„Elkezdődhet a pesti fonódó villamosprojekt II. ütemének a tervezése, és ezzel az észak-pesti és a dél-budai villamoshálózat összekötése" – közölte a Budapesti Közlekedési Központ.
Valaha olyan volt budapesti villamos-vágányhálózat, hogy mindenhonnan el lehetett jutni mindenhová. Az első viláháborúig a közlekedési társaságok éltek is e lehetőséggel, és maratoni járatokat közlekedtettek. No, nem merő szívjóságból; az efféle szolgáltatáshoz kellett a konkurens társaság is, akikkel versenyezni volt muszáj. A 1920-as évektől a BSZKRT egyedüli villamostársaságként, már a rövidebb és praktikusabb megoldások híve volt, de ezzel együtt is fontosnak tartotta az összefüggő hálózatrendszert.
Amely csak az 1970-es évektől – a metró átadása után – kezdett foszladozni, ám akkor oly sűrűn és gyorsan, hogy alig is lehetett nyomon követni a változásokat. Ennek következtében egyre kevesebben vannak, akik utaztak a Rákóczi úti villamosokon, amelyek kezdetben átmentek a Erzsébet hídon, vagy az „régi" 51-esen, amely még a messzi Ecseri piacnál messzebb ment, és ugyanazon a Nagykörösi úton közlekedett, ahol ma az M5-ös bevezető szakasza van.
Akkoriban a Váci úton közlekedő munkásvillamosok is jellegzetesek voltak – jellegzetesen lepusztult régi, gyakran két pótkocsival. De ekkor még a 47-/49-es villamosoknak is a Nyugati pályaudvarnál volt a végállomása, ott, ahol a Skála metró áll – a járatok a Deák tér után a Bajcsy-Zsilinszky úton át jutottak el a végállomásra. Amely jelképes történelmi vonalnak is tekinthető, akárcsak a Váci út. Hogy miért? Azért, mert itt járt az első pesti lóvasút 1866-tól.
A villamosok a M3-as metró építése után tűntek el e két főútvonalról is – akkor mindenki biztosra vette, hogy örökre. Az Európa Kiadó 1983-as dalából idézünk: „Húsz év múlva ha élni fogok / repülni fognak a villamosok". Ez ugyan nem jött be még negyven év távlatában sem, de az sem jönne be, ha valaki a 80-as évek szellemével kacérkodva valamiféle retrográd akciónak állítaná be a Bajcsy-Zsilinszky út elektromos feltámasztását. De 2025-ben már senki mondaná erre azt, hogy visszarendeződés. Épp ellenkezőleg.
Még tavaly augusztusban közölte a BKK, hogy feltételes közbeszerzési eljárást indítottak az észak-pesti és a dél-budai villamoshálózat összekötésének,
a Váci út és a Bajcsy-Zsilinszky út rehabilitációjának, valamint a Nyugati tér megújításának a tervezésére.
„A fejlesztés megvalósításával Kelenföldről és Budafokról akár Káposztásmegyerig és Rákospalotáig is járhatnak majd a villamosok. A Deák Ferenc tér és a Lehel tér között visszaépítendő villamosvágányoknak köszönhetően átszállásmentes kötöttpályás kapcsolat jöhet létre Észak-Pest és Dél-Buda között" – írták akkor, most pedig, miután aláírták a tervezésről szóló szerződést, a tervező kilétére is fény derült: a munkát a FŐMTERV Zrt. végzi.
A tervezési munkák arra irányulnak, hogy a villamosok visszatérjenek a Bajcsy-Zsilinszky útra és a Váci út déli részére, vonzó közösségi közlekedési lehetőséget nyújtva az utasoknak a belvároson keresztül. A beruházással olyan villamostengely jönne létre, amely teljesen átszeli a fővárost, hogy átszállás nélkül, kényelmesen és gyorsan utazzanak a Budapesten közlekedők.
A FŐMTERV feladatai közé tartozik az engedélyezési és kivitelezési tervek elkészítése mellett az engedélyezési eljárások lefolytatása, a hozzájárulások megszerzése, a kivitelező kiválasztására irányuló ajánlattételi dokumentáció összeállítása, továbbá a megvalósíthatósági tanulmány és a környezetvédelmi hatástanulmány elkészítése is.
A tervezés ezeket az elemeket tartalmazza:
- A Lehel tér és a Deák Ferenc tér között csaknem 2,2 kilométer hosszú új villamospálya, illetve az akadálymentesen elérhető megállók tervezése.
- Kiemelt figyelmet kap a leendő villamosvonal környezete, és a már meglévő szakaszokon több helyszínen megtervezik a megállók akadálymentesítését.
- Új külsőt kaphat a Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út belső szakasza, valamint a projekt kapcsolódó része a Nyugati tér megújítása is.
A projektről bővebben itt lehet olvasni. A beruházás tervezése európai uniós támogatásból valósulhat meg, a BKK az erre vonatkozó támogatási kérelmét már 2024 márciusában beadta. Mivel még nem született támogatói döntés, és így a támogatási szerződést nem kötötte meg a magyar állam a BKK-val, a tervezést a Fővárosi Önkormányzat előfinanszírozza. A kiviteli tervek várhatóan 2028 második felére készülnek el.