Ötven évvel ezelőtt, 1975. július 13-án adták hírül a lapok, hogy Budapesten készen állnak a közelgő világbajnokság lebonyolítására. Noha ártatlan, sőt büszkeséget kiváltó írások jelentek meg, ám az olvasók közül sokan gyanakodtak arra, hogy nyomda ördöge szórakozik velük, és véletlenül egy három nappal korábbi hírt közöltek ismét. Azt még mindenki tudta, sőt mindenki nagyon jól tudta, hogy a budapesti vívó világbajnokság rajtja július 10-én volt, ráadásul a magyar versenyzők e három napon sikerrel vették az akadályokat, így július 13-án az volt a jó hír, hogy jól rajtoltak a tőrözők, Bóbis, Tordasi, Rejtő, Maros és Szolnoki is bejutott a legjobb huszonnégy közé, a még jobb hír meg az, hogy az előző napi vihar során a vb „agyközpontjaként” emlegetett Videoton B10 típusú számítógép beadta a kulcsot, ám reggelre sikerült kijavítani.
Ennyi jó hír közepette nem csoda, hogy a hamarosan kezdődő „másik” budapesti világbajnokságra kevés rivaldafény jutott, ráadásul itt nem sportolók versengtek, hanem a gyors- és gépíró.
„A Nemzetközi Gyorsíró és Gépíró Szövetség (Interszteno) július 19. és 25. között Budapesten rendezi meg 31. kongresszusát. Dr. Barabási László, az Interszteno elnöke elmondotta az MTI munkatársának, hogy 25 országból hatszázhatvan gyorsíró és gépíró részvételére számítanak. A kongresszus keretében rendezik meg a 11. gépíró-világbajnokságot és nemzetközi gyorsíróversenyeken is összemérik tudásukat a tagországok gyorsírói. – A kongresszus és a versenyek iránt – mondotta többek közt – élénk nemzetközi érdeklődésre jellemző, hogy például 19 japán gyors- és gépíró is érkezik hazánkba. A gépíró-világbajnokságon a 30 perces sebességi, és a 10 perces hibátlansági versenyszámban külön világbajnokot avattak a villanyírógépen, illetve a kézi hajtású írógépen versenyzők csoportjában. Az esemény szónoka Polinszky Károly oktatási miniszter volt, aki mégemlékezett arról, hogy eddig két alkalommal, 1913-ban és 1928-ban rendeztek Budapesten hasonló eseményt.
