Az eddigi hírek alapján ez is lehetne a címe Szabó Márton István első nagyjátékfilmjének.
Az elmúlt hatvan évben jónéhány olyan film készült, amelyeket nem a felejthetetlen alakítások, a zseniális forgatókönyv, vagy operatőri munka, és nem is a rendező zsenialitása miatt őrzi az közemlékezet. Persze vannak köztük ilyenek is, ennél azonban erősebb hatással bírnak azok a képsorok, amelyeken a korszak népszerű, gyakran kultikus budapesti helyszínei szolgálnak kulisszaként, ráaádásul néhány képkocka erejéig azok a művészek, zenekarok is láthatók, akik a valóságban is ott léptek fel. És mivel ezekről, az utóbb legendásnak kikiáltott produkciókról csak a legritkább esetben készült professzionális felvétel, sokszor épp ezek a pár percek maradtak meg utókor számára. több szórakozóhelyen Jancsó Miklós 1963-as Oldás és kötés című filmjében a modern magyar jazz emblematikus helyszínei, az EMKE presszó, és Várkert Kioszk láthatók, egy házibuliban pedig Kovács Gyula (Bolond Kovács) dobol úgy, hogy az, hatvan évvel később is megtestesült avantgarde. A legendás Kex együttes mozgóképen egyedül Mészáros Márta 1970-es Szép lányok ne sírjatok című filmjében látható, a Trabant Xantus János Eszkimó asszony fázikjában (1984), de említhetnénk Nemes Gyula Egyetleneim című filmjét is (2006), amelyben olyan, ma már csak emlékekben élő szórakozóhelyek kapnak fontos szerepet, mint a Süss Fel Nap vagy a Zöld Pardon.
Hosszan folytathatnánk a sort, de valójában azért kezdtünk bele, mert minden arra utal, hogy az elsőfilmes Szabó Márton István Zajkapitány című nagyjátékfilmjében fontos szerephez jutnak Budapest underground vagy valaha underground helyszínei (a Turbina, illetve az A38 hajó). Már csak azért is, mert a film címszereplője egy hetvenes éveiben járó DJ, aki kénytelen szembenézni azzal, hogy hamarosan meg fog süketülni. Miközben vállalnia kell sorsát és fel kell készülnie zenei karrierje végére, megpróbálja “kimaxolni” rég elvesztett fiatalságát, amihez foggal-körömmel ragaszkodik. Fiatal zenészek és tinderrandik között keresi a megnyugvást, mikor újra találkozik fiatalkori barátaival: Jancsival (Böhm György), a rockgitárossal és az ő volt feleségével, a komolyzenész Ritával (Vlahovics Edit). A közöttük újra bontakozó szerelmi háromszög azonban csak tetézi a bonyodalmakat. A kérdés, hogy képes lesz-e végül Pápai jól működő emberi kapcsolatokat kialakítani, mielőtt abba kell hagynia az egyetlen dolgot, amit komolyan vett az életében: a zenélést.
"Régóta foglalkoztat, hogyan tudok idős szereplőkkel abszurd jelenetekben filmre vinni egy felnőtté-válás-történetet. A film Dióssi Gábor színész kortalan karaktere köré épül. Dj Pápai történetén keresztül azt szeretném megmutatni, hogy az az életszakasz váltás, ami a nyugdíj előtt álló embereket érinti nagyon hasonló ahhoz a kapunyitási félelemhez, amivel nekünk, harminc körülieknek kell szembe néznünk. Karrier, család, barátok, irreálisnak tűnő félelmek a fiatalságunk elpazarlásától és az öregségre való felkészületlenségtől – ezek mind összekötnek minket.” – nyilatkozta a film rendezője, a 32 éves Szabó Márton István. Azt csak mi tesszük hozzá, hogy ha meg kellene választani az elmúlt 20-30 év független magyar színjátszásának legjellegzetesebb alakját, akkor jó esély lenne, hogy mi is a Szkénéből és MU-színházakból ismerős 71 éves Dióssi Gáborra szavaznánk.
A film zenéjét Kiss Benjámin szerezte, olyan zenészek közreműködésével, mint Szendrey-Nagy Olivér, Baksa-Soós Csanád, Szabó Benedek, Henri Gonzo, Barkóczi Noémi, Hegedűs Józsi, Cz.K. Sebő és Balla Gergely. A film producere Mécs Mónika. Az NFI Inkubátor Programjának támogatásával készülő alkotás a tervek szerint 2026 második felében kerül a mozikba.
Borítókép: Glódi Balázs