásokat kellett bevezetni rajta, majd 50 évvel azután, hogy büszkén felavatták, le is zárták. Ma már egy újragondolt, átépített, a budapesti Lánchídra nem hasonlító építmény van helyette, amivel újra problémák adódtak. Most csak gyalogosan engedik használni, kerékpárt is csak tolni lehet rajta. Szerencsénkre W. T. Clark legjobban sikerült hídja nem Angliában készült, hanem a frissen előkerült tervek alapján, a Duna fölé, hogy Pestet és Budát összekösse.
A nemrég előkerült 25 rajz másolatait mindenki megtekintheti XI. kerületi Műszaki Tanulmánytárban, a magyar műszaki emlékek gyűjtő és bemutatóhelyén általános nyitvatartási időben: szerdán és csütörtökön 10:00 és 17:00 óra között, a Prielle Kornélia u. 10. szám alatt.