KULTÚRA

William Blake – Spirituális utazás haladóknak


Kiállítás egy művészről, aki egy széteső világban akart fáklya lenni: égni és utat mutatni, de ehhez – mint a legtöbb meg nem értett művésznek – túl hosszú időre volt szüksége.

Ez fontos adalék lehet, mielőtt bemegyünk a Szépművészeti William Blake művészete köré szervezett kiállításra:

A pszichológiában a művészetre olyan kifejező médiumként tekintenek, amely kapcsolatba lép az emberi érzelmekkel és emlékezettel, ami az önfelfedezés és -feldolgozás eszközeként, a mentális jólét terápiás folyamataként működik, és így megkönnyebbülést és gyógyulást hozhat.  

Ha Blake műveit megnézzük, egyértelművé válik, hogy a 19. században sokan miért tartották őrültnek, és mitől számít zseninek napjainkban. Csak egy elszigetelődött elme tud ilyen képeket alkotni, egy szabadon szárnyaló szellem, ami látomások között vergődik, de mindenfelé a meg nem értés falaiba ütközik, miközben ő prófétaként gondol magára. Személyes kihívásaira társadalmilag hasznos gyógymódot talált: sokoldalú művészként, költőként és képzőművészként invitál minket lenyűgöző világába.

Blake világa

William Blake a brit romantika egyik legismertebb művésze, de a 18-19. század fordulóján Blake mellett számos brit alkotó tartott vele a befelé figyelés, a spirituális megújulás és az önkifejezés újradefiniálásnak útján. Ezt a folyamatot egy olyan tébolyult világ váltotta ki, amit egyszerre formáltak háborúk és földrajzi felfedezések, hatottak rá az angol gyarmatokról érkező áruk és emberek, a belpolitikai forrongásokat az ipari forradalom gőzgépei homályosították el, Mary Shelley pedig megteremtette egy szörnyű ember alakját, aki egy emberi szörnyet teremtett. Ez a díszlet, ebben a korban és zajban alkotott Blake, saját fejébe zárva.

Míg a kortársak a természet elsöprő erejével voltak elfoglalva, és elképesztően jól működő, kontrasztos képeket festettek, addig Blake nem elégedett meg a festészettel és költészettel, és azzal sem, hogy sokszor szimbiózisba csavarta a kettőt. Nem adott neki elég témát a Biblia, sőt, a Biblia léte sem volt már elég neki. Új univerzumot épített karakterekkel és szabályokkal Urizen könyve címmel. Saját látomásai foglalták el gondolatait, azokat kellett vászonra vinnie, talán kényszeresen.

Hegyes fülű tündérek, szellemek, boszorkányok vigyorognak csúfolódva a vászonról

Ebben a világban már nem a papok kiváltsága a Biblia citálása és magyarázata, bárkinek lehet saját értelmezése. A korábban eretneknek számító motívumokat ebben a korban már nem hogy nem büntetik, egyenesen igény van rá. A romantikus művészek felkavaró, elborzasztó témáikkal sokkolták az ahhoz nem szokott közönséget, vonagló, kicsavarodott testekkel, szenvedéssel és gyötrelemmel, horrorisztikus ábrázolásmóddal szórakoztattak. Elrugaszkodtak a megszokottól, fürdőztek a megbotránkoztató iránti igény kiszolgálásban, sosemlétezett lényeket alkottak, különböző mitológiákhoz nyúltak ihletőként, egy olyan világ alapjait fektetve le, amit ma nagyvonalúan csak fantasyként írunk le. 

Newton
Kép: William Blake/Wikipédia

A tárlaton Blake-et kortársaival együtt mutatják be, akikkel kölcsönösen inspirálták egymást, azzal az apró különbséggel, hogy Blake művei kiragyognak a többi közül. Felismerhetőek, több érzelmi, spirituális réteget kínálnak. Technikailag érettebb, kísérletezőbb, ezért tapasztaltabb és sokoldalúbb volt társainál, a költészete, a mindenen áttörő küldetéstudata és emberi elszigeteltsége pedig még szabadabbá tette. Az ilyen szabadságból született meg például Newton vagy a Sátán új, atletikus formája is. Blake imádta a reneszánszot, az anatómiát dicsőítve, azért rajongva exploitálta figuráit, kötegelt izomzatot álmodva szinte minden alakjára. Színhasználata azzal vonja magára a figyelmet, hogy éppen hogy nem feltűnő, letisztult, modern visszafogottság jellemzi.

Spirituális képein a biztonság érzését gyakran az aktorok szimmetrikus elrendezéséből nyerjük, és erre szükségünk is van a balanszhoz, a mögöttes tartalom, a látomás, a tanítás enélkül ugyanis baljós és nyugtalanító üzenet maradna.

Menny és Pokol házassága - William Blake és kortársai - Szépművészeti Múzeum

A 2026. január 11-ig megtekinthető kiállításra itt lehet jegyet vásárolni.